Az IMF-nek fenntartásai vannak a Romániával
2015. október 21. szerda, 04:57    PDF Nyomtatás E-mail
A Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) komoly fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy Románia teljesíti-e a feltételeket ahhoz, hogy a washingtoni pénzintézet rugalmas hitelt biztosítson Bukarestnek - derült ki a román elnöki hivatal keddi közleményéből. 

Klaus Iohannis román elnök kedden fogadta hivatalában az IMF bukaresti küldöttségét. A megbeszélés napirendjén a szeptemberben le nem zárt, kétéves hitelmegállapodás, a Románia által vállalt, de nem teljesített kötelezettségek, és egy esetleges újabb hitelszerződés megkötése szerepelt.

Az Andrea Schaechter által vezetett IMF-delegáció a múlt kedd óta tartózkodik Romániában. A Iohannisszal folytatott megbeszélésen a román elnöki hivatal közleménye szerint az IMF ismertette álláspontját a szeptemberben lejárt elővigyázatossági típusú hitelszerződésről, és aggodalmát fejezte ki, hogy a román kormány kellően elkötelezett-e amellett, hogy végigvigye a vállalt szerkezeti reformokat.

A dokumentum szerint Iohannis kifejtette, a román makrogazdasági stabilitás sérülékennyé válhat akkor, ha nem lesz hitelmegállapodás. A megbeszélésen a felek megerősítették annak fontosságát, hogy Románia hozza be a lemaradásokat a szerkezeti reformok terén, főleg az energia és a szállítási állami vállalatok hatékonyságát illetően. A felek szerint a szerkezeti reformok elodázása közép- és hosszútávon komoly akadályt jelent a román gazdaság sikeressége útjában.

A jövő évi költségvetésről elmondták, hogy Romániának folytatnia kell az elővigyázatos gazdaságpolitikát, majd rövid távon a nemzetközileg javallott államháztartási hiány betartását jelölték meg legfontosabb feladatként - olvasható a közleményben.    A román kormány októbertől 25 százalékkal növelte az egészségügyben dolgozók bérét. Az oktatásban dolgozóké decembertől várhatóan további 15 százalékkal emelkedik az idén már megadott 10 százalék mellett, és a kormány a közszféra többi ágazataiban is emelni akarja a kereseteket. Közben január 1-től 24 százalékról 20 százalékra fog csökkenni az áfa.

A román kormány szükségesnek nevezte, hogy egy újabb, sorozatban a negyedik megállapodást is megkösse az IMF-el egy rugalmas hitel vagy elővigyázatossági hitelszerződés formájában.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Leáll a dél-erdélyi autópálya egyik szakaszának az építése
2015. október 21. szerda, 04:53    PDF Nyomtatás E-mail
A romániai Állami Építésfelügyeleti Hatóság leállította a dél-erdélyi autópálya Déva-Marosillye (Deva-Ilia) szakaszának az építését, mert a szállításügyi minisztérium nem szerezte be a kivitelező számára a szükséges építési engedélyt - közölte kedden a Digi 24 hírtelevízió. 

A hatóság egy helyszíni vizsgálat után kötelezte a munkálatok beszüntetésére a kivitelezőt, mely keddtől elkezdte a visszavonulást a területről, és közölte, egy hét alatt elszállítja a munkagépeit.

A román tulajdonban levő Spedition UMB és Tehnostrade társaságok konzorciuma 2013 nyarán nyerte meg a pálya tervezésére és építésére kiírt versenytárgyalást. A 22,1 kilométeres pályaszakasz megépítését 419,4 millió lej (29,35 milliárd forint) áfa nélküli összegért vállalta. A szerződés szerint az utat 2016 májusában kellene átadni, ám a munkálatoknak mindeddig csak mintegy fele készült el, az is részben törvénytelenül.

A szállításügyi minisztérium ugyanis csak egy hét kilométeres útszakaszra szerezte meg az építési engedélyt. Amint a hírtelevízió közölte, ezt a szakaszt már aszfaltburkolat borítja. A kivitelező mindeddig azon a szakaszokon is dolgozott, amelyre nem kapott építési engedélyt.

Az Európai Unió által biztosított forrásokból épülő A1-es, dél-erdélyi autópálya a nagylaki határátkelőt köti össze Aradon Temesváron és Déván át Nagyszebennel, ahonnan az Olt völgyén szeli át a Kárpátokat, és csatlakozik a Pitesti-Bukarest sztrádához.

A pályán jelenleg az államhatártól Temesvárig, és Dévától Nagyszebenig lehet közlekedni. A Déva-Nagyszeben autópályának a tavalyi választási kampányban átadott szakaszát szeptemberben le kellett zárni, mert a burkolat megrepedt, és veszélyeztette a közlekedés biztonságát. A kivitelezőt egy 300 méteres szakasz elbontására és újraépítésére kötelezte az autópálya-társaság.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
XXIV. Közgazdász Vándorgyűlés: A KKV-k versenyképessége
2015. október 12. hétfő, 11:54    PDF Nyomtatás E-mail
Sikerrel zárult a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) által szervezett XXIV. Közgazdász Vándorgyűlés – tudta meg a Más Rádió Tamás Csilla kommunikációfelelőstől. Az október 9-11. között Marosvásárhelyen megrendezett konferencia a kis- és középvállalkozások versenyképességének témáját járta körbe két plenáris és öt szekcióülés alatt, 270 fő részvételével. 

A találkozó programja a Kultúrpalota nagytemében kezdődött október 9-én, pénteken délután. A megnyitón Zólyomi Erika, az RMKT helyi szervezetének elnöke, Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere, dr. Kelemen András, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának dékánja és Szécsi Kálmán, az RMKT országos elnöke köszöntötte a résztvevőket.


A megnyitót követő plenáris ülést dr. Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank Igazgatótanácsi tagjának Miért van szüksége a reálgazdaságnak pénzügyi stabilitásra és mi újat hoz a makroprudenciális politika? című előadása nyitotta. Dr. Lázár Ede, a Sapientia oktatója Üzleti intelligencia megoldások az erdélyi kis- és középvállalatoknak? címmel, dr. Czakó Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem előadótanára pedig A 4. ipari forradalom és a versenyképesség – iparfejlesztés és újraiparosítás címmel tartott előadást. Az első plenáris ülésszakot Papp Szentannai György Innováció (hiánya) minden téren – a hazai KKV-k fejlődésének „záloga”! című előadása után Strausz Imre orgonaművész koncertje zárta. 

A szombat délelőtti szekcióüléseket a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának épületében tartották meg. Az érdeklődők öt szekcióban (Marketing a vállalati vezetésben; Innováció és gazdaság – IoT, az eszközök hálózata; Vállalatok finanszírozása – a tőkebevonás alternatívái; A munkaerő „megnyerése”; Vállalkozások életciklusa) 17 meghívott előadását hallgathatták végig.
A szekcióülések után a résztvevők rövid várostúrán vettek részt, melynek keretén belül a Kultúrpalotát és a Teleki Tékát járhatták körbe. 

A második plenáris ülésszakra a President Hotel Manadas konferenciatermében került sor. Az előadások előtt Szécsi Kálmán, az RMKT elnöke és Kerekes Kinga, a Közgazdász Fórum című folyóirat főszerkesztője átadta a Közgazdász Fórum Fiatal Szerző díját, melyet az elmúlt év szerzői közül Bíró Bíborka Eszter és Bíró Boróka Júlia nyert el Defining new borders for Romanian development regions című tanulmányával.
A díjátadást a szekcióvezetők beszámolója követte, majd megkezdődött a plenáris ülésszak Gabriela Stănciulescu, a Bukaresti Közgazdasági Akadémia tanára Strategii moderne de afaceri în sectorul terțiar című előadásával. Ezután Peter Frank Critical Thinking in Business – Why It’s Needed Now More Than Ever in Romania című előadását hallgathatták meg az érdeklődők, végül Szécsi Kálmán Fejlődési irányok Erdély gazdaságában című előadásával fejeződőtt be a konferencia szakmai programja. 

A találkozó zárásaként este díszvacsorára várták a résztvevőket, melyen a Maros Népi Együttes ünnepi műsora után a Titán zenekar biztosította a hangulatot.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Péntektől XXIV. Közgazdász Vándorgyűlés
2015. október 07. szerda, 06:40    PDF Nyomtatás E-mail
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) sajtótájékoztatót tartott legrangosabb éves eseménye, az október 9-11. között Marosvásárhelyen megrendezendő XXIV. Közgazdász Vándorgyűlés kapcsán – tudta meg a Más Rádió Tamás Csilla kommunikációfelelőstől. 

A sajtótájékoztató elején Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója köszöntötte a jelenlévőket. Elmondása szerint örömmel mondtak igent a megkeresésre, hogy a Kultúrpalota adhasson otthont a Vándorgyűlés pénteki ülésszakának, és hozzátette, hogy fontosnak tartják a hasonló kezdeményezések támogatását, hiszen ezzel nemcsak a rendezők, hanem a befogadó intézmény és a város is nyer. 

Zólyomi Erika, az RMKT marosvásárhelyi szervezetének elnöke egy rövid összefoglalóban elmondta, hogy a marosvásárhelyi tagszervezet immár negyedik alkalommal szervez vándorgyűlést, az eddigi találkozókat Vásárhelyen és Szovátán szervezték. Idén három helyszínen, a Kultúrpalotában, a Sapientia EMTE épületében és a President Hotelben zajlanak majd a konferencia programjai. Kiemelte azt is, hogy a Vándorgyűlésen minden évben részt vesz egy nagyjából 15 fős csapat a magyarországi testvérszervezet, a Magyar Közgazdasági Társaság részéről. 

Mikó Gergely, az RMKT ügyvezetője a konferencia szabadidős programjairól beszélt. Pénteken este, a plenáris ülésszak után Molnár Tünde orgonaművésznő koncertjét hallgathatják meg majd a résztvevők a Kultúrpalota nagytermében, szombaton délben egy rövid látogatáson vehetnek részt a Kultúrpalotában és a Teleki Tékában, szombaton este pedig a Maros Népi Együttes és a Titán zenekar biztosítja a hangulatot a President Hotelben megtartandó díszvacsorán. 

A rendezvénysorozat kiemelt médiatámogatója a Más Rádió.

 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Stagnált a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben
2015. október 05. hétfő, 09:26    PDF Nyomtatás E-mail
Nem változott a kiskereskedelmi forgalom augusztusban az előző havihoz képest az euróövezetben és az Európai Unióban - közölte hétfőn az Európai Unió statisztikai hivatala az Eurostat.

Júliusban az euróövezet 19 tagországában 0,6 százalékos, az Európai Unió 28 tagállamában pedig 0,4 százalékos volt a havi növekedés.

Augusztusban az egy évvel korábbihoz képest az euróövezetben 2,3 százalékkal, az EU-ban pedig 2,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.

Az előző havihoz képest a legnagyobb mértékben Portugáliában (1,5 százalék), Írországban (0,9 százalék) és Lengyelországban (0,8 százalék) nőtt a kiskereskedelmi forgalom augusztusban. A legnagyobb csökkenést Luxembourgban (1,5 százalék), Svédországban (1,2 százalék), valamint Észtországban és Finnországban (egyaránt 1,1 százalék) regisztrálták.

Az egy évvel korábbihoz képest a legnagyobb forgalomnövekedést Romániában (8,5 százalék), Írországban (7,7 százalék), Lengyelországban (5,7 százalék), valamint Észtországban és Lettországban (5,5 százalék), illetve Litvániában (5,4 százalék) és Máltán (5,3 százalék) regisztrálták augusztusban.

A legnagyobb mértékben az egy évvel korábbihoz képest Luxembourgban (12,6 százalék), Bulgáriában (1,9 százalék), Belgiumban (1,7 százalék), Finnországban (0,7 százalék) és Ausztriában (0,2 százalék) csökkent augusztusban a kiskereskedelmi forgalom.

Magyarországon augusztusban az előző havihoz képest 0,2 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbihoz képest 4,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


5. oldal / 256