Globalizációs ellentmondások
2010. június 28. hétfő, 12:58    PDF Nyomtatás E-mail

A Torontóban rendezett G20-csúcs kapcsán készült legfrissebb Ipsos-felmérés szerint a vizsgált országok polgárainak többsége úgy gondolja, hogy összességében előnyös számára a globalizáció, a globális kereskedelem, s hogy a külföldi cégek befektetései elengedhetetlenül fontosak a gazdasági növekedéshez.
Csak 39%-nyian szeretnék, ha a kormányuk korlátozná a külföldi cégek befektetéseit országukban, még akkor is, ha ez kevesebb munkalehetőséget eredményez. Az előnyök ellenére, a világ lakosságának többsége szerint ezek az óriási, illetve külföldi vállalatbirodalmak nagyobb hatalommal bírnak, mint a kormányok – s túl nagy a politikai befolyásuk.
Csak 35% gondolja úgy, hogy e cégek vezetői szavahihetőek. Ennek megfelelően a többség úgy véli, hogy a kormányuknak teljes hozzáférése kellene, hogy legyen a saját országukban működő nagyvállalatok üzleti adataihoz, s hogy sokkal határozottabban kellene szabályozniuk a nemzeti és multinacionális vállalatok tevékenységét. Összegezve: a többség szerint a kormányuk saját érdeke, hogy kontrollja alatt tartsa a nagyvállalatokat és az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások árát.
A májusi felmérés a világ GDP-jének 75%-át képviselő 24 ország 18 624 felnőtt lakosának megkérdezésével készült.

 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Hatalmas vízerőmű Erdélyben
2010. június 25. péntek, 12:57    PDF Nyomtatás E-mail

Románia 2020-ig szóló energiastratégiájában a megújuló energiaforrások közül a vízben lát fantáziát. Kolozsvár mellett építik fel az ország legnagyobb vízerőművét.
Az állami tulajdonú SC Hydroelectrica Kft. egy hatalmas vízerőművet tervezett, melynek beruházási értéke meghaladja a másfél milliárd dollárt. Már meg is kezdődött a Kolozsvártól harminc kilométerre lévő Tarnita-Lapostest szivattyús-tároló vízerőmű mélyépítési munkálata, és a teljes erőmű várhatóan 2015-re lesz készen.
Az ország legnagyobb vízenergiát hasznosító üzemében négy, egyenként 250 megawattos vízturbina összesen 1000 megawatt energiát termel a régió számára.
A román energiastratégia összhangban van az Európai Unió azon céljával, hogy 2020-ra a teljes energiafogyasztás 20 százalékát megújuló energiaforrások adják. Jelenleg az üzembe helyezett vízenergia-kapacitás több mint 6000 MW, mely az ország teljes villamosenergia-termelésének egyharmadát adja.

 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Megszűnnek a „lelépési költségek”?
2010. június 24. csütörtök, 11:24    PDF Nyomtatás E-mail

A mobilcégek és a kábeltévés szolgáltatók nem számolhatnak fel ezután „lelépési költségeket”, ha a kliens úgy dönt, hogy nem tart igényt a szolgáltatásaikra – döntött a képviselőház. A mobilszolgáltatók szövetsége tiltakozik, és azzal fenyeget, hogy megszűnnek az olcsó készülékekkel fűszerezett ajánlatok, vagy legalábbis drámaian csökkennek. A törvény kimondja: az előfizető egyoldalúan felbonthatja a szolgáltatási szerződést a határidő lejárta előtt. A törvény a fogyasztóvédelmi megfontolásokból született, és mivel a képviselőház volt a döntő fórum, eljuttatták az elnökhöz kihirdetésre.

 

 

 

 

 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Eszköz az adócsalás ellen
2010. június 24. csütörtök, 11:19    PDF Nyomtatás E-mail

A kormány az adótörvénykönyv módosítására vonatkozó határozattervezet megvitatására készül, mely szerint július elsejétől kiterjesztenék az adók és illetékek egy részét. A dokumentum szerint megadózzák az ebéd-, az ajándék-, a bölcsődei- és vakációsjegyeket, illetve a végkielégítéseket.
Az Alfa Kartell nyílt levélben kéri a miniszterelnököt, mondjon le az ebédjegyek megadózásáról, mert így a kormány nem az adócsalás megakadályozásáért tesz, hisz az ebéd- és ajándékjegyek éppen annak csökkentését szolgálták. Az Alfa Kartell képviselői levelükben állítják, hogy a kormány álláspontja az adócsalással és az ebédjegyekkel kapcsolatosan “különös”.
Az Alfa Kartell szerint érthetetlen, hogy a kormány miért tekint el attól, hogy az ebédjegyeknek köszönhetően élelmiszerekkel, a vakációs jegyeknek köszönhetően pedig turisztikai szolgáltatásokkal kereskednek, tisztán, átlátható módon, az adócsalás lehetősége nélkül.
„Úgy tűnik a cél, kivenni a kenyeret azoknak az alkalmazottak szájából, akik eddig szerencsés módon élvezhették ezt a szolgáltatást”, mutatnak rá az Emil Bocnak címzett levélben.
Az Alfa Kartell képviselői kifejtik, ha a költségvetési plusz bevétel ötlete azt jelenti, hogy csak az alkalmazottnak kell kifizetniük az adót, ez a dolgozók adójának növelését jelenti és a kormány asztalán fekvő tervezet nem tesz egyebet, mint jövedelemmé alakítja az ebédjegyeket. Következtetésként: előnytelenné válnak alkalmazottnak és munkaadónak egyaránt.
„Megállapítjuk, hogy a jelenlegi kormány a feketepiac támogatására fejleszt eszközöket, azt bátorítja, hogy minél többet lopjanak. A fenti érvekre hivatkozva, no meg arra, hogy az ebédjegyek megadózása támadás a gazdasági és társadalmi stabilitása ellen, az Alfa Kartell kéri öntől miniszterelnök úr, mondjon le az Adótörvénykönyv ilyen jellegű módosításáról”, áll a szakszervezeti szövetség levelében.
Sürgős találkozót kérnek a kormányfőtől, azt, ő és miniszterei üljenek egy asztalhoz a legfontosabb szakszervezetekkel, a munkáltatók szövetségével és dolgozzanak ki olyan szabályozást amely segíti az adócsalások megakadályozását, hozzájárul a társadalmi és gazdasági stabilitáshoz.

 
FacebookTwitterGoogle bookmark
A válság egyik nyertese a török turizmus
2010. június 24. csütörtök, 11:15    PDF Nyomtatás E-mail

Az idén az első öt hónapban 10,14 százalékkal 8,070 millióra nőtt a turisták száma Törökországban, tavaly január-májusban 7,32 millió látogató érkezett. Májusban ennél is nagyobb, 15,77 százalék volt a látogatószám emelkedése a tavaly májusi adatokhoz képest: 3,14 millióra nőtt a turisták száma az egy évvel korábbi 2,71 millióról – mutatják a kulturális és idegenforgalmi minisztérium statisztikái. Tavaly egész évben 27,1 millióan keresték fel Törökországot, ez 2,8 százalékos növekedés 2008-hoz képest.

 

 

 

 
FacebookTwitterGoogle bookmark


252. oldal / 256