Jót tesz Közép-Európa fizetési helyzetének az olcsó olaj
2015. február 20. péntek, 05:35    PDF Nyomtatás E-mail
Várhatóan jelentősen tovább javítja a közép-európai EU-gazdaságok az olcsó olaj - jósolták csütörtöki helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők. 

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzőstábja az olajárak hatásairól összeállított térségi áttekintésében közölte: modellszámításokkal alátámasztott becslése szerint 10 százaléknyi olajárcsökkenés a vizsgált országok hazai össztermékének (GDP) 0,15 százaléka és 0,3 százaléka közötti mértékben javítja e gazdaságok külső fizetési pozícióit.

A ház számításai szerint a 0,15 százalékos GDP-arányos folyómérleg-javulás Romániára, a 0,3 százalékos egyenlegjavulás Magyarországra, Lengyelországra és Csehországra mutatható ki.

Jóllehet a térségi gazdaságokban a hazai fogyasztás - és így az import - normalizálódása a folyómérleg-egyenlegek ciklikus romlása felé hat, ezzel együtt is azonban a régió külső fizetési pozíciójának meghatározó tényezője az olajár, és ez biztosítja, hogy e gazdaságok zömében az idén is többlettel vagy egyensúlyban zárnak a folyómérlegek - jósolják a Morgan Stanley londoni elemzői.

A ház csütörtöki előrejelzése szerint Magyarországon 2015 végén 5 százalékos, Csehországban 1,2 százalékos GDP-arányos folyómérleg-többlet várható. A cég Romániában egyensúlyos folyómérleget vár az idén, és csak Lengyelországban valószínűsít kismértékű, 0,5 százalékos hiányt, hangsúlyozva, hogy e csekély lengyel deficit is könnyedén finanszírozható lesz.

Más nagy londoni házak várakozása szerint az olajárak várhatóan az évtized végéig sem emelkednek jelentősen.

A Capital Economics gazdasági-pénzügyi elemzőház új előrejelzése szerint a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordónkénti ára középtávon - éppen a jelenlegi alacsony árakból eredő, kínálati oldali kapacitásszűkítés miatt - várhatóan fokozatosan emelkedni fog, a ház szerint azonban egyhamar biztosan nem jut a korábbi 100 dolláros árfolyamszintek közelébe.

Az elmúlt két hétben tapasztalt áremelkedés elsődleges oka a művelésből kivont kutak számának jelentős emelkedése volt, és az, hogy a nagy olajipari vállalatok sorra jelentették be kitermelési beruházásaik visszafogását az alacsony olajárak miatt. Az egyik legnagyobb amerikai palaolaj-kitermelő cég, az Apache például bejelentette, hogy az év végéig 70 százalékkal csökkenti működő kitermelő egységeinek számát - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.

A ház szerint azonban várhatóan megakadályozza az olajárak hirtelen megugrását a jelentős amerikai tartalék, és az, hogy az amerikai palaolaj-kitermelő cégek gyorsan ismét fel tudják futtatni termelésüket növekvő igények esetén.

Mindezek alapján a Capital Economics elemzői azt jósolják, hogy a Brent hordónkénti árfolyama az évtized végén is csak 70 dollár lesz.

A Brent hordója áprilisi teljesítésre 58 dollár környékén mozgott az Intercontinental Exchange (ICE) csütörtöki londoni kereskedésében.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Greenspan: Görögországnak ki kell lépnie az euróövezetből
2015. február 09. hétfő, 05:19    PDF Nyomtatás E-mail
Görögországnak várhatóan távoznia kell az euróövezetből, mert további tagsága sem a görög gazdaság, sem a valutaunió érdekeit nem szolgálja - mondta vasárnap a BBC-nek Alan Greenspan

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve volt elnöke a BBC rádió közéleti 4-es csatornájának hétvégi politikai magazinműsorában kijelentette: a jelenlegi euróövezeti válságot nem látja megoldhatónak úgy, hogy Görögország továbbra is a valutaunió tagja marad. Greenspan szerint csak idő kérdése, hogy mindenki felismerje: a válás a legjobb stratégia.

A Fed 88 esztendős egykori vezetője szerint ha Görögország nem kap további kölcsönöket, az óhatatlanul törlesztési csődhöz és Görögország euróövezeti távozásához vezet. Greenspan közölte: nem tudja elképzelni, hogy az eddigi "megannyi csalódás után" ki lenne hajlandó újabb hiteleket adni Görögországnak.

Hozzátette: véleménye szerint sem Görögországnak, sem a többi valutauniós gazdaságnak nem jó, ha Görögország továbbra is az euróövezet tagja marad.

Egyes londoni elemzőházak sem zárják ki a "Grexit" lehetőségét, vagyis Görögország távozását az euróövezetből.

Az Eurasia Group globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni szakértői legutóbbi helyzetértékelésükben közölték: az eddigi prognózisaikban szereplő 5 százalék helyett most már 15 százalékra taksálják a görög euróövezeti tagság megszűnésének esélyét.

Hangsúlyozták azt a véleményüket, hogy ha ez bekövetkezik, az nagyobb valószínűséggel "baleset", semmint szándékos kilépés eredménye lenne. Az Eurasia szerint a lehetséges okok között szerepelhet a radikális baloldali kormánypárt, a Sziriza kormányzati tapasztalatlansága, és ebből eredően az, hogy a Sziriza vezette kormány túlfeszíti a húrt a hivatalos hitelezőkkel folytatott tárgyalásokon, ami pénzügyi stresszhelyzetet eredményezhet.

Alan Greenspan a BBC-nek nyilatkozva kijelentette: személyesen soha nem volt nagy rajongója az eurónak, egyebek mellett azért, mert a valutaunió létrehozása "gazdasági köntösbe bújtatott geopolitikai döntés volt", amelyet az Európából kiindult két világháború diktált.

A Federal Reserve volt elnöke közölte: nehezen tudja elképzelni az euróövezet fennmaradását a tagországok politikai integrációja nélkül. Greenspan szerint nem is lenne elégséges az eurógazdaságok költségvetési integrációja, hanem teljes politikai unió kellene ahhoz, hogy az euró jelenlegi formájában tovább működhessen.

Hozzátette: véleménye szerint például Németország, Ausztria, Hollandia, Luxemburg és Finnország részvételével létrejöhetne valamilyen politikai unió, de ebben Dél-Európa nem kaphat szerepet.

Alan Greenspan szerint az euróövezet fenntartása jelenlegi formájában az összes tagállamra terheket ró, és megvan a veszélye annak, hogy nem csupán Görögország, hanem több más déli tagállam is távozni kényszerül.    George Osborne brit pénzügyminiszter egy másik vasárnapi BBC-műsorban kijelentette, hogy a brit kormány "készenléti tervek" kidolgozásába fogott arra az esetre, ha Görögországnak távoznia kellene az euróövezetből.

Osborne nem részletezte e terveket. Hozzátette ugyanakkor: ha Görögország távozik a valutaunióból, az komoly piaci instabilitást okozna Európában.

A brit pénzügyminiszter szerint ezért meg kell akadályozni, hogy a válság kicsússzon az ellenőrzés alól, és nemzetközi szintű fellépéssel kell feloldani a Görögországgal kapcsolatos jelenlegi patthelyzetet.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Az IMF levélben figyelmeztette Bukarestet
2015. január 27. kedd, 05:07    PDF Nyomtatás E-mail
Levélben fejezte ki aggodalmát a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a román magáncsődtörvény tervezet esetleges elfogadása miatt, mert szerintük megfelelő hatástanulmány készítése nélkül annak kedvezőtlen hatása lehet a román pénzpiacra.

A nemzetközi pénzintézet a levelet több miniszternek, a román központi bank kormányzójának és a képviselőház illetékes szakbizottságának is megküldte. Az Agerpres hírügynökség által idézett dokumentum szerint az IMF a külföldi valutában felvett hitelek lejre váltásával kapcsolatos elképzelés sikerességével kapcsolatban is kételyeit fejezte ki, ugyanis úgy vélik, ez is veszélyezteti a bankrendszer stabilitását.

Romániában a múlt héten parlamenti szakbizottság vitatta meg a svájci frankhitelesek megsegítésének lehetőségeit, miután a svájci fizetőeszköz jelentősen megerősödött a lejjel szemben, és az elmúlt napokban többször is történelmi csúcson jegyezték.

Darius Valcov pénzügyminiszter akkor bejelentette, a kormány a bajba jutott frankhitelesek számára is elérhetővé akarja tenni azt a programot, amely adókedvezménnyel bátorítja, hogy a hitelesek a futamidő meghosszabbításáról, vagyis az adósság átütemezéséről egyezzenek meg a bankokkal. Ez egy harmadik intézkedés lenne a magáncsődtörvény és a frankhitelek lejesítése mellett.

A parlamenti tanácskozáson a magáncsődtörvénnyel kapcsolatban az volt az egyik fő ellenvetés, hogy megterhelné a román igazságszolgáltatást, amennyiben magánszemélyek is kérhetik a csődeljárást.

Victor Ponta román miniszterelnök csütörtökön a Jurnalul National című napilapnak adott interjúban kijelentette: támogatja a magáncsődtörvény intézményének bevezetését, ugyanakkor nem ért egyet a valutahitelek lejre váltásával.

A magáncsődtörvény tervezetéről a képviselőháznak kell kimondania a végső szót, miután a szenátus érdemi vita nélkül decemberben már elfogadta.

Az IMF küldöttsége kedden érkezik Romániába a soron következő felülvizsgálati látogatásra. Romániának elővigyázatossági hitelmegállapodása van a nemzetközi pénzintézettel, ami az idén jár le.

Ponta hétfőn a levélben kifejezett aggodalmakkal kapcsolatos kérdésre válaszolva kijelentette: nem ismeri a levél tartalmát. Rámutatott: a kormány és az IMF közötti megbeszélések napirendjén nem szerepel a frankhitelesek ügye, de ha a nemzetközi hitelezők tárgyalni akarnak erről, akkor azt a parlamenttel kell megtenniük.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Teljes flottáját lecserélheti a Tarom légitársaság
2015. január 23. péntek, 05:38    PDF Nyomtatás E-mail
Teljes flottáját lecserélheti a Tarom román nemzeti légitársaság, a mostani vegyes flotta megszűnik és csak Airbusokat üzemeltetnek majd.

A toulouse-i gyártó és a Tarom közötti tárgyalásokat ismerő forrásokra hivatkozva a román inCont hírportál azt írta: a végleges megállapodás részeként az Airbus megveszi a Tarom jelenleg használt összes Airbus és Boeing típusú gépét, majd a finanszírozás véglegesítése után A319-es, A320-as, A321-es, és szélestörzsű A330-asokat adnak a légitársaságnak.

A regionális járatokon használt turbólégcsavaros ATR-eket (a gyártó 50 százalékban az Airbus tulajdona) szintén lecserélhetik nagyobb kapacitású, de a mostaniakkal azonos típuscsaládba tartozó gépekre. 

A bukaresti székhelyű Tarom 1954-ben kezdte meg működését, jelenleg 24 gépes flottájával 53 útvonalon repülnek. A 97 százalékban a román Közlekedési Minisztérium által birtokolt légitársaság 2013-at 972 millió lej árbevétel mellett 83 millió lej veszteséggel zárta, utasainak száma 1,5 millió volt.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
A Volksbank frankhitelesei a tavalyi árfolyamon törleszthetnek
2015. január 20. kedd, 05:23    PDF Nyomtatás E-mail
A tavaly december 31-én érvényes árfolyamon fizethetik három hónapig törlesztőrészleteiket a Volksbank Románia frankhitelesei - közölte hétfőn a bank. 

A svájci frank árfolyama tavaly év végén 3,8 lej volt: a Volksbank romániai leánybankja ezen az árfolyamon számolja frankhitelesei következő három havi törlesztőrészletét.

Hétfőn a svájci fizetőeszköz újabb történelmi csúcsot ért el: a román nemzeti bank 4,47 lejes árfolyamot közölt.

A román pénzügyminiszter szerint hat bank 75 ezer lakossági ügyfelét érinti a svájci frank váratlan megerősödése. A romániai pénzintézetek közül pénteken elsőként az OTP Bank reagált, amely a törlesztőrészeletek kamatának 1,5 százalékkal való ideiglenes csökkentését ajánlotta fel frankhiteleseinek.

Közben a bajba került frankhitelesek problémájára a politika is reagált: a romániai pártok saját korábbi kezdeményezéseikre emlékeztettek, és újabb megoldási javaslatokkal álltak elő.

A szociáldemokrata kormány első körben elzárkózott attól, hogy kötelező megoldást vezessen be a bajbajutott frankhitelesek védelmében, ehelyett a bankokat szólította fel: keressék a megegyezést ügyfeleikkel, hogy elkerüljék azok tömeges fizetésképtelenné válását. Megoldásként a kormány egy tavaly nyári, eddig kihasználatlanul maradt sürgősségi rendeletét ajánlotta megfontolásra, amely szerint az állam a hitelesek kamatterheit adókedvezménnyel kompenzálja, ha azok a hitelek átütemezéséről, a futamidő meghosszabbításáról állapodnak meg a bankokkal.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a devizahitelek eredeti árfolyamon történő lejre váltásáról beterjesztett korábbi törvénykezdeményezése elfogadását sürgeti. A Traian Basescu volt államfő védnökségével alakult Népi Mozgalom Párt is hasonló megoldást javasolt, de az átváltási árfolyamot 20 százalékkal magasabban rögzítené.

Kedden a parlament házbizottsága arról dönt: összehívja-e rendkívüli ülésszakra a februárig vakáción lévő törvényhozást, miután a liberális ellenzék azt követelte, hogy sürgősséggel vitassák meg a magáncsőd intézményének bevezetését célzó korábbi kezdeményezésüket. Victor Ponta kormányfő úgy nyilatkozott: a szociáldemokraták is támogatják az ellenzéknek ezt az "ésszerű" kezdeményezését.

A Ponta-kormány korábban nemzetközi hitelezői előtt azt vállalta, hogy nem fogadja el a magáncsődről szóló jogszabályt. A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége január 27-én érkezik Romániába.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


9. oldal / 256