Szijjártó: fontosak a kölcsönös bizalmat erősítő lépések
2015. október 26. hétfő, 04:57    PDF Nyomtatás E-mail
Pragmatikus együttműködéssel kell a kölcsönös bizalom légkörét megteremteni a magyar-román kapcsolatokban is, úgy, ahogy az Szlovákia esetében történt - hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a román Digi24 hírtelevíziónak adott interjújában, amely szombat este, a Diplomata-útlevél című külpolitikai magazinban került képernyőre. 

A miniszter azt mondta, a Kárpát-medencében a történelmi örökség miatt komoly feszültségek állhatnak elő a kétoldalú kapcsolatokban, ezért mindig nagy a jelentőségük a kölcsönös bizalmat építő lépéseknek.

"Szlovákia esetében a gazdasági, energetikai, közlekedési pragmatikus együttműködés olyan bizalmi alapot teremtett már, amire ráállva a nehéz kérdések is könnyebben vitathatóak meg. Románia esetében is szeretném ezt elérni, hogy legyen egy olyan kölcsönös bizalom egymás iránt, amelyre alapozva a mégoly nehéznek tűnő ügyeket is a siker reményében meg tudjuk vitatni" - fogalmazott Szijjártó Péter.

Az utóbbi időben a bevándorlási üggyel kapcsolatban elfogadhatatlan kritikák érték Magyarországot a román miniszterelnök részéről - mondta -, amire "megfelelő hangnemben" kellett reagálni, de hozzátette: azt szeretné, hogy ezek az ügyek zárójelbe kerüljenek és a kétoldalú kapcsolat pozitívumai kerüljenek előtérbe. A magyar-román kapcsolatokban is sikerült felszámolni néhány "ésszerűtlen helyzetet" - példaként a gyorsforgalmi úthálózat és a szélessávú digitális telekommunikációs hálózat összekötését említette -, megjegyezve, hogy a 21. században "nonszensz" volt, hogy ezek eddig nem léteztek.

Az ideiglenes határzárról szólva Szijjártó Péter elmondta, Magyarország "nem jókedvében" épít kerítést, "nem szereti", hogy a magyar-szerb és magyar-horvát között kerítés van, de a helyzet ezt indokolta. Mielőtt a kerítés megépült volna, napi öt-tízezer illegális bevándorló érkezetett Magyarországra ellenőrizetlenül, ma pedig alig 10-20 illegális bevándorlónak sikerül bejutnia naponta - hívta fel a figyelmet.

A magyar kormánynak egy nagyon komoly bevándorlási nyomást sikerült megállítani, de világos, hogy Európa akkor lenne képes megbirkózni a bevándorlási hullámmal, ha vissza tudja szerezni a saját határai feletti ellenőrzési képességét - magyarázta a miniszter.

Ami a magyar-román határt illeti, elmondta, ott csak előkészítő földmunkák zajlanak. Megerősítette: Magyarország csak akkor fog Románia irányában a zöldhatár lezárását biztosító, az illegális határátlépéseket megakadályozó kerítést építeni, ha erre feltétlenül szükség lesz.

"Különböző szolgálataink figyelik az embercsempészek által irányított bevándorlók mozgását, és csak ha olyan információk lesznek, amelyek arra vonatkoznak, hogy a bevándorlási útvonal Románia irányába fog eltérni, és újabb százezres bevándorlási számra lehet számítani, akkor fogjuk eldönteni, hogy kell-e kerítést építeni a román-magyar határon" - jelentette ki Szijjártó Péter.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
„A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem”
2015. október 23. péntek, 04:53    PDF Nyomtatás E-mail
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Szász Jenő: a nemzeti történelmet nem elég tanítani
2015. október 23. péntek, 03:54    PDF Nyomtatás E-mail
A nemzeti történelmet nem elég tanítani, eszméinek követésére a fiatalokat nevelni kell - mondta Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a budapesti Bem József-szobornál tartott koszorúzási ünnepségen csütörtökön. 

A Rákóczi Szövetség rendezvényén Szász Jenő hangsúlyozta: az '56-os forradalom hatása csak akkor lehet teljes, ha az egymást követő nemzedékek saját múltjukként megismerik, vállalják eszméinek és céljainak követését, és nem távolodnak el tőlük "divatos áleszmék és a globalizáció kóros és káros jelenségeinek hatására".

Úgy fogalmazott: "ha összmagyar együttgondolkodással fogalmazzuk meg nemzetpolitikánkat, (...) ha nemzetmentő akarásunkat és cselekedeteinket nem veszélyeztetjük belső széthúzással, ha nem ijedünk meg (...) néhány nemzetközi csoport rosszallásától, akkor és csak akkor tudunk példát mutatni, csak akkor tudjuk egységes nemzetté kovácsolni hazánkat".

A nemzet helyzetének, közös nemzeti érdekeinek felismerése a hit, a lelkiismeret parancsa. "Lehetnek eltérő válaszaink, cselekedni azonban csak egyféleképpen lehet, és ehhez a cselekvéshez szükség van minden magyar emberre" - hangoztatta a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.

Ki kell mondani, hogy 1956-nak voltak példaképei, de voltak árulói is. A következő évtizedek történelme pedig azon múlik majd, hogy melyik magatartást tanulják meg jobban a fiatalok, az a nemzedék, amelyik majd alakítja az ország sorsát.

Hozzátette: "fel kell ismerni egymásra utaltságunkat. Ennek az országnak, ennek a nemzetnek mi vagyunk a tulajdonosai, a gazdái, és kizárólag rajtunk múlik, hogyan gazdálkodunk akarásunkkal, időnkkel és történelmi tapasztalatainkkal", az 1848-as szabadságharccal, az 1956-os forradalommal és az 1989 utáni lehetőségekkel.

Az ünnepségen részt vett mások mellett Tarlós István, Budapest főpolgármestere. A résztvevők - köztük ezer határon túli fiatal - a Műegyetemnél tartott megemlékezésről vonultak át fáklyákkal a Bem József térre.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Több mint 312 ezer illegális bevándorló lépte át a magyar határt
2015. október 05. hétfő, 09:31    PDF Nyomtatás E-mail
Év eleje óta 312 111 illegális bevándorlóval szemben intézkedett a rendőrség - mondta Csiszér-Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője hétfőn az M1 aktuális csatornán. 

Vasárnap 5925 ember lépte át a határt, ebből a magyar-szerb határszakaszon 43-an, a magyar-horvát határon át pedig 5878-an érkeztek - ismertette.

Szeptember 15. óta 563 határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt indított eljárást a rendőrség, 542 esetben határzár tiltott átlépése, 21 esetben határzár megrongálása miatt - tette hozzá.

Kiss Attila, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) általános főigazgató-helyettese a műsorban elmondta, hogy vasárnap 42 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, ezek közül azonban egyet sem a tranzitzónákban regisztráltak. Január óta összesen 176 168-an kértek menedékjogot.

Hozzátette, a befogadóintézményekben jelenleg 638 ember van.    Kiss Attila beszélt arról is, hogy az eddig regisztrált kérelmezők 80 százaléka férfi, akiknek 51 százaléka a 18-34 éves korosztályba tartozik. Év eleje óta több mint 8600 kísérő nélküli kiskorú kérelmét is regisztrálta a BÁH - fűzte hozzá.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Mesterségek ünnepe - a pásztorélet misztikus világa
2015. augusztus 20. csütörtök, 08:14    PDF Nyomtatás E-mail
A pásztorok élete kerül a középpontba az idei Mesterségek ünnepén. Az esemény ma, augusztus 20-án, csütörtökön kezdődik és 23-án, vasárnap zárul a budai Várban. 

Az idén 29. alkalommal megvalósuló rendezvényen az érdeklődők a még élő, ám ritka kézműves hagyományokkal ismerkedhetnek meg. Mindemellett nép- és világzenei koncertek, táncházak, kézműves vásár és gyermekprogramok is várják a látogatókat - olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.


Mint írják, a Várkert Bazár felkérésére augusztus 20-án nyílik meg a Testőrpalotában az Örökség és újítás című kiállítás, amely a Népművészeti Egyesületek Szövetségének legkitűnőbb mestereinek alkotásaiból válogat a hagyományőrzés és az újragondolás párosítása jegyében. A kiállítás november 22-ig tekinthető meg.

Az idei Mesterségek ünnepe a pásztorélet misztikus világát emeli ki a hagyományok sorából. Bekukkanthatunk egy valósághű pásztorhajlékba, kézbe vehetjük az egykori pásztorok kedvelt hangszereit, belekóstolhatunk jellegzetes ételeikbe. A pásztoremberek kézművestudásukról is ismertek, foglalatosságaik közt megtalálhatjuk a csont- és szarufaragást, a szűr- és subakészítést, a bőrművességet - mindezen mesterségek művelői és alkotásai láthatók lesznek a várban.

A rendezvényen főzőbemutatók, néprajzi előadások, mesék, koncertek, bábszínházi előadások, tánc- és énektanulás, pásztorjátékok is várják a látogatókat. A közönség találkozhat a Langaléta Garabonciásokkal, Gulyás László mesemondóval, a Szigony zenekarral, valamint Fekete Dávid vásári bábjátékos Vitéz László-bábelőadásával. A gyerekek számára lesz csuhézási, gyékényezési, agyagozási lehetőség, de aki szeretne, készíthet báránykát, ostort, kukoricaállatkát is. A Savoyai-teraszon is népi játékok szórakoztatják majd a legkisebbeket.

Az idei díszvendég Spanyolország; mestereik a kézműves hagyományokat és kultúrát kiemelten ápoló régióból, Extremadurából érkeznek. A budai Várban egyebek közt spanyol ékszerkészítők, üvegfestők, cipészek, bőrdíszművesek, fazekasok alkotásaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Külföldi mestereket még más országokból is várnak a szervezők: ízelítőt kap a látogató Algéria, Törökország, Kirgizisztán és Üzbegisztán népművészetéből.

A Népművészeti Egyesületek Szövetsége által megrendezett eseményen színpadra lép mások mellett Lajkó Félix, a Muzsikás Együttes, Szirtes Edina és a Fabula Rasa, az Etnofon, a Kerekes Band. Lemezbemutató koncertet tart Kubinyi Júlia, fellép a torontói Kodály Néptáncegyüttes és a lengyel Jantar Népdalegyüttes. A programok két színpadon láthatók, a Korona Színházban kamarazenei és utcaszínházi produkciók mellett divatbemutatót is tartanak.

A fesztiválon a hagyományos finomságok mellé odakerülhet a tálcára a zalai dödölle, a töki pompos és a kürtőskalács is, és a kínálatban megtalálhatók a kézműves sajtok.

Mint a közleményben áll, a Mesterségek ünnepe is helyet kapott az Európa legrangosabb művészeti eseményeit értékelő EFFE (Európa a Fesztiválokért, a Fesztiválok Európáért) minősítésben, így 2016-ig viselheti az Európai Fesztiválszövetség (EFA) rangos elismerésének védjegyét.

A részletes programról, a kedvezményekről a rendezvény honlapján és Facebook-oldalán található folyamatosan frissülő információ (www.mestersegekunnepe.hu).
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


6. oldal / 167