Élni tiszta elmével érdemes
2018. május 02. szerda, 08:25    PDF Nyomtatás E-mail
Biblia Emőkére mindig lehet számítani: pontos, megbízható, stabil. A csinos és mosolygós csíkszeredai családanya szerint sosem késő elölről kezdeni, így a munka mellett újra beült az iskolapadba és kereskedelem-marketing szakon képezi magát tovább. A sebesség szerelmese, legyen az a levegőben vagy szárazföldön, de az emberi kapcsolatok mikéntje-miértje is igencsak foglalkoztatja. Úgy véli, élni tiszta elmével, a felkínálkozó lehetőséget kihasználva érdemes.

– Mi a legnagyobb félelmed?
– A negatív érzésekkel úgy vagyok, hogy amit nagyon-nagyon nem szeretnék az életben, arra nem is gondolok, mert ha arra gondolok, amire nem akarok gondolni, akkor arra gondolok, amire nem akarok gondolni. Jobb szeretem tisztán tartani az elmét, nem mondom, hogy ez mindig sikerül, de folyamatosan dolgozom rajta.

– Melyik az a tulajdonságod, amit nem szeretsz magadban?
– Bizonyos dolgok halogatása.

– Mi az a tulajdonság, amit nem szeretsz másokban?
– Az ígéretek be nem tartása, a beszámíthatatlanság.

– Melyik élő embert csodálod leginkább?
– Mikor melyiket… most nem jut eszembe egy sem.

– Min tudsz igazán felháborodni?
– Fizikai és lelkiállapotomtól függ. Pihent, kiegyensúlyozott lelkiállapotban elmosolyodom, kacagok egyet, ez az általánosabb, de a fentiek hiányában nem igazán vállalok garanciát magamért. Amúgy az igazságtalanságért…

– Történt-e az életedben igazi csoda, amire nem számítottál?
– Mondhatni nap mint nap történik, nagyon tudom értékelni az élet apró örömeit. Olyan igazi nagy valószínűleg nem, főleg amire nem számítottam, mert ha igen, biztosan emlékeznék; vagy ha történt, akkor nem vettem észre, az pedig szomorú.



– Melyik az a tulajdonság, amelyet leginkább túlértékelünk?

– Talán a szépség… a fizikai, külső értelemben vett szépség.

– Mely tulajdonságot tartod a legfontosabbnak egy férfiban?
– A megbízhatóságot.

– Mely tulajdonságot tartod a legfontosabbnak egy nőben?
– Ugyanazt, mint a férfinál.

– Melyik az a szó vagy kifejezés, amelyet túl gyakran használsz?
– Viszonylag… talán... de lehet, válaszaimat végigolvasva más derül ki.

– Mikor és hol voltál életedben a legboldogabb?
– Második nászutamon, Máltán.

– Ha választhatnál, melyik emberi képességet, tehetséget birtokolnád legszívesebben?
– Erősebb logikai-algoritmikus  képességet, de csak abban az esetben, ha a meglevőkből egyiknek sem menne a rovására.

– Ha egyetlen dolgot megváltoztathatnál önmagadon/önmagadban, mi lenne az?
– A negatív gondolatokra való hajlamot, melyek leginkább az önmegvalósításomban gátolnak.

– Mi eddigi életed legnagyobb teljesítménye?
– Az, hogy eddigi életem legnehezebb időszakából, a legkilátástalanabbnak tűnő helyzetből fel tudtam állni. Sokkal erősebben, mint valaha voltam.

– Hol élnél legszívesebben a világon?
– Budapesten

– Mi a számodra legértékesebb tulajdonod?
– Tárgyakhoz nem ragaszkodom, megtanultam, ma vannak, holnap nincsenek. A gyerekeim pedig nem tulajdonaim.

– Mi a legkedvesebb elfoglaltságod?
– Repülés, motorozás, bármi, ami bőséges adrenalinnal függ össze.

– Ki a három kedvenc íród?
– Kedvenc íróm nincs, sosem olvastam egy bizonyos íróért. Képes vagyok úgy olvasni egy könyvet, hogy leteszem a kezemből, és nem tudom megmondani, ki írta…

– Ki a kedvenc irodalmi vagy filmbéli hősöd?
– Nincsenek, eleve nem szeretem ezt a szót, hogy „hős”, valamiért a Batmanek, Supermenek jutnak eszembe, és leginkább azok parodizált változatai.

– Kik a te valódi, hétköznapi hőseid?
– Ha már mindenképpen ezt a szót kell használni, akkor minden olyan személy „hős” számomra, aki önmagához, adott helyzetéhez képest fejlődni, haladni akar és tud is, és megoldja a számára addig lehetetlennek, álomnak tűnő „valamit”.

– Mi az, amit a legjobban sajnálsz a múltadban?
– Ritkán nézek visszefelé,  viszont szeretek tanulni a hibáimból. Eddigi hibáimból azt tanultam meg, hogy mindig ki kell használni a pillanatnyi felkínálkozó helyzetet, mert sosem tér vissza. Tehát azt sajnálom, hogy nem használtam ki, nem éltem eléggé a felkínálkozó lehetőségekkel.

– Ha elölről kezdhetnéd, milyen szakmát választanál?
– Első egyetemem turizmus szak volt, de a mostani meglátásaimmal már akkor közgazdaságot vagy jogot választanék. Végül is sosem késő: így most másodéves vagyok kereskedelem-marketing szakon.

– Hogyan szeretnél meghalni?
– Gyorsan, szenvedés nélkül, pillanatok alatt, de nem korán…

– Mi az az egy dolog, amit magaddal vinnél a túlvilágra?
– A legszebb pillanatokat az életemből.

– Ha visszamehetnél a múltba, egy tetszőleges korra vagy napra, melyiket választanád?
– ’20-as évek... 1920-as...

– Ha előre mehetnél a jövőbe, egy napra, évre, évszázadra, melyiket választanád?
– Kb. 10 évre mennék előre… 2028-ra.

– Mi az a hiba, amiért a leginkább elnéző tudsz lenni?
– Szinte bármit elnézek egyszer, mert vannak helyzetek és emberek vagyunk.

– Mi a legkedvesebb témád, amiről napestig tudnál beszélni?
– Emberi érzések, kapcsolatok, azok egymásra hatása. És ezek fokozva, lelki-testi összefüggések…

*Proust-kérdőív Biró Anita-módra

Fotó: Kusztura Katalin
 
FacebookTwitterGoogle bookmark