Évente 24 milliárd eurót költenek kábítószerre az EU-ban
2016. április 06. szerda, 04:04    PDF Nyomtatás E-mail
Az Európai Unióban évente megközelítőleg 24 milliárd eurót költenek kábítószerre, vagyis ez jelenti a szervezett bűnözés egyik fő jövedelemforrását - derült ki az európai rendőrségi hivatal (Europol) kedden közzétett jelentéséből. 

Az Europol a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjával (EMCDDA) együttműködve készítette el a 2016. évi jelentését, amely szerint 38 százalékos piaci részesedéssel változatlanul a kannabisz számít a legszélesebb körben fogyasztott tiltott kábítószernek az EU-ban. Ennek éves forgalmát körülbelül 9,3 milliárd euróra becsülik. A dokumentumban azt írták, 22 millió felnőtt jelezte, hogy az elmúlt évben használt kannabiszt. Az anyagot napi szinten használók aránya a felnőtt lakosság 1 százalékára tehető.

Évi 6,8 milliárd euróval a heroin részaránya 28 százalékos az európai drogpiacon. A kábítószerrel összefüggő halálesetek és a szociális ellátórendszerre háruló költségek jelentős hányada a heroinhoz kapcsolódik.

Az Európai Unióban még mindig a kokain a legáltalánosabban használt tiltott stimuláns. A főként Nyugat- és Dél-Európában elterjedt kokain piacát évi 5,7 milliárd euróra becsülik.

A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a tiltott drogok legális helyettesítőjeként egyre szélesebb körben elterjedtek az úgynevezett "új pszichoaktív szerek". A tavalyi évben legalább száz ilyen új szer jelent meg a piacon.

A jelentés készítői szerint az illegális drogüzlet gyakran szorosan összefonódik más típusú bűncselekményekkel, például a terrorizmussal, torzítja a gazdaság működését, és komoly terhet jelent az állami intézmények, valamint a társadalom számára.

A helyzetértékelésből kiderült, hogy bár a diverzifikáció folytatódik, a hagyományos csempészútvonalak továbbra is fennmaradtak. Az útvonalak a korábbiaknál kevésbé áruspecifikusak, ugyanakkor továbbra is kihasználják a törvényes szállítási és logisztikai infrastruktúrákat: a tengeri szállítókonténerek kényelmes szállítási módot jelentenek a csempészek számára. A legnagyobb európai kikötők, köztük Rotterdam és Hamburg számítanak a leginkább használatos belépési pontnak. Az internetes piacok mindemellett új lehetőségeket kínálnak a kábítószer-értékesítésre.

A bűnszervezetek általában egy-egy földrajzi helyen koncentrálódnak, a hagyományos központok mellett azonban új területek is megjelennek. A Dél-Kaukázus például egyre jelentősebb szerepet játszik a kábítószer-kereskedelemben.

"Az uniós kábítószerpiacot két egyszerű motiváció irányítja: a profit és a hatalom. Ennek, és a kábítószerpiac társadalomra gyakorolt tágabb hatásának megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy csökkenthessük a kábítószerek okozta károkat" - vélte Alexis Goosdeel, az EMCDDA vezetője.

Rob Wainwright, az Europol igazgatója hangsúlyozta: az egyik legnagyobb bűnözői piacnak számító drogkereskedelem összefonódása a bűncselekmények egyéb formáival kiemelkedő veszélyt jelent az EU belső biztonságára.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Kiterjeszti Észak-Korea ellen hozott szankcióit az EU
2016. április 01. péntek, 04:05    PDF Nyomtatás E-mail
Kiterjeszti Észak-Korea ellen hozott kereskedelmi és pénzügyi szankciót az Európai Unió - tudatta közleményében az Európai Unió Tanácsa csütörtökön. 

A nyilatkozat szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa március elején elfogadott határozatával összhangban hozott uniós döntés válasz az ázsiai ország januári és márciusi rakétakilövéseire.

A döntés a szankciókat kiterjeszti minden olyan árucikk ki- és behozatalára, amelyek akár közvetve is segíthetik az észak-koreai fegyveres erők kapacitásának bővítését.

A szankciók továbbra sem vonatkoznak az élelmiszeradományokra és a gyógyszersegélyekre - tették hozzá.

Az unió nyilatkozatában arra kérte a tagállamokat, hogy ellenőrizzenek minden Észak-Koreába induló és onnan érkező szállítmányt, szüntessék be olyan ásványi anyagok, mint a szén, a vas, vagy az arany exportját, valamint a repülőgép-üzemanyag eladását az ázsiai országnak.

A pénzügyi intézkedések között szerepel olyan bankszámlák zárolása, amelyek hozzájárulhatnak az ország tiltott programjainak finanszírozásához.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Megerősítették a repülőterek és nagykövetségek védelmét
2016. március 23. szerda, 04:54    PDF Nyomtatás E-mail
A román csendőrség megerősítette a repülőterek és nagykövetségek védelmét a brüsszeli terrortámadások után, de a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyelőre az ötfokozatú skála második, "elővigyázatos" szintjén tartja a terrorveszély miatti riasztást. 

"Európát érte terrortámadás, ez egy gyászos nap a civilizált világ számára" - állapította meg Klaus Iohannis államfő. A román elnök elítélte az erőszakos cselekményeket, együttérzéséről biztosította Belgiumot, és az ottani hatóságoknak felajánlotta Románia segítségét.

Dacian Ciolos román kormányfő szerint az eddigi információik szerint Romániát nem fenyegeti közvetlen veszély, és nincs román a brüsszeli támadás halálos áldozatai vagy sebesültjei között. Elmondta: a bukaresti hatóságok teljes szolidaritásukról biztosították a brüsszeli kormányt és az Európai Unió intézményeit, a Brüsszelben élő vagy ideiglenesen ott tartózkodó román állampolgárok számára pedig felajánlották a román nagykövetségen, illetve a bukaresti külügyminisztériumban alakult válságstáb segítségét.

A román Tarom légitársaság törölte öt keddi és szerdai brüsszeli járatát, de az ezekre váltott jegyeket elfogadják az Amszterdamba, Párizsba, Frankfurtba, Münchenbe vagy Londonba induló járatokon. A Tarom kedd reggeli brüsszeli járatát Amszterdamba irányították.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Szakértő: Brüsszel "puha" célpont volt
2016. március 23. szerda, 04:42    PDF Nyomtatás E-mail
Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint Brüsszel és Belgium "puha" célpont volt a terroristáknak, mert a hatóságok sok feltárt problémát nem tudtak időben megoldani. 

A szakértő az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában azt mondta, a párizsi merényletek után kiderült, hogy Brüsszelből indult el több terrorista is, a razziák ezt igazolták is, ennek ellenére a speciális belga törvények miatt nehézkes a felderítés, és ezeket a szabályokat nem változtatták meg.

Ezen kívül az unió vezetése is hibázhatott Horváth József szerint, mert - mint fogalmazott - meddő vitákat folytattak arról, hogy van-e összefüggés a migráció és a terrorizmus között, és valódi intézkedésekre nem került sor.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Poggyászaikba rejtették a robbanószerkezeteket
2016. március 23. szerda, 04:38    PDF Nyomtatás E-mail
Poggyászaikba rejtették a robbanószerkezeteket a brüsszeli nemzetközi repülőtéren kedden végrehajtott terrortámadások elkövetői - közölte Francis Vermeiren, a légikikötőnek otthont adó Zaventem település polgármestere. 

"Taxival érkeztek a csomagjaikkal a repülőtérre. A pokolgépek a poggyászaikban voltak, amelyeket csomagszállító kocsikra raktak" - mondta el sajtóértekezletén a belga politikus.

A polgármester arról számolt be, hogy a merénylők két robbanószerkezetet működésbe hoztak, és bár a harmadik gyanúsított is csomagszállítóra rakta a táskáját, ő pánikba eshetett, és végül nem robbantotta fel a nála lévő pokolgépet.

A két robbantó életét vesztette. A harmadik gyanúsítottat azóta is keresi a rendőrség, a sötét hajú férfi kiléte egyelőre ismeretlen.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


3. oldal / 197