Kínai pártlap: Soros háborút indított az ország ellen
2016. január 27. szerda, 05:20    PDF Nyomtatás E-mail
Soros Györgyöt támadja a kínai központi pártlap, amiért "háborút indított Kína ellen". Megfigyelők szerint spekulánsok miatt gyengült kedden a hongkongi dollár és a kínai jüan. A sanghaji tőzsdeindex 13 havi mélypontra, 6,4 százalékkal zuhant. 

A központi bankok nem avatkoztak be, de a média ismét a veszélyre figyelmeztetett, csakúgy, mint Soros György múlt heti kijelentése után, amikor a magyar származású pénzügyi guru a davosi Világgazdasági Fórumon azt mondta, hogy a kínai gazdaság "kemény földet érése" elkerülhetetlen. Akkor azt is jelezte, hogy shortolni készül az ázsiai devizákat.

Soros közismerten sikeres volt már több, a tőzsdeindexek zuhanására játszó üzletéről. Ázsiában 1997-ben, a gazdasági válság idején is elsősorban a maláj ringgit és a thai baht gyengülésére játszva shortolt, sikerrel. Nevét összekapcsolják az 1992. szeptember 16-ai "fekete szerdával", a brit font összeomlásának napjával is.

Szakértők szerint leegyszerűsítve a kínai jegybank aktuális politikai dilemmája, hogy stabilan tartsa-e a nemzeti valutát vagy a gazdaság talpon maradását ösztönözze. Úgy vélik, előbb-utóbb a kötelező banki tartalékráta csökkentése elkerülhetetlenné válik majd.

Mindeközben Peking igyekszik az állami média segítségével elriasztani a spekulánsokat, nemcsak a gazdasági, pénzügyi következményekre, hanem jogi lépésekre, számonkérésre is figyelmeztet. Egyúttal azt bizonygatja, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának alapjai - noha strukturális átalakításon mennek keresztül - meglehetősen erősek.

Mej Hszin-jü, a Kereskedelmi Minisztérium kutatója a Zsenmin Zsipao című vezető pártlapban úgy fogalmazott, hogy Soros "nyilvánosan háborút indított Kína ellen", de szerinte kiszemelt "áldozatai", a jüan és a hongkongi dollár a támadást túl fogják élni.

Csen Hszing-tung, egy másik gazdasági szakértő úgy vélte, Soros szavai, hatása a közvéleményre kárt okoznak Kínának, hiszen egyfajta támadási kísérlet bejelentéseként hatnak. Ezért - fogalmazott - Kínának megvan az oka az "idegességre". Más szakértők szerint Soros nem háborúzni akar, csupán "pénzt csinálni" - írja a hongkongi South China Morning Post című lap szerdai számában.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Mongólia segíthet az együttműködésben Oroszországgal
2016. január 26. kedd, 04:44    PDF Nyomtatás E-mail
Mongólia segíthet Európának az Oroszországgal való pragmatikus együttműködés kialakításában - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak kedden Ulánbátorban, miután mongol kollégájával tárgyalt. 

Szijjártó Péter a Lundeg Pürevszürennel tartott megbeszélésről tájékoztatva kifejtette: alapvetően nemzetközi politikai kérdésekről volt szó, és már régóta ismert az a magyar álláspont, hogy Európa nagyon sokat fog veszíteni hosszú távon azzal, ha továbbra sem képes egy pragmatikus együttműködést újra kiépíteni Oroszországgal. Ebben pedig Mongólia sokat segíthet - vélekedett.

Hangsúlyozta: Európának egyértelműen az az érdeke, hogy létrejöjjön az együttműködés az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió között. Ha ez nem történik meg, akkor a világgazdasági versenyben az EU és Oroszország is rendkívüli módon lemarad - mutatott rá.

A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok egyre aktívabban szervezi regionális és interregionális együttműködését, és láthatóan Kína is építi azt a gazdasági együttműködési rendszert, amelyben egyértelműen övé a vezető szerep. Emellett az arab országoknak is egyre fontosabb a regionális kitekintés - tette hozzá.

Szijjártó Péter közölte: ebben a globális versenyben Európa és Oroszország - döntően azért, mert az egymás közti konfliktussal van elfoglalva - lemaradt, és ha ez így folytatódik, akkor hosszú távon is komoly károkat szenved emiatt.

Úgy vélte, az EU-nak az lenne az érdeke, hogy Oroszországgal és az Eurázsiai Gazdasági Unióval szoros együttműködést alakítson ki. Az a korábbi koncepció, amely egy Lisszabontól Vlagyivosztokig tartó szabadkereskedelmi övezetet tűzött ki célként, sosem volt olyan fontos, mint most - mondta. Kiemelte: az Egyesült Államok, Kína és az arab országok nagyon aktívak lettek a világgazdaságban, ezért Európának és Oroszországnak "mindenképpen össze kellene zárnia" és együtt kell működnie.  

Ez a jelenlegi világpolitikai körülmények miatt, vagyis az ukrajnai helyzet miatt egyáltalán nem egyszerű - vélekedett.    Mint mondta, Mongólia partnerségi megállapodást kötött az EU-val és partnerségről tárgyal az Eurázsiai Gazdasági Unióval is, ráadásul az ország lesz a júliusi Ázsia-Európa Találkozó (ASEM) házigazdája.

Ezért a tárcavezető arra kérte mongol kollégáját, hogy országa lépjen fel egyfajta közvetítőként az EU és az Eurázsiai Gazdasági Unió között, hiszen Mongóliának is érdeke, hogy ez a két integráció szorosan együttműködhessen. Meg kell próbálni elérni, hogy az ASEM-csúcson áttörés legyen az európai-orosz viszonyban - magyarázta.

Felidézte: július 31-ig hatályosak jelenleg az Oroszországgal szembeni uniós szankciók, és "végre be kellene látni, hogy ezek a szankciók nem visznek közelebb az ukrajnai válság megoldásához, viszont rendkívüli károkat okoznak nemcsak az orosz, hanem az európai gazdaságoknak is". A minszki megállapodások teljes körű betartása fontos, de be kell látni, hogy a szankciók ebben nem nyújtanak segítséget - mondta.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
USA - Már takarítják a hóviharok nyomait
2016. január 25. hétfő, 05:12    PDF Nyomtatás E-mail
Ragyogott a nap az Egyesült Államok keleti partvidékénn vasárnap, öt szövetségi államban már takarítják a hóviharok nyomait, hóeséssel már "csak" Massachussets és Maine államokban küszködnek. 

New Yorkban sokat javult a helyzet, Washingtonban legkorábban hétfőtől indulnak újra a tömegközlekedési eszközök. A két nagyvárosban nappal egy-két fokkal nulla fok felett volt a hőmérséklet vasárnap nappal, éjjel viszont erős fagy várható. New Yorkban szombat éjfélre 68 centiméteres hó borította a Central Parkot, míg Washingtonra 45,2 centiméter hó hullott. A legvastagabb, 106,7 centis hótakaró a nyugat-virginiai Glengarry települést borította be.

A keleti parti nagyvárosokban, New Yorkban, Philadelphiában, Baltimore-ban és Washingtonban a főbb utakat már tisztítják, illetve részben meg is tisztították. A családi házas negyedekben a bejárók és a háza előtti járdák tisztítása a lakók feladata, büntetés terhe mellett. A Washington D.C.-ben és a környező államokban, Marylandben és Virginiában érvényes törvények szerint a lakóknak - függetlenül attól, hogy bérlők-e vagy tulajdonosok - a vihar után huszonnégy órán  belül el kell takarítaniuk házuk elől a havat, ellenkező esetben komoly pénzbüntetésre számíthatnak.

Muriel Bowser, Washington polgármestere felhívást tett közzé, miszerint a városvezetés önkéntes hómunkásokat keres. Helyi szokás azonban, hogy diákok járják a hólepte utcákat, és ahol azt látják, hogy nem kezdtek bele a hó eltakarításába, becsöngetnek, és pár dollárért felajánlják a segítségüket.

A városvezetők közben mindenütt szemügyre veszik a vihar pusztításait. Miközben New Yorkban helyi idő szerint a vasárnap déli órákban már megindult a tömegközlekedés is, a szövetségi fővárosban hétfő reggelig nem tervezik sem az autóbuszjáratok, sem a metró újraindítását.

Mario Cuomo, New York állam kormányzója vasárnap délelőtti rendkívüli sajtóértekezletén közölte, hogy a Long Islandre vezető vasútvonal olyan nagy mértékben megrongálódott, hogy legalább hétfő estig nem tudják újraindítani a forgalmat. A kormányzó bejelentette, hogy feloldják az autóvezetési tilalmat, ám az állam egész területére érvényes szükségállapot változatlanul érvényben marad.

Bill de Blasio, New York város polgármestere az ABC televízió vasárnap délelőtti műsorának adott interjújában úgy fogalmazott: "sok még a tennivaló, a leesett hó még egy darabig velünk marad". Ugyanakkor azt ígérte, hogy a hó nagy részét huszonnégy órán belül eltakarítják. A Kennedy repülőtér már fogad járatokat, és hamarosan indulnak is gépek, de Washington, Baltimore, Philadelphia légikikötői még mindig nem fogadnak és nem is indítanak járatokat.

A meteorológusok előrejelzései szerint a viharzóna az Atlanti-óceán felé fordult, tehát Maine államot már valószínűleg nem érinti, ám a massachusettsi Bostonban még nagy havazás várható.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Újabb incidensek Németországban
2016. január 25. hétfő, 05:06    PDF Nyomtatás E-mail
Németországban a hét végén is több incidensről számoltak be a hatóságok a menekültválsággal kapcsolatban. 

Vasárnapra virradó éjjel a Baden-Württemberg tartományi Leimen menekültszállásán tömegverekedés történt. Nagyjából kétszáz menedékkérő vett részt az összecsapásban, öten megsérültek. A rendőrség 32 rohamkocsival vonult ki a helyszínre.

A tömegszállás lakói az alkoholfogyasztás és a muzulmán vallás kapcsolatáról folytatott vita hevében verekedtek össze. Tíz ittas embert erőszakosságuk miatt kijózanodásig őrizetbe vettek.

Szombatra virradó éjjel a Szász-Anhalt tartományi Bismarkban ismeretlenek elárasztottak egy menedékkérők elhelyezésére előkészített társasházat. A tíz lakás közül ötben nyitották meg a csapokat. A pincében összegyűlt vizet tűzoltók pumpálták ki. Az épület lakhatatlanná vált.

Az észak-rajna-vesztfáliai Marlban a rendőrség pénteki közleménye szerint szándékos gyújtogatás miatt keletkezett tűz egy épületben, amelyben menedékkérőket akartak elhelyezni. Az épület lakhatatlan, a kár nagyjából 100 ezer euró.

Az alsó szászországi Otterben egy lakott menekültszálláson pusztított tűz. A lángok elfojtásért 90 tűzoltó küzdött. Az épületben elhelyezett 25 menedékkérőt ki kellett költöztetni, tizenketten füstmérgezés gyanújával kórházba kerültek.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Franciaország valószínűleg meghosszabbítja a rendkívüli állapotot
2016. január 21. csütörtök, 05:12    PDF Nyomtatás E-mail
Francois Hollande francia államfő megerősítette, hogy a november 13-ai 130 áldozatot követelő párizsi merényletek éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapot meghosszabbítását szeretné, és ennek érdekében hamarosan fel is szólal - mondta szerdán Claude Bartolone, a nemzetgyűlés szocialista elnöke, akit a szenátus jobboldali elnökével, Gérard Larcher-val együtt fogadott a köztársasági elnök. 

Francois Hollande "nagy valószínűséggel nagyon hamar" azt fogja kérni a parlamenttől a szenátus elnöke szerint, hogy szavazzon a február 26-ig érvényben lévő rendkívüli állapot meghosszabbításáról, ami további három hónapos időtartamra, május 26-ig szólna.

Erre elsősorban azért van szükség, mert a kormányzat nem akarja megfosztani a rendvédelmi szerveket azoktól a jogköröktől, amelyeket a rendkívüli állapot biztosít, mielőtt az új terrorelhárítási törvény hatályba lép.

A francia elnöki hivatal szerda este megerősítette, hogy az ügyben a következő napokban várható döntés.

A jelenlegi jogszabály szerint a rendkívüli állapot 12 napon túl csak törvénnyel hosszabbítható meg. Az államfő november 14-én 0 órakor hirdette ki a rendkívüli állapotot 12 napra, amit a parlament három hónapra meghosszabbított.

A rendkívüli állapot lehetőséget ad a rendőrségnek arra, hogy házi őrizetben tartson minden olyan embert, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet, éjjel-nappal házkutatást tarthat bírói engedély nélkül, és gyülekezési tilalmat rendelhet el.

Jóllehet a rendkívüli állapot meghosszabbítását valamennyi parlamenti párt támogatja, a kérdés heves vitát váltott ki a közéletben. Szerdán az Emberi Jogok Ligája nevű civil szervezet bejelentette, azt kéri az alkotmánytanácstól, hogy vessen véget a rendkívüli állapotnak, amely "nem indokolt és súlyosan sért egyes közéleti jogokat". A testület január 26-án vizsgálja meg a beadványt. Az ENSZ szakértői kedden azt javasolták Franciaországnak, hogy február 26. után ne hosszabbítsa meg a rendkívüli állapotot, mert az "az alapjogok túlzó és aránytalan korlátozásait" vonja maga után.

Bernard Cazeneuve belügyminiszter a La Croix című katolikus lapban szerdán megjelent interjújában elmondta, hogy az elmúlt két hónapban több mint 3 ezer házkutatást során ötszáz fegyvert, köztük ötven katonai fegyvert foglalt le a rendőrség, négyszáz embert előállítottak, közülük 52 került előzetes letartóztatásba.

Egy, a hét elején megjelent felmérés szerint a franciák 77 százaléka támogatja a rendkívüli állapot meghosszabbítását.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


8. oldal / 197