Londoni elemzők: erős évkezdet a közép-európai gazdaságokban
2016. február 02. kedd, 04:52    PDF Nyomtatás E-mail
Londoni pénzügyi elemzők szerint a hétfőn ismertetett januári gyáripari beszerzésimenedzser-indexek (BMI) erőteljes évkezdetre vallanak a közép-európai EU-gazdaságokban

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai közölték, hogy a cég által a magyar, a cseh, a lengyel, az orosz és a török gyáriparra kiszámított, súlyozott BMI-átlag a múlt hónapban 51,1 volt, ugyanannyi, mint decemberben és novemberben.

Az 50 feletti BMI-mutatók a vizsgált gazdasági szektorok teljesítményének növekedését jelzik; az 50 alatti index visszaesésre utal.

A Capital Economics londoni elemzői külön kiszámolták Magyarország, Csehország és Lengyelország súlyozott feldolgozóipari BMI-indexét, és ez jobb lett a szélesebb térségi átlagnál: a közép-európai hármak ipari aktivitási mutatójának átlaga januárban 52,7 volt a decemberi 52,6 után.

A ház becslése szerint ez 5 százalék körüli éves összevetésű ipari növekedést vetít előre a következő hónapokra e három gazdaságban.

A Capital Economics elemzőinek véleménye szerint a januári lengyel BMI-mutató, amely 52,1-ről 50,9-re süllyedt, valószínűleg ezúttal alulbecsüli a lengyel gazdaság tényleges erejét. Szokatlan ugyanis, hogy a lengyel gyáripari aktivitási mérőszám a magyar és a cseh feldolgozószektor BMI-indexével ellentétes irányban mozogjon, mivel a három gazdaság feldolgozóipari szerkezete nagy vonalakban hasonló, és egyaránt erőteljesen függ a németországi kereslettől.

Ráadásul az Európai Bizottság minap ismertetett januári feldolgozóipari bizalmi indexe Lengyelország esetében erősödött, márpedig ez a jelzőszám az elmúlt hónapokban jobb egyezést mutatott a tényleges lengyel gyáripari teljesítményadatokkal, mint a BMI-index - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni közgazdászai.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői is azt állapították meg a hétfőn ismertetett BMI-adatokat értékelve, hogy a három közép-európai EU-gazdaság erőteljesen kezdte az évet.

A GS elemzői szerint a térségi átlagtól elmaradó lengyel aktivitási mutatót a régión belüli eltérő exportrendelési dinamikák magyarázzák.

A ház szerint ez jelzi egyben azt is, hogy a három gazdaság feldolgozóipara még mindig mennyire érzékeny a külső keresletre a hazai fogyasztás erősödése ellenére is.

A Goldman Sachs londoni közgazdászai szerint összességében azonban a térség januári BMI-mutatói meglehetősen robusztus évkezdetre vallanak. A ház szerint ez korlátozza a három gazdaságban a további jegybanki kamatcsökkentések szükségességét.

Más nagy londoni házak mindazonáltal Magyarország esetében újabb kamatcsökkentéseket valószínűsítenek 2016-ra.

A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - londoni befektetési részlegének közgazdászai hétfői előrejelzésükben közölték, hogy várakozásuk szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idén a jelenlegi 1,35 százalékról 1,00 százalékra csökkenti alapkamatát, annak ellenére is, hogy a monetáris tanács hosszú időre szóló kamattartási szándékot jelez a piacnak.

A ház szerint a teljes kosárra számolt idei átlagos magyarországi infláció ugyan 1,4 százalékra gyorsul, de ennek egyetlen hajtóereje a korábbi közműdíj-csökkentések belépő bázishatása lesz, az ennek kiszűrésével számolt maginfláció pedig valószínűleg a jelenlegi szintről is tovább csökken az idén.

A Commerzbank londoni elemzői azzal is számolnak, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme az idén 2,2 százalékra lassul, elsősorban a térségi autóipari beruházások lendületének várható lanyhulása miatt.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Kihívásokkal néz szembe az Európai Unió gazdasága
2016. január 26. kedd, 04:53    PDF Nyomtatás E-mail
Noha vannak pozitív gazdasági fejlemények az Európai Unióban, az államadósság mértéke például tavaly csökkent először a 2008-as pénzügyi válság kitörése óta, a lassú gazdasági növekedés és a társadalom elöregedése hosszú távon komoly kihívást jelent a közösség számára - derült ki egy hétfőn kiadott európai bizottsági jelentésből. 

A bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatósága (EcFin) friss helyzetértékelésében arról számolt be, hogy az uniós tagországok államadóssága nagyjából 30 százalékkal nőtt 2007 és 2015 között. A 2014-es csúcspont idején az államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 89 százaléka volt, az előrejelzések szerint azonban, ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor ez 2024-re 79,5 százalékra csökkenhet.

A szakértők ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a jelenlegi alacsony infláció és lassú gazdasági bővülés rendkívül megnehezíti az államadósság csökkentését az amúgy különböző mértékben eladósodott tagországok számára.

A több mint 300 oldalas dokumentum szerint bár a közeli jövőben a vizsgált huszonhat tagállam egyikében sem kell komoly veszélyektől tartani, középtávon az unió számos országa magas vagy közepes kockázatokkal kell, hogy számoljon a magas államadóssági szint és az elöregedő társadalom jelentette problémák miatt. Az átlagéletkor emelkedése miatti kiadások a GDP 1,3 százalékát tehetik ki 2060-ra az Európai Unió egészében.

Az EcFin közölte, hogy az államháztartás fenntarthatósága érdekében mindenképpen adósságcsökkentésre és tartalékképzésre van szükség.

 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Romániai belföldi járatot is indít a Wizz Air
2016. január 20. szerda, 05:13    PDF Nyomtatás E-mail
A magyar kötődésű Wizz Air diszkont légi társaság az idén beindítja első romániai belföldi járatát Bukarest-Kolozsvár útvonalon

A vállalat kedden közölte, hogy a járat július 22-étől fog közlekedni heti hat alkalommal a szombati nap kivételével.

Abrán György, a diszkont légi társaság kereskedelmi igazgatója elmondta: arra számítanak, hogy a román főváros és Kolozsvár közötti járat népszerű lesz a diákok körében, mert a jelenlegi piaci árak magasak.

Romániában a Blue Air román diszkont légi társaság törte meg tavaly ősszel a román Tarom nemzeti légi társaság monopóliumát a belföldi piacon, amikor beindította a Bukarest-Iasi járatot.

Az ír Ryanair diszkont légi társaság a múlt héten jelentette be, hogy Temesváron nyitja meg első romániai légi bázisát, ahonnan járatot fog működtetni Bukarestbe.

A Blue Air, a Ryanair és a Wizz Air is a három különböző belföldi járat indításával a Tarom monopóliumát töri meg.

A Wizz Air tavaly 16 százalékkal, 4,5 millióra növelte utasainak számát a román piacon az előző évhez képest.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
A tavaly nőtt a román külkereskedelmi mérleg hiánya
2016. január 12. kedd, 04:50    PDF Nyomtatás E-mail
A múlt év első 11 hónapjában 1,884 milliárd euróval nőtt a román külkereskedelmi mérleg hiánya az előző év hasonló időszakához képest - közölte hétfőn a román országos statisztikai intézet. 

A január-novemberi importtöbblet 7,193 milliárd euró volt több mint a 2014-es egész évi 6,046 milliárd euró kereskedelmi mérleghiány.

A vizsgált időszakban az import 7,2 százalékkal, az export viszont csak 4,1 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához mérten.

Novemberben a külkereskedelmi mérleg hiánya 784 millió euró volt. A román kivitel 44,5 százalékát és a behozatal 37,2 százalékát autók és szállítóeszközök tették ki. Románia az export 74 százalékát, az import 77 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolította le.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Újabb adócsökkentéseket jelentett be a román kormányfő
2015. október 26. hétfő, 05:10    PDF Nyomtatás E-mail
Újabb adócsökkentéseket jelentett be Victor Ponta román miniszterelnök, így január 1-től mérsékelik az osztalékadót, és kiterjesztik a kedvezményes áfát a lakosság és az ipari vállalatok által használt közüzemi vízre. 

Ponta közölte, hogy a kormány módosítani fogja az adótörvényt, így az osztalékadó várhatóan már január 1-től 16 százalékról 5 százalékra csökken. A kormány korábban is tervezte ezt az intézkedést, de elhalasztotta a hatályba léptetését 2017-re. Most mégis 2016-tól alkalmazzák, mert Ponta szerint a költségvetés megengedi.

Egy másik intézkedés nyomán csökkenhetnek a rezsiköltségek, hiszen a lakosság és az ipari vállalatok által használt közüzemi vízre is kiterjesztik a 9 százalékos kedvezményes áfát a jelenlegi 24 százalék helyett.

A kormány emellett kiterjeszti azon vállalatok körét, amelyek mikrovállalkozásként folytathatják tevékenységüket megemelve 65 ezer euróról 100 ezer euróra azt az árbevételre vonatkozó felső határt, amely keretében egy vállalat élvezheti ezt a státust.

A kormány differenciált adózást is bevezet január 1-től a mikrovállalkozásokra, amelyek forgalmuk 3 százaléka helyett az egy alkalmazottal rendelkezők 2 százalék adót, a két alkalmazottal rendelkezőknek pedig 1 százalék jövedelemadót kell fizetniük. A kormány ezzel az intézkedéssel is ösztönözni akarja új munkahelyek teremtését. Ponta szerint az elmúlt években 400 ezer új munkahely létesült.

A román parlament szeptember elején fogadta el az új adótörvényt, amely szerint januártól 20 százalékra csökken az általános forgalmi adó a jelenlegi 24 százalékról, majd 2017-től 19 százalékra, amennyi volt 2010-ben a megszorító intézkedések életbe léptetése előtt.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


4. oldal / 256