Orbán Viktor: megállapodás született a határok lezárásáról
2016. március 08. kedd, 04:46    PDF Nyomtatás E-mail
Vége van annak az időnek, amikor ellenőrzés nélkül lehetett a nyugat-balkáni útvonalon közlekedni, az uniós vezetők döntöttek: le kell zárni az embercsempész útvonalakat, ami azt jelenti, hogy a határokon is helyre kell állítani a rendet - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben újságíróknak az Európai Unió és Törökország vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozóját követően kedd hajnalban. 

Orbán Viktor tájékoztatása szerint eredményre vezetett a magyar-osztrák-szlovén-horvát fellépés, a Brüsszelben elfogadott uniós megállapodás szövege kimondja: egy korszak befejeződött, a Nyugat-Balkánon keresztül vezető migrációs útvonalakat mostantól lezártuk.

A megállapodás értelmében az embercsempészek üzleti modelljét meg kívánják törni, ami azt jelenti, hogy ők "hiába is állapodnak meg a migránsokkal, nem fogják tudni teljesíteni a vállalásaikat, mert nem engedjük a migránsokat keresztülvonulni a Balkánon" - fogalmazott a miniszterelnök. Ez nehéz helyzetet idéz elő Görögországban, hiszen nagyon sokan ott ragadtak és ott ragadnak, ezért az uniós tagállami vezetők azt vállalták, hogy segítenek Görögországnak a megnövekedett terhek viselésében.

Orbán Viktor azt is elmondta, hogy nem született megállapodás a törökökkel, mivel ők négy nagyon nehéz kérdéskört érintő javaslattal álltak elő. Az uniós tagországok vezetői úgy ítélték meg, hogy azok túlságosan nehéz kérdések ahhoz, hogy egy délután alatt igent vagy nemet lehessen rájuk mondani. Ezért felhatalmazták Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy folytasson tárgyalásokat Törökországgal arról a javaslatról, amelyet a hétfői tárgyaláson előterjesztettek.

Orbán Viktor elmondta, meghatároztak néhány olyan elvet, amelyek a tárgyalások kiindulópontjai lehetnek. A tárgyalások eredményeiről a következő, jövő heti uniós csúcsértekezleten egyeztethetnek a tagországok vezetői.

A török megállapodás részleteiről Orbán Viktor újságíró kérdésre válaszolva elmondta, hogy Magyarország élesen ellenzi azt az EU-Törökország megállapodás szövegében szereplő utalást, amely szerint Törökországból embereket kellene behozni Európába. Szlovákiával közösen jogfenntartó nyilatkozatot tett Magyarország, amelyben kimondták, hogy a szöveget nem tudják támogatni. Ennek oka az, hogy perlik az unió korábbi döntését, amely a migránsok áthelyezésére vonatkozik.

Magyarország továbbra sem ért egyet a kötelező betelepítési kvóta egyetlen eddig elfogadott módszerével sem, ezért támogatta azt a lengyel indítványt is, amely kimondja: semmilyen megállapodás a törökökkel nem eredményezheti azt, hogy az eddigi áttelepítési, áthelyezési és betelepítési mennyiségen felül újabb kötelezettségek jöhetnének létre - közölte Orbán Viktor.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Rakkában a városlakók fellázadtak a dzsihadisták uralma ellen
2016. március 07. hétfő, 04:52    PDF Nyomtatás E-mail
Lázadás tört ki az Iszlám Állam (IÁ) "kalifátusának" központjában, Rakkában a dzsihadisták uralma ellen, és mintegy kétszáz "szent harcos" átállt a civilekhez - jelentették iráni és orosz hírügynökségek. 

A Tasnim teheráni hírügynökség a helyi médiára hivatkozva jelentette vasárnap, hogy a város több negyedében, Diríjában, Ferdoszban és Ramilában súlyos harcok robbantak ki a városlakók és az IÁ fegyveresei között, és sikerült kisöpörni onnan a dzsihadistákat.

A Sputnik moszkvai központú nemzetközi hírügynökség saját forrásaira hivatkozva azt írta, hogy a civilek fegyvert ragadtak, és öt városnegyedben összecsaptak a terrorszervezet fegyvereseivel, kitűzték ott a szíriai zászlót, és megöltek számos dzsihadistát. Mintegy kétszáz "szent harcos" átállt a lázongó civilekhez. A dzsihadisták kénytelenek voltak útakadályokat létesíteni a város bejáratánál - jelentette a Sputnik.

Nyugati hírügynökségek egyelőre nem tudósítottak a rakkai lázadásról.

A Szíria és Irak jelentős területeit elfoglaló Iszlám Állam "kalifátust" kiáltott ki az ellenőrzése alá vont területeken, és a 2014 augusztusában elfoglalt Rakkát tette meg fővárosává. A szíriai hadsereg és a kurd fegyveresek megpróbálják visszafoglalni a várost.

A Pentagon január közepén jelentette be, hogy tervet dolgoz ki arra, hogyan segítheti az iraki hadsereget és a kurd milíciákat, illetve a szíriai mérsékelt felkelőket Rakka, továbbá az iraki Moszul visszafoglalásában.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
A királyi család egyik tagja a vádlottak padján
2016. március 04. péntek, 04:40    PDF Nyomtatás E-mail
Teljes mértékben hisz férje, a közpénzek elsikkasztásával vádolt Inaki Urdangarin ártatlanságában Krisztina, a spanyol király nővére, akit csütörtökön hallgatott meg az ügyben eljáró Palma de Mallorca-i bíróság. Ő az első a királyi család tagjai közül, aki valaha is a vádlottak padjára került Spanyolországban. 

"Teljesen megbízom benne, teljes mértékben bízom az ártatlanságában" - jelentette ki védőügyvédje kérdésre válaszolva az infánsnő, aki maga is vádlott kétrendbeli adócsalás miatt, amiért akár nyolc év börtönbüntetés is kiszabható a dél-európai országban.

A január közepén kezdődött perben Krisztina utolsóként állt a bíróság elé az ügy 17 vádlottja közül, és megtagadta a válaszadást a vád képviselőinek kérdéseire.

A Noós-ügyként elhíresült botrány 2011-ben robbant ki. A vád szerint a hercegnő férje a Noós nevű nonprofit alapítvány elnökeként összesen 6,1 millió euró közpénzt sikkasztott el üzlettársa segítségével. Urdangarinra, aki a per elsőrendű vádlottja, az ügyészség 19 és fél éves börtönt és 3,5 millió eurós pénzbüntetést kért.

Az ügyészség szerint az alapítvány irreálisan magas árakon rendezett kongresszusokat, továbbá fiktív számlákat állított ki különböző, kitalált szolgáltatásokra. A társaságot állítólag azért alapították, hogy pénzeszközeit más vállalatokhoz, például az Aizoon fantomcéghez irányíthassák át.

Az Aizoon cég 50 százalékos tulajdonosa a hercegnő és férje. Krisztina a bíróságon azt mondta, hogy a cégben férje kérésére vállalta a tulajdonosi szerepet, de egyetlen kapcsolata ezzel a vállalkozással az volt, amikor aláírta a papírokat 2003-ban.     Mint mondta, férjével soha nem beszéltek az Aizoon ügyeiről, mert őt ezek nem érdekelték. "A gyerekeink kicsik voltak, velük voltunk elfoglalva" - fogalmazott.

Krisztinát megelőzően férjét hallgatta meg a bíróság három napon keresztül. Inaki Urdangarin hangsúlyozta, hogy feleségének semmi köze nem volt a cég ügyeihez.

Beszélt arról is, hogy 2006-ban azért szállt ki a Noós alapítványból, mert a királyi ház erre kérte. Az akkori uralkodó, I. János Károly ügyvédje, José Manuel Romero tanácsolta neki ezt a lépést, mivel akkoriban már sok politikai kritika érte az általa aláírt szerződések miatt.

Az ügy érdekessége, hogy a vádhatóság a per kezdetén kérte a bíróságtól a Krisztina elleni vádak ejtését, mivel a hercegnővel szemben nem az adóhatóság és a spanyol állam, vagyis az ügyben "károsultak" tettek feljelentést, hanem egy harmadik fél, a Tiszta Kezek nevű civil csoport beadványa képezi a vád alapját. Hivatkozott az úgynevezett Botín-doktrínára, amely szerint ilyen körülmények között ejteni lehet a vádat. A bíróság azonban ezt elutasította.

Az infánsnőt az ügy miatt testvére, a király megfosztotta a Palma hercegnője cím viselésétől, amelyet még nászajándékba kapott.

Az eljárás során 363 tanút fognak meghallgatni, az elsőfokú ítélet június végére várható.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
A BBC tudott a visszaélésekről, de nem lépett fel
2016. február 26. péntek, 04:57    PDF Nyomtatás E-mail
A BBC-nek több lehetősége is lett volna arra, hogy véget vessen az egyik leghíresebb műsorvezetője által évtizedeken át elkövetett súlyos pedofil bűncselekmény-sorozatnak, de nem élt e lehetőségekkel - áll a bűnügyről többévi munkával összeállított, csütörtök este ismertetett vizsgálati jelentésben. 

Az ügy 2012-ben pattant ki, miután az egyik rivális kereskedelmi tévéadó, az ITV értesüléseket szellőztetett meg a BBC valaha legnépszerűbb könnyűzenei műsorvezetője, a 2011 októberében 84 évesen elhunyt Sir Jimmy Savile súlyos szexuális visszaéléseiről.

A csütörtökön közzétett, háromkötetes, ezeroldalas jelentés - amely hétszáznál több tanú meghallgatása alapján készült - összesen 72 áldozatot azonosított személy szerint. A jelentés azonban hangsúlyozza, hogy ez a szám csak azokat foglalja magában, akik hajlandók voltak beszámolni a velük történtekről, és akik esetében sikerült konkrét bizonyítékokat összegyűjteni.

A jelentés megállapítja azt is, hogy noha a műsorvezető pedofil bűncselekményeiről folyamatosan keringtek a pletykák, a BBC akkori felső vezetésének azonban hivatalosan senki nem szólt, mivel a brit közszolgálati médiatársaságra azokban az évtizedekben "a félelem légköre" volt a jellemző.

Még az 1980-as évek végén is előfordult, hogy egy fiatal kezdő BBC-alkalmazott jelentette közvetlen elöljárójának a Savile által ellene elkövetett szexuális visszaélést, de azt a választ kapta, hogy "tartsa a száját, mivel Savile VIP-személyiség".

A jelentés csütörtöki közzétételének napján sugárzott BBC-műsorban több megszólaló egykori áldozat is elmondta, hogy annak idején "elképzelhetetlen" volt Savile felelősségre vonása, mert a műsorvezetőt mindenki "érinthetetlennek" tartotta.

Lord Tony Hall, a BBC jelenlegi vezérigazgatója a jelentés ismertetése után elnézést kért Savile bűncselekményeinek egykori sértettjeitől, és elismerte, hogy a BBC "cserben hagyta" őket.

A Savile-ügyben ez a második jelentés; az elsőt a Scotland Yard és a gyermekekkel szembeni kegyetlenkedések ellen kampányoló országos hálózat, az NSPCC állította össze a rendőrségi vizsgálat alapján három éve.

Az a jelentés feltárta, hogy a Savile-hoz köthető első szexuális bűncselekményről 1955-ben tettek bejelentést, az utolsó feljelentés pedig 2009-ben kelt, vagyis a néhai műsorvezető dokumentálható bűncselekményeinek sorozata 54 évet ívelt át.    

A Scotland Yard és az NSPCC jelentésében 214 bűncselekményt sikerült hivatalosan rögzíteni. A Savile-ra bizonyítható bejelentett szexuális bűncselekmények 73 százalékát 18 évnél fiatalabb lányok és fiúk ellen követte el az egykori BBC-sztár. Az áldozatok zöme 13-16 éves, a legfiatalabb sértett 8 éves volt a bűncselekmények idején.

A Scotland Yard a Savile-ügyet a brit kriminalisztika történetének legsúlyosabb szexuális bűncselekmény-sorozataként tartja számon.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Több ezer migráns vesztegel Európa belső határainál
2016. február 25. csütörtök, 04:37    PDF Nyomtatás E-mail
Mintegy húszezer bevándorló rekedt Görögországban, miután a balkáni államok szigorították az ellenőrzést. A görög-macedón, a szerb-macedón és a szerb-horvát határon is tömegek vesztegelnek - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerda esti Híradójában. 

Felidézték, hogy a görög-macedón átkelőnél a hétvége óta az afgánokat nem, csak a szíreket és irakiakat engedik tovább, azokat, akiknek fényképes személyazonosító okmányuk van. Az M1 tudósítója szerint Görögországban Szaloniki térségében a legsúlyosabb a helyzet. Ott a becslések szerint több mint hétezer migráns torlódott fel, de közvetlenül a görög-macedón határnál is legalább három és félezer migráns várakozik.

Az M1 híradójában elhangzott az is, hogy délelőtt mintegy nyolcszáz szír és iraki migránssal indult el egy vonat Macedónia felé, de azt rövid idő múlva feltartóztatták őket a macedón hatóságok. Napközben bevándorlók egy csoportja egy közép-görögországi autópályán akadályozta a forgalmat.

A macedón-szerb átkelőnél is mintegy ezren vesztegelnek, többségében afgánok, de több száz szíriai és iraki is van köztük.     Mindemellett a szerb-horvát határon is egyre feszültebb a helyzet - hangzott el az M1-en. Mint a tudósító elmondta: itt szerdán napközben tüntettek is a migránsok, akik napok óta várnak, hogy továbbutazhassanak Nyugat-Európa felé.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


5. oldal / 197