Csökkent tavaly a magán-nyugdíjpénztárak hozama
2015. január 08. csütörtök, 05:50    PDF Nyomtatás E-mail
Az előző évi 11,75 százalékról 8,71 százalékra csökkent tavaly a kötelező magán-nyugdíjbiztosításokat kezelő pénztárak átlagos hozama, míg az önkéntes nyugdíjalapokat kezelő pénztárak hozama a 2013-as évi 11,33 százalékról 7,45 százalékra esett vissza - közölte a Mediafax hírügynökség szerdán. 

A kötelező magán-nyugdíjbiztosítási rendszer tagsága tavaly elérte a 6,3 milliót Romániában, felhalmozott megtakarításaik összértéke pedig 2014 decemberben 4,26 milliárd eurót tett ki. Az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz eddig 345 ezren csatlakoztak, az általuk felhalmozott vagyon 232 millió eurót tett ki.

Románia 2007-ben tért át a hárompilléres nyugdíjrendszerre: az állami nyugdíjpénztári tagság (első pillér) fenntartása mellett 35 év alatti munkavállalóknak be kell lépniük valamely magán-nyugdíjpénztárba (második pillér), és önkéntes pénztárak is alakultak (harmadik pillér).

Azóta az állam a beszedett nyugdíjjárulék évről-évre növekvő hányadát (jelenleg a bruttó bér 4,5 százalékát) utalja át a munkavállaló által megnevezett magán-nyugdíjpénztárnak. A hatályos törvény szerint a kötelező "második pillérnek" folyósított járulék a bruttó bér 6 százalékáig fog emelkedni.

Romániában 4,6 millióra tehető a munkavállalók száma. A magán-nyugdíjpénztáraknak azért van több tagjuk, mert olyan munkanélkülieket, idénymunkásokat, külföldre távozott állampolgárokat is nyilvántartanak, akik korábban kerültek a rendszerbe. Becslések szerint a tagság alig fele fizeti rendszeresen a kötelező magán-nyugdíjjárulékot.

Románia kitart a többpilléres nyugdíjrendszer mellett. Az ezzel ellentétes sajtóhíreszteléseket cáfolva Rovana Plumb munkaügyi miniszter tavaly ősszel úgy nyilatkozott: nem merült fel a második pillér, a kötelező magánnyugdíj államosítása.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Állami támogatás a Duslónak
2015. január 07. szerda, 05:38    PDF Nyomtatás E-mail
Az Európai Bizottságnak nincs kifogása az ellen, hogy a szlovák kormány 58 millió eurós állami támogatást nyújtson a vágsellyei (Sala) Duslo vegyipari részvénytársaságnak. A szlovák kormány lépése összhangban van az állami támogatásokról szóló európai szabályokkal - ismertette az Európai Bizottság álláspontját a cseh közszolgálati hírtelevízió. 

A vegyipari termékeket előállító vágsellyei Duslo részvénytársaság a cseh Agrofert holding része, amelynek egyetlen tulajdonosa Andre Babis cseh pénzügyminiszter. A szlovák kormány tavaly júniusban jelentette be, hogy 58 millió euró értékű támogatást nyújt a Duslónak, amelynek tulajdonosa mintegy 310 millió euró értékű modernizációs programot tervez.

A szlovákiai ellenzék a támogatást szabálytalannak és törvényellenesnek minősítette, ezért Pozsony a támogatás tervét az Európai Bizottság elé terjesztette. A szlovák sajtó egy része azt írta, hogy az állami támogatás nem a projektnek, hanem személyesen Babisnak szól. A cseh miniszter ezt az értelmezést azonban elutasította.

"A szlovák állami támogatás elősegíti a regionális fejlesztési tervek megvalósítását anélkül, hogy megengedhetetlen módon beavatkozna a piaci gazdasági versenybe" - állapította meg az Európai Bizottság. A testület rámutatott: a vágsellyei régióban magas a munkanélküliség, az életszínvonal alacsonyabb, mint az európai uniós átlag, ezért a regionális támogatás megalapozott.

A Duslo korszerűsítési tervének megvalósítása a nyilvánosságra hozott projekt szerint mintegy 1800 munkahely megőrzését teszi lehetővé, és további százakat a beszállítóknál.

A vágsellyei Duslo alkalmazottainak száma a tavalyi év végén 2038 volt. A részvénytársaság bevételei 2013-ban 464 millió eurót tettek ki, amiből az adózott nyereség mintegy 5,5 millió euró volt.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Tavaly csökkent a cseh államadósság
2015. január 06. kedd, 05:40    PDF Nyomtatás E-mail
Tavaly 19,7 milliárd koronával csökkent a cseh államadósság, amely 2014 végén 1663,7 milliárd koronát tett ki, a bruttó hazai termék 39 százaléka alá esett. Az államadósság 1995 óta tavaly csökkent az első ízben - közölte hétfőn a cseh pénzügyminisztérium. 

Az államadósság törlesztésére fordított összeg éves szinten 2,4 milliárd koronával 48,5 milliárd koronára csökkent.

A pénzügyminisztérium azt is közölte, hogy a tavalyi költségvetési hiány 77,8 milliárd koronát tett ki. A költségvetési hiány tervezett mértéke 112 milliárd korona volt. 2013-ban a költségvetési hiány 81,3 milliárd korona volt.

A tavalyi költségvetés bevételei az előzetes adatok szerint 42 milliárd koronával 1134 milliárd koronára emelkedtek, a kiadások 38,5 milliárd koronás növekedéssel 1212 milliárd koronát tettek ki.

"2015-ben a az államadósság stabilizációjára számítunk, s arra, hogy a GDP-hez viszonyított aránya tovább csökken" - olvasható a pénzügyminisztérium anyagában.

Az önálló Cseh Köztársaság megalakulásának első évében, 1993-ban, az államadósság 158,8 milliárd koronát tett ki. Tíz évvel később, 2003-ban ez az összeg 493,2 milliárd korona volt.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Horvátország a legrosszabbul teljesítő ország az EU-ban
2015. január 05. hétfő, 05:37    PDF Nyomtatás E-mail
Brüsszel szerint Horvátország a legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban: a csatlakozás, 2013. július 1-je óta nem lépett előre, folyamatosan csökken a hazai összterméke (GDP) és a beadott projektjei sem versenyképesek– írta a Jutarnji List horvát napilap vasárnap. 

A lap arról cikkezett, hogy a horvát közvélemény kiábrándult az EU-ból, valamint abból a horvát politikai elitből, amely a csatlakozáshoz vezette az országot. A Jutarnji List brüsszeli tudósítója úgy véli, hogy a végzetes mulasztásokért és a hibákért a jelenlegi kormány felkészületlen és alkalmatlan miniszterei a felelősek.

A cikk szerzője szerint az ország megítélésén rontott Zoran Milanovic miniszterelnök irracionális és az ország számára ártalmas próbálkozása, hogy meggátolja Josip Perkovic volt jugoszláv, majd horvát titkosszolgálati vezető németországi kiadatását.   

Ezzel csak azt bizonyította, hogy a vezetés nem értette meg, mit jelent az EU egyezményeinek szellemében cselekedni - olvasható a cikkben.  A lap szerint az Európai Unió mint szervezet attól függ, tagjai mennyire tisztelik szerződéseit és megállapodásait.

Ezt persze ki lehet játszani, mint ahogy a horvát miniszterelnök is megpróbálta, de nem biztos, hogy megéri - vélekedik a szerző.

A Jutarnji List szerint amikor Görögország még csak tagjelölt ország volt, majdhogynem sértve érezte magát attól, hogy az EU reformok bevezetését kéri tőle. Ugyanúgy Horvátország is ellenállt a reformoknak, és úgy érezte, Brüsszel túlzásokba esik, hiszen Horvátország mindig is európai ország volt.

Görögországot a demokrácia bölcsőjeként emlegetik. Ma a görögök mégsem értik, mit mond Brüsszel, mintha két külön világban élnének, nem pedig egy közösségben. Az EU pedig sokkal összetettebb és tagállamai egymással összefüggőbbek, mint azt az átlag görög állampolgár gondolja – írta a lap.

A horvát újság úgy véli, hogy a görögökhöz hasonlóan járt a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor is, aki viszont okosabban járt el náluk, mert a vitatott törvények jelentős részét visszavonta.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
December elején érkezik Romániába az IMF küldöttsége
2014. november 21. péntek, 05:20    PDF Nyomtatás E-mail
December elején érkezik Romániába a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság közös küldöttsége, amely a román kormánnyal a jövő évi költségvetés-tervezetről fog tárgyalni - közölte csütörtökön a román média. 

A kormányra egyre nagyobb nyomás nehezedik a főbb politikai szereplők és a közvélemény részéről, hogy terjessze a parlament elé az állami költségvetésről szóló törvénytervezetet. Többek között Traian Basescu hivatalban lévő államelnök és Klaus Johannis megválasztott elnök is felszólította a kormányt, hogy mielőbb álljon elő a tervezettel.

A román pénzügyminisztérium közleménye szerint az IMF-küldöttség december 2. és 10. között lesz Romániában. Ez a látogatás nem a megszokott felülvizsgálati vizit, amikor áttekintik a Románia által vállalat reformkötelezettségeket és azok gyakorlatba ültetésének mértékét, hanem ezúttal kizárólag az állami költségvetés-tervezetről lesz szó - közölte a minisztérium.

A tervezetet azért is előzi meg nagy várakozás, mert a vasárnapi romániai elnökválasztáson győztes ellenzék szerint a Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök vezette kormány adóemelésre vagy a közkiadások drasztikus visszafogására kényszerül.

Basescu szerint azért sürgős a tervezet beterjesztése, mert a vállalatok és a lakosság sem tudja, hogyan tervezzen 2015-re, főleg azért, mert nem tudják lesz-e adóemelés.

Az Európai Bizottság november elején figyelmeztette Romániát, hogy adóemelésre vagy kiadáscsökkentésre szorul, különben a kiadások jelenlegi szintje, valamint több, már elfogadott adócsökkentés mellett az államháztartási hiány elérheti a bruttó hazai össztermék (GDP) 2,8 százalékát. Románia 1,4 százalékos hiánycélban állapodott meg nemzetközi hitelezőivel 2015-re.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


10. oldal / 256