Majd kilencven napja folytat éhségsztrájkot Mohammed al-Kík
2016. február 23. kedd, 04:46    PDF Nyomtatás E-mail
Csaknem kilencven napja folytatja éhségsztrákját egy palesztin újságíró - írta hétfőn a The Times of Israel című angol nyelvű újság honlapja. Az újság szerint az elmúlt harmincöt évben még senki nem folytatott olyan hosszú ideig éhségsztrájkot, mint a palesztin Mohammed al-Kík

A harminchárom éves palesztin férfi adminisztratív fogva tartása ellen tiltakozik. Az Orvosok az Emberi Jogokért nevű szervezet képviselője elmondta: az elmúlt évtizedekben éhségsztrájkot folytatók közül még senki nem maradt életben olyan sokáig, mint al-Kík, akinek egészségi állapota rohamosan romlik.

Mohammed al-Kíket, a szaúdi al-Madzsd televíziós csatorna Ciszjordániában élő riporterét az izraeli hatóságok tavaly november 21-én adminisztratív őrizetbe helyezték. Ez azt jelenti, hogy vádemelés és bírósági ítélet nélkül is hat hónapig fogva tarthatják, és a fogva tartás idejét tetszőlegesen meghosszabbíthatják.

A férfi  november végén kezdett éhségsztrájkba fogva tartása és a vele szemben tanúsított rossz bánásmód miatt. Egészségi állapotára hivatkozva február elején az izraeli legfelsőbb bíróság felfüggesztette adminisztratív őrizetét, de a kórházat nem hagyhatja el.

A Sin Bét izraeli belbiztonsági szolgálat szerint al-Kík tagja a Hamász radikális iszlamista szervezetnek, amelyet Izrael, az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetként tart nyilván. Az újságírót 2008-ban emiatt már tizenhat hónapos börtönbüntetésre ítélték. Al-Kík váltig állítja: csak újságírással foglalkozik.

Az Izraelben alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróság vasárnap meghallgatást tartott azon fellebbezések ügyében, amelyeket egy 2015 júliusában elfogadott törvénymódosítás ellen nyújtottak be. Ez a törvénymódosítás állambiztonsági megfontolásokból az éhségsztrájkolók kényszertáplálásának elrendelésére hatalmazná fel a területi bíróságok elnökeit és elnökhelyetteseit.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Mától új módszer szerint regisztrálják a migránsokat
2016. február 22. hétfő, 04:57    PDF Nyomtatás E-mail
Szerbia nem zárta le egyik határát sem, ugyanakkor a migránsok regisztrálását a balkáni útvonalon mától a Zágrábban néhány napja megbeszélt új rendszer szerint végzi majd - jelentette ki vasárnap Aleksandar Vulin szerb szociálisügyi miniszter.

Horvátország, Macedónia, Szerbia, Szlovénia és Ausztria rendőrségeinek vezetői csütörtökön Zágrábban arról állapodtak meg, hogy ezentúl a migránsokat közös erővel a macedón-görög határon regisztrálják, hogy elkerüljék a visszatoloncolásokat. Ez a megoldás lassítja a migránsok érkezését. Aleksandar Vulin kiemelte, azzal, hogy már Macedóniába sem léphetnek be azok, akik egyébként sem folytathatnák útjukat az Európai Unió országai felé, jelentősen csökken a migrációs nyomás a nyugat-balkáni útvonalon fekvő országokon.

Macedónia lezárta Görögországgal közös határát az afgán migránsok előtt, csak irakiakat és szíriaiakat enged át - közölték vasárnap a görög hatóságok. A macedón hatóságok állítólag azzal indokolták az intézkedést, hogy Szerbia ugyanezt teszi. A szerb szociálisügyi miniszter ugyanakkor kiemelte, Belgrád nem hoz ilyen döntéseket, a migránsok belépéséről elsősorban Ausztria és Szlovénia dönt.

A miniszter szerint jelenleg körülbelül kétezer migráns tartózkodik az országban. Délelőtt kisebb incidens történt a szerb-horvát határon fekvő Sidnél, amikor a migránsok körülbelül 100 fős csoportja gyalog indult el a helyi befogadóközpontból Horvátország felé. Rendőrök állították meg őket, a szabadkai Pannon RTV helyszíni beszámolója szerint a migránsok kövekkel dobálták meg a rendőröket, majd leültek az úttestre, nem akartak visszamenni a sidi központba, végül a hatóságok eltávolították őket az úttestről.

Az éjszaka mintegy hatszáz migránst szállítottak tovább Horvátország felé Sidből, további ötszázan azonban még mindig ott várakoznak. Ugyanakkor azokat, akik valamiért nem léphettek be Horvátországba, a szerb-magyar határ melletti Szabadka befogadóközpontjában helyezték el.

Macedóniából az éjszaka mintegy ötszáz bevándorló érkezett Szerbiába, akik a szükséges regisztrálás után folytatták útjukat Sid felé - közölte értesülését a honlapján a szerbiai közszolgálati televízió.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Horvátország fokozta a rendőri jelenlétet
2016. február 17. szerda, 05:16    PDF Nyomtatás E-mail
Horvátország fokozta a rendőri jelenlétet Szerbiával közös határán, és készenléti rendőröket is vezényelt a helyszínre, hogy megakadályozzák az illegális határátlépéseket - közölte a horvát belügyminisztérium (MUP) kedden. 

A tárca közleménye szerint Szlovénia értesítette Horvátországot az osztrák szigorításokról, amelyek szerint Ausztria a jövőben csak azokat a migránsokat fogadja be, akik háborús területről érkeznek a balkáni útvonalon.

A hétvége elejétől keddig a horvát hatóságok 200 migránst fogadtak vissza Szlovéniától, mert nem feleltek meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján továbbutazhattak volna Ausztriába.

A Közel-Keletről érkezett bevándorolókat különböző befogadóállomásokon helyezték el, majd visszatoloncolják őket Szerbiába - áll a közleményben.

Szlovénia a hétvégén szigorította meg a menekültek fogadásának feltételeit, miután Ausztria korlátozásokat jelentett be.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Törökország elérte befogadóképessége határát
2016. február 08. hétfő, 06:01    PDF Nyomtatás E-mail
Törökország elérte befogadóképessége határát - mondta Numan Kurtulmus török miniszterelnök-helyettes vasárnap a CNN Türk hírtelevízió élő adásában. 

A politikus hangsúlyozta: ugyanakkor Törökország nincs abban a helyzetben, hogy megálljt parancsoljon a menekültáradatnak. Ha ezt tenné, azzal szinte halálra ítélné ezeket az embereket. "Végső soron ezeknek az embereknek nincs hova menniük. Vagy meghalnak a bombák alatt, Törökország meg csak nézi ezt a mészárlást, mint ahogy a világ többi része teszi, vagy megnyitjuk a határainkat" - mondta.

Aleppó Szíria legérzékenyebb területe, ha ott változik a helyzet, Törökországnak megint migránsok százezreivel kell számolnia - jelezte Kurtulmus.

A török miniszterelnök-helyettes kifejtette: itt nemcsak Aleppó városáról, hanem a környék településeiről is szó van. Ha folytatódnak a bombázások, az esetleges menekülthullám akár az egymilliós nagyságrendet is elérheti. Mint mondta, Törökország immár 3 millió menekültnek, s köztük 2,5 millió szíriainak ad menedéket.

Kurtulmus arról is beszámolt, hogy jelenleg a migránsok egy része átjön Törökországba, egy másik része pedig a határ túloldalán maradva veszi igénybe a segélyszervezetek támogatását.

Recep Tayyip Erdogan török államfő vasárnap korábban azt közölte, hogy Törökország kész menedéket nyújtani az Aleppóból menekülő több tízezer civilnek.

Múlt hétfő óta több tízezer nő és gyerek hagyta el Aleppót az orosz légierő által támogatott kormánykatonák és a lázadók harcai elől menekülve.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Csökkentené a szociális juttatásokat az osztrák néppárt
2016. február 03. szerda, 04:52    PDF Nyomtatás E-mail
Havi legfeljebb ezerötszáz eurós szociális juttatást valamint az integráció és a munkába állás megtagadása esetén a támogatások 25 százalékos csökkentését javasolta a kormánykoalíció kisebbik pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) kedden.

A konzervatv párt az indítványt a menekültválság kapcsán terjesztette elő, de az abban foglaltak mindenkire vonatkoznának. 

Reinhold Lopatka frakcióvezető javaslata szerint ezentúl dániai mintára csak azok részesülhetnének a szociális juttatásokból, akik munkával, képzéssel vagy adóbefizetéssel "hozzájárultak a közjóhoz".

A javaslat szerint azok, akik az elmúlt nyolc évben legalább hét évet nem éltek Ausztriában, fele annyi szociális segélyt kapnának, mint eddig. Ugyanakkor a hosszútávú munkavégzést anyagi juttatással ösztönöznék, a családi pótlékot és a gyermekgondozási járulékot nem változtatnának.

Lopatka emlékeztetett: idén az erős migrációs nyomás és a magas munkanélküliség miatt mintegy 300-350 ezer ember kapott a segélyt, 2009 óta a jogosultak száma 35 százalékkal nőtt. A szociális juttatás okozta kiadások 680 millió eurót tesznek, ki, a frakcióvezető becslése szerint ez a szám hamarosan átlépheti az egy millió eurós határt is.

A néppárti frakcióvezető azt szorgalmazta, hogy a szociálisügyi miniszter legkésőbb áprilisig döntsön a kérdésben.

A Der Standard című osztrák lap a szociális minisztérium adataira hivatkozva arról számolt be, hogy alapszintű szociális juttatásként 840 euró, házastársaknak 1300 euró, gyermekenként pedig tartományonként változó, de legalább 150 euró jár Ausztriában.

A lap szerint ha a szociális juttatást 1500 eurós felső határhoz kötnék, akkor mintegy 16 ezer háztartást, a legalább két gyermeket nevelő családok 74 százalékát érintené a változtatás.

A néppárti javaslatot a kormánykoalíció nagyobb pártja, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az ellenzék egyaránt bírálta.

Michael Häupl bécsi szociáldemokrata polgármestere határozottan elutasította a néppárti tervet, amely szerinte alkotmányellenes, hiszen a menedékkérelemmel rendelkezők jogilag egyenrangúak az osztrák állampolgárokkal.

Az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kritikája szerint nem kellene Ausztria polgáraitól is megvonni a szociális támogatást csupán azért, mert "külföldiek fékezetlen bevándorlása" miatt terhelt az osztrák szociális ellátórendszer. Az FPÖ elnöke Heinz-Christian Strache szerint Bécs polgármestere számára a bevándorlók fontosabbak, mint a város saját lakosai.

Alkotmányellenesnek nevezte a bejelentést az ellenzéki Zöldek pártja. A liberális Neos párt szerint a néppárt csupán "populista" címszavakat mond, azonban arra nem nyújt megoldást, hogy miképpen lehetne sikeresen elérni a munkaerőpiaci integrációt.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


6. oldal / 197