Seehofer: Németországnak követnie kell Ausztria példáját
2016. január 21. csütörtök, 05:06    PDF Nyomtatás E-mail
Németországnak az osztrák példát követve maximálnia kell a befogadható menedékkérők számát és hatékony határellenőrzést kell bevezetnie, Angela Merkel kancellár azonban hajthatatlan, ezért nehéz hetek és hónapok következnek a német politikában - mondta Horst Seehofer bajor kormányfő, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke szerdán az ARD német országos közszolgálati televízió késő esti híradójában, miután a bajor tartományi gyűlés (Landtag) CSU-frakiója megbeszélést folytatott a kancellárral. 

"Ez a nap kiábrándító volt" - mondta Horst Seehofer a bajorországi Wildbad Kreuth-ban tartott egyeztetésről, megjegyezve, hogy személyesen is csalódást okozott neki a kancellár fellépése.

A Landtag-frakció tagjai "nyomatékosan, de nagyon tárgyilagosan" a kancellár elé terjesztették a szövetségi kormány menekültpolitikájával szembeni kifogásaikat, de Angela Merkel "tapodtat sem engedett" - mondta Horst Seehofer.    Hangsúlyozta, hogy a CSU nem akar szakítani a testvérpárttal, a Merkel vezette Kereszténydemokrata Unióval (CDU), nem akar távozni a szövetségi kormányt alkotó koalícióból, továbbra is a kancellárral együttműködve törekszik a menekültválság kezelésére és támogatja a nemzetközi és európai uniós megoldás kidolgozására irányuló erőfeszítéseket.

Ugyanakkor nemigen látszik, hogy elérhető közelségben lenne egy ilyen megoldás, ezért "nemzeti megoldást" kell alkalmazni, az osztrák példa alapján évi 200 ezer főben maximálni kell a befogadható menedékkérők számát és hatékonnyá kell tenni a határellenőrzést - fejtette ki Horst Seehofer. Jelezte: pártja továbbra is nyomást gyakorol majd a kancellárra, hogy fogadja el a bajor álláspontot.

Angela Merkel nem nyilatkozott a találkozóról.

Andreas Scheuer, a CSU-főtitkára azt mondta, hogy a kancellárral folytatott eszmecserét "hihetetlen intenzitás és emocionalitás" jellemezte. "Nagyon-nagyon nehéz hetek állnak előttünk" - tette hozzá a főtitkár.

Angela Merkel a találkozó előtt tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy érezhetően és tartósan csökkenteni kell a Németországba érkező menekültek számát, és ehhez európai megoldást kell alkalmazni. A CSU-s követeléseket közvetve elutasítva hozzátette, hogy szerinte a menekültválságot kiváltó okok kezelésére kell törekedni. Elmondta, hogy a pénteki német-török kormánykonzultáció, a hazájukban vagy annak térségében tartózkodó szíriai menekültek helyzetének javítását célzó február 4-ei londoni adományozói konferencia és a február közepén tartandó brüsszeli uniós csúcs után "mérleget készítünk, megnézzük, hogy hol tartunk".

Résztvevők beszámolói szerint a Wildbad Kreuth-i megbeszélésen a CSU-s politikusok éles szavakkal bírálták a kancellár menekültpolitikáját, és azonnali irányváltást sürgettek.

Angela Merkel viszont hangsúlyozta, hogy nem lehet egyszerre a nemzetközi porondon küzdeni a megoldásért és nemzeti szintű intézkedéseket tenni, a kettő egyszerre nem megy, ezért nem hajlandó változtatni és nem beszél "B-tervről".
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Kilenc iskolát lezártak New Jerseyben bombafenyegetés miatt
2016. január 20. szerda, 04:43    PDF Nyomtatás E-mail
Lezártak kilenc iskolát az Egyesült Államok keleti partvidékén fekvő New Jerseyben helyi idő szerint kedden délelőtt, mert bombarobbantással és tömegmészárlással fenyegették meg az intézményeket, és fenyegetések érkeztek az ország iskoláiba is.

Mind a kilenc megfenyegetett iskolát teljesen kiürítették, négyről már megállapították, hogy egyáltalán nincsenek veszélyben. Valamennyi oktatási intézmény Bergen megyében található.

A hatóságok egyelőre - a vizsgálatra hivatkozva - nem közölnek részleteket, azt sem tudni, hogy a fenyegetés honnan és milyen formában érkezett. Három iskola vezetői elmondták, a telefon üzenetrögzítőjén jelezte egy férfihang, hogy bombát helyezett el - közelebbről nem megjelölt helyen - az oktatási intézményben.

A hatóságok közlése szerint a fenyegető üzenetek közül legalább egy tömegmészárlást helyezett kilátásba. "Pillanatnyilag egyetlen fenyegetésről sem bizonyosodott be, hogy megalapozottak volnának, mindazonáltal megtettünk minden óvintézkedést, hogy az iskolák körül garantáljuk a biztonságot" - közölte a cliftoni rendőrség.

Az Egyesült Államok keleti partvidékének más államaiban is voltak iskolai bombariadók, így például Delaware és Massachusetts államban. Delaware-ban négy iskolát, Massachusettsben öt oktatási intézményt ért fenyegetést. Egyelőre nem világos, hogy a különböző akciók között van-e összefüggés.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Barack Obama: Amerika nem hanyatlik
2016. január 13. szerda, 05:29    PDF Nyomtatás E-mail
Elnökségének utolsó évértékelőjét tartotta Barack Obama, s a beszédben inkább a jövőre koncentrált. Mindazonáltal erőteljesen megvédte kormányzata eddigi belpolitikai és gazdaságpolitikai eredményeit, sőt új javaslattal is előrukkolt, nevezetesen a rákkutatást illetően. Külpolitikáról szólva elsősorban a fenyegető terrorizmusról beszélt, s kérte a Kongresszust, hogy szavazza meg a katonai erő alkalmazását az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen. 

Obama elnök a Kongresszus két háza, valamint a legfelső bíróság tagjai, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának tagjai és meghívott vendégek előtt mondta el évértékelő, vagy ahogyan az Egyesült Államokban nevezik, az unió helyzetéről szóló beszédét. "Rövidebb leszek, mint szoktam" - kezdte beszédét az elnök, de valójában körülbelül ugyanolyan hosszan beszélt, mint szokott. Az évértékelő mintegy egy órán keresztül tartott, a jelenlévők többször is heves tapssal szakították meg.

"Nemcsak a következő évről akarok beszélni, hanem a következő évekről, a jövőről" - fogalmazott az elnök. Optimizmust sugárzott, amikor azt fejtegette, hogy az amerikaiak mindig képesek voltak úrrá lenni félelmeiken, képesek voltak előre tekinteni, meglátni a lehetőségeket, és ezáltal erősebbek és jobbak lettek.

Optimista, tettvágytól duzzadó nemzetnek írta le az amerikait. Optimizmusát alátámasztandó felsorolta azt, amit kormányzata legfontosabb eredményeinek tart: köztük az egészségbiztosítás megreformálását, az energiapolitika újragondolását, a nagyobb figyelmet a globális klímaváltozásra, az azonos neműek házasságának engedélyezését. Kiemelte, hogy az amerikai gazdaság erős. "Amerikának van a legerősebb gazdasága a világon" - mondta.

Szerinte a történelem legnagyobb arányú munkahelyteremtése zajlott az elmúlt években az országban. Az elnök új programot is meghirdetett a rákbetegség kezelésére. A feladatot olyan léptékűnek nevezte, mint amikor annak idején a Hold meghódítását tűzték ki célul. A rákbetegség elleni küzdelem irányítására Joe Biden alelnököt kérte fel. Tudnivaló, hogy Biden fia, a 46 éves Beau Biden tavaly tavasszal agydaganatban hunyt el, s erre most maga Obama is utalt.
Az idei év feladatai között Obama megemlítette a guantanámói fogolytábor bezárását.

Beszédében az elnök megjegyezte: aki azt állítja, hogy Amerika hanyatlik, az a fikciók világában él. Hangsúlyozta, hogy bár veszélyes időket élünk, ezek az idők nem azért veszélyesek, mert Amerika meggyöngült volna. Az Egyesült Államok a leghatalmasabb ország a világon - mondta. Kormányzata eredményeként említette a közeledést Kubához, és a diplomáciai viszony helyreállítását a karibi szigetállammal. Egyúttal sürgette Kuba elleni gazdasági embargó feloldását is.

A terrorizmusról szólva kifejtette, hogy ez Amerikát is fenyegeti ugyan, de nem a létében. Az al-Kaidával és az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel le kell számolni, mondta, s ehhez a Kongresszustól azt kérte, hogy szavazza meg katonai erő alkalmazását az Iszlám Állam ellen.

Az elnök viszonylag hosszan beszélt az amerikai politikai vita hangneméről. "A demokrácia a bizalom alapvető elemeit követeli meg az állampolgárok között" - fogalmazott, és hangsúlyozta, hogy változtatni kell a politikai diskurzus megosztó stílusán, hogy "jobbik arcunkat mutathassuk". Utalt a republikánus elnökjelölt-aspiránsok megjegyzéseire is.

Kiemelte: azzal, hogy muszlim embereket sértegetnek, az Egyesült Államok korántsem válik erősebbé, sőt, ez kisebbíti Amerikát a világ szemében, s megnehezíti céljai elérését is. "El kell utasítanunk mindennemű politikát, amely az embereket faji vagy vallási alapon veszi célba, különbözteti meg. Ez nem politikai korrektség kérdése, hanem annak megértése, hogy mi tesz bennünket erőssé" - mondta. Hozzátette: az Egyesült Államokat a világ a sokszínűségéért, a nyitottságáért, mások hitének tiszteletben tartásáért is tiszteli.

"Az amerikaiaknak nagy döntéseket kell hozniuk, de a mi népünk mindig is képes volt megfelelni a kihívásoknak" - mondta az elnök, aki végül azzal zárta beszédét, hogy változást akart, mert bízik honfitársaiban.

Az elnöki évértékelésre hagyományosan egy republikánus politikus válaszol, az idén Dél-Karolina kormányzója, Nikki Haley mellett döntött a Republikánus Párt. A kormányzó asszony - akinek szülei indiai bevándorlók - sokak meglepetésére egyes ügyekben Obama szavait visszhangozta. Szintén kitért ugyanis a republikánusok kampányának "forró" pillanataira, a bevándorlók és kisebbségek elleni retorikára, amely a Republikánus Párt vezetőit is aggasztja, s azt kérte az amerikaiaktól, hogy ne dőljenek be ezeknek a szirénhangoknak.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Németországi molesztálás - Szakértő: ez az igazi terror
2016. január 12. kedd, 05:20    PDF Nyomtatás E-mail
Földi László biztonságpolitikai szakértő szerint a szilveszteri molesztálásokkal megtörtént a szervezett, összehangolt, több helyszínen végrehajtott terrortámadás, amelytől az európai terrorelhárítás tartott. 

A szakértő az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában azt mondta, hogy bár eddig a robbantást és a lövöldözést tekintettük terrornak, az igazi terror arról szól, hogy megfélemlítik az embereket, akiknek teljesen kiszámíthatatlan helyzetben folyamatosan rettegniük kell attól, hogy őket is bármikor támadás érheti.

Földi László úgy fogalmazott: ilyen értelemben nincs különbség a párizsi merényletek és a szilveszteri molesztálások lényege között, csupán a módszer volt eltérő.

A szakértő szerint "egyszerű a megoldás" a kialakult helyzetre: mind az egymillió embert, aki illegálisan érkezett Európába, "el kell távolítani" onnan, és csak legálisan érkezhetnek migránsok, hogy nyomon lehessen követni őket.

Rendőrségi jelentések szerint szilveszter este mintegy ezerfős csoport gyűlt össze a kölni főpályaudvar előtti téren. Kisebb csoportok alakultak, és ezt követően kezdtek nőket körbevenni, szexuálisan zaklatni és kirabolni. Hasonló esetek történtek más német nagyvárosokban, de Ausztriában, Svájcban, Finnországban és Svédországban is.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Terrortámadás Párizsban
2015. november 16. hétfő, 08:44    PDF Nyomtatás E-mail
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


9. oldal / 197