Szakértő: Németország két tűz közé szorult
2015. október 23. péntek, 03:48    PDF Nyomtatás E-mail
A menekültkérdésben Németország és Angela Merkel két tűz közé szorult - mondta a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában. 

Tamási Anna szerint a német kancellár komoly kritikákat kap a pártszövetségeseitől, de igyekszik továbbra is egy korrekt külpolitikát megvalósítani.

Angela Merkel tisztában van azzal, hogy egy esetleges német határzár milyen nyomást gyakorolna a nyugat-balkáni országokra, destabilizációt okozva, ezért olyan javaslatokkal próbálja kezelni a problémát, amely az országot kevésbé vonzóvá teszi, illetve szorgalmazza az EU külső határainak védelmét is.

A szakértő szerint Angela Merkelnek komolyan kellene vennie a politikusaitól kapott kritikákat.

Tamási Anna úgy vélte, a német kancellár politikájában folyamatosan és fokozatosan váltja fel a politikai korrektséget a politikai realizmus.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Több tízmillió ember egészségét veszélyezteti az ivóvíz Kínában
2015. június 26. péntek, 05:32    PDF Nyomtatás E-mail
Az ivóvízben található fluorid, arzén és jód körülbelül 50 millió embert mérgez a mai Kínában - közölte a Hszinhua hírügynökség kiadásában megjelenő Oriental Outlook című magazin legfrissebb számában. 

A túlságosan magas fluoridtartalom elsősorban az északi országrész sík vidékein, főleg Honan tartományban jellemző, ahol több mint ezer megyét érint. Az arzén, a kínai tartományok felében, 131 megyében körülbelül 600 ezer lakos egészségét veszélyezteti - derült ki a 2013-as adatokra hivatkozó szakértői nyilatkozatok összefoglalójából.

A fluorid csaknem 21 millió embernél okozott elváltozásokat, mint például a csontváz fluorosisa, amely a csontokra gyakorolt negatív hatása mellett ízületi fájdalmakat okozhat, esetenként bénuláshoz vezethet - nyilatkozta Kao Jan-huj, a népbetegségek helyzetével és megelőzésével foglalkozó központ munkatársa.  

A túlzott mértékű arzén emberi szervezetbe jutása tüdő, hólyag, bőr és veserákot idézhet elő. A nagy mennyiségű jód pedig elsősorban a golyvás megbetegedések forrása - figyelmeztettek a szakemberek, akik szerint az arzénes víz miatt 30 millió embernél áll fenn a pajzsmirigy-megnagyobbodás veszélye.

A lapjelentés szerint dacára a központi kormány ivóvízminőséget javító vidéki intézkedéseinek és az erre áldozott pénznek, a szegény vidékeken a helyi kormányzatok sok helyütt továbbra is híján vannak a kielégítő forrásoknak. Egyes helyeken ráadásul nincsenek is tisztában az ivóvíz elégtelen minőségének lehetséges következményeivel, a fúrt kutakból eredő rossz minőségű víz rejtette veszélyekkel.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Párizs, Berlin, Kijev és Moszkva tűzszünetre szólított fel
2015. június 24. szerda, 05:48    PDF Nyomtatás E-mail
A francia, az orosz, az ukrán és a német diplomácia vezetője a kelet-ukrajnai "katonai feszültség gyors csökkentésére és az azonnali tűzszünetre" szólított fel

Az úgynevezett normandiai négyek külügyminisztereinek párizsi megbeszélését követően kiadott nyilatkozat szerint a felek "megerősítették, hogy ragaszkodnak a minszki egyezmény teljes körű végrehatásához". A közös deklarációban a négy politikus kifejezte "mély aggodalmát a donyecki biztonsági helyzet súlyosbodása miatt".

"A gyors feszültségcsökkentésre és az azonnali tűzszünetre szólítunk fel, amelynek köszönhetően politikai, humanitárius és társadalomgazdasági téren is előrelépés történhetne" - hangsúlyozták.

A párizsi egyezetésre egy nappal az után került sor, hogy az európai uniós országok külügyminiszterei luxembourgi tanácskozásukon vita nélkül jóváhagyták azt a korábban nagyköveti szinten már megszületett megállapodást, miszerint jövő év január 31-éig meghosszabbítják az Oroszország ellen Kelet-Ukrajna destabilizálása miatt elrendelt gazdasági szankciókat.

A négy külügyminiszter arra is emlékeztetett a közleményében, hogy "a nehézfegyverek visszavonását minden félnek teljes mértékben tiszteletben kell tartania". Üdvözölték a biztonsági kérdéseket érintő munkacsoport összehívását július 2-ra, és a szembenálló feleket arra kérték, hogy június 26-ig egyezzenek meg a harckocsik és egyes, 120 milliméternél kisebb kaliberű tüzérségi fegyverek visszavonásáról. A visszavonásnak a következő hetekben meg kell történnie - írták a tárcavezetők.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Kerryt aggasztja az orosz rakétaarzenál bővítése
2015. június 17. szerda, 04:16    PDF Nyomtatás E-mail
John Kerry amerikai külügyminiszter aggodalmát fejezte ki kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök azon bejelentésével kapcsolatban, miszerint idén negyven új interkontinentális ballisztikus rakétával bővítik az orosz nukleáris arzenált.

"Ez aggodalommal tölt el engem. Mindenkit aggodalommal tölt el, hogy mik lehetnek a következmények, ha ilyen bejelentést hall egy ilyen hatalmas ország vezetőjétől" - mondta washingtoni sajtótájékoztatóján az amerikai diplomácia vezetője.

Kerry közölte, hogy beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel a Szíriában - túlnyomórészt a kormányerők által - végrehajtott vegyi támadásokról, amelyek "mindenki türelmét próbára teszik". Szavai szerint az ügyben az Egyesült Államok diplomáciai és egyéb erőfeszítéseket is tett.

Kerry arról is beszámolt, hogy aggodalmát fejezte ki Navaz Sarif pakisztáni miniszterelnöknek a nukleáris fegyverekkel egyaránt rendelkező, két rivális ország, Pakisztán és India között megnövekedett feszültség miatt. Ennek oka, hogy megnőtt a vitatott hovatartozású Kasmírból Indiába beszivárogni próbáló szélsőségesek száma.

Sarif az amerikai diplomácia vezetője szerint "rendkívül készséges" volt, és elmondta neki, hogy telefonos megbeszélést folytatott indiai partnerével, Narendra Modival.

John Kerry kijelentette: nem szükséges Teheránt elszámoltatni a nukleáris fegyverek előállítását célzó múltbeli kutatásairól az iráni nukleáris program korlátozásához megkötendő egyezményhez. A külügyminiszter szerint a tárgyalópartnereknek átfogó elképzelésük van Irán múltbeli tevékenységéről, sokkal jobban aggasztja őket, hogy mit tehet majd Teherán a jövőben, és most arra összpontosítnak, hogy belül maradjanak a megállapodás június 30-ra kitűzött határidején.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Rekordszámú támadást hajtottak végre a szakadárok
2015. június 15. hétfő, 04:00    PDF Nyomtatás E-mail
Hónapok óta nem tapasztalt számú, 109 tüzérségi támadást hajtottak végre az elmúlt 24 órában a kelet-ukrajnai szakadárok a frontvonalnak ukrán kormányerők által ellenőrzött oldalán lévő katonai állások és települések ellen - közölte vasárnap a kijevi hadműveleti parancsnokság. Vasárnap két település lakott részein is lövedékek csapódtak be. 

Hennagyij Moszkal Luhanszk megyei kormányzó hivatala tudatta, hogy vasárnap délelőtt a megyeközponttól nyugatra fekvő Novotoskivszke faluban csapódtak be tüzérségi lövedékek, miközben a szakadárok egy közeli katonai útellenőrző posztot vettek tűz alá. Az aknák közvetlenül a lakóházak közé csapódtak, a falu lakói - többen gyerekekkel - alagsorokban, pincékben igyekeznek menedéket találni. A falvat és környékét nehézfegyverekkel, aknavetőkkel és önjáró tüzérségi eszközökkel lövik a szakadár erők.

A kormányzói hivatal közlése szerint a reggeli órákban ugyanebben a térségben, a Luhanszktól északnyugatra lévő Trjohizbenka településen csapódtak be aknák, aminek következtében kigyulladt egy tbc-s betegeket gondozó egészségügyi intézet. A hivatal információi szerint civilek nem estek áldozatul a támadásoknak, egy katona vesztette életét a megyében, akivel egy kifeszített huzallal működő gránátcsapda végzett.

A kijevi hadműveleti parancsnokság közleményében megerősítette, hogy a hétvégén Luhanszk környékén voltak a legintenzívebbek a szakadárok támadásai. Ugyanakkor a frontvonal teljes hosszán mértek tüzérségi csapásokat olyan nehézfegyverekkel, amelyeket a februárban kötött minszki megállapodás értelmében ki kellett volna vonniuk az ütközőzónából. Novotoskivszke falura már szombaton két ízben nyitottak tüzet nagy szórású Grad rakéta-sorozatvetőkkel.

A két megyeszékhely között, Artemivszk térségében tiltott 152, illetve 120 milliméter kaliberű aknavetőket vetettek be.     Továbbra is rendkívül feszült a helyzet Donyeck környékén, ahol több ukrán ellenőrzésű települést ért nehéztüzérségi támadás. A hadsereg sajtószolgálata arról adott hírt, hogy szombat este a katonák újabb rohamot vertek vissza Marjinka településnél, ahová tüzérségi támogatás mellett ismét megpróbáltak benyomulni szakadár csapatok.

Vogyane és Opitne településeket ismét ellenséges harckocsik lőtték - tette hozzá a parancsnokság.

A frontvonal déli szakaszán, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol stratégiai jelentőségű kikötőváros térségében 82 milliméteres aknavetőket vetettek be a szakadár erők.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


10. oldal / 197