Teljes flottáját lecserélheti a Tarom légitársaság
2015. január 23. péntek, 05:38    PDF Nyomtatás E-mail
Teljes flottáját lecserélheti a Tarom román nemzeti légitársaság, a mostani vegyes flotta megszűnik és csak Airbusokat üzemeltetnek majd.

A toulouse-i gyártó és a Tarom közötti tárgyalásokat ismerő forrásokra hivatkozva a román inCont hírportál azt írta: a végleges megállapodás részeként az Airbus megveszi a Tarom jelenleg használt összes Airbus és Boeing típusú gépét, majd a finanszírozás véglegesítése után A319-es, A320-as, A321-es, és szélestörzsű A330-asokat adnak a légitársaságnak.

A regionális járatokon használt turbólégcsavaros ATR-eket (a gyártó 50 százalékban az Airbus tulajdona) szintén lecserélhetik nagyobb kapacitású, de a mostaniakkal azonos típuscsaládba tartozó gépekre. 

A bukaresti székhelyű Tarom 1954-ben kezdte meg működését, jelenleg 24 gépes flottájával 53 útvonalon repülnek. A 97 százalékban a román Közlekedési Minisztérium által birtokolt légitársaság 2013-at 972 millió lej árbevétel mellett 83 millió lej veszteséggel zárta, utasainak száma 1,5 millió volt.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
A Volksbank frankhitelesei a tavalyi árfolyamon törleszthetnek
2015. január 20. kedd, 05:23    PDF Nyomtatás E-mail
A tavaly december 31-én érvényes árfolyamon fizethetik három hónapig törlesztőrészleteiket a Volksbank Románia frankhitelesei - közölte hétfőn a bank. 

A svájci frank árfolyama tavaly év végén 3,8 lej volt: a Volksbank romániai leánybankja ezen az árfolyamon számolja frankhitelesei következő három havi törlesztőrészletét.

Hétfőn a svájci fizetőeszköz újabb történelmi csúcsot ért el: a román nemzeti bank 4,47 lejes árfolyamot közölt.

A román pénzügyminiszter szerint hat bank 75 ezer lakossági ügyfelét érinti a svájci frank váratlan megerősödése. A romániai pénzintézetek közül pénteken elsőként az OTP Bank reagált, amely a törlesztőrészeletek kamatának 1,5 százalékkal való ideiglenes csökkentését ajánlotta fel frankhiteleseinek.

Közben a bajba került frankhitelesek problémájára a politika is reagált: a romániai pártok saját korábbi kezdeményezéseikre emlékeztettek, és újabb megoldási javaslatokkal álltak elő.

A szociáldemokrata kormány első körben elzárkózott attól, hogy kötelező megoldást vezessen be a bajbajutott frankhitelesek védelmében, ehelyett a bankokat szólította fel: keressék a megegyezést ügyfeleikkel, hogy elkerüljék azok tömeges fizetésképtelenné válását. Megoldásként a kormány egy tavaly nyári, eddig kihasználatlanul maradt sürgősségi rendeletét ajánlotta megfontolásra, amely szerint az állam a hitelesek kamatterheit adókedvezménnyel kompenzálja, ha azok a hitelek átütemezéséről, a futamidő meghosszabbításáról állapodnak meg a bankokkal.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a devizahitelek eredeti árfolyamon történő lejre váltásáról beterjesztett korábbi törvénykezdeményezése elfogadását sürgeti. A Traian Basescu volt államfő védnökségével alakult Népi Mozgalom Párt is hasonló megoldást javasolt, de az átváltási árfolyamot 20 százalékkal magasabban rögzítené.

Kedden a parlament házbizottsága arról dönt: összehívja-e rendkívüli ülésszakra a februárig vakáción lévő törvényhozást, miután a liberális ellenzék azt követelte, hogy sürgősséggel vitassák meg a magáncsőd intézményének bevezetését célzó korábbi kezdeményezésüket. Victor Ponta kormányfő úgy nyilatkozott: a szociáldemokraták is támogatják az ellenzéknek ezt az "ésszerű" kezdeményezését.

A Ponta-kormány korábban nemzetközi hitelezői előtt azt vállalta, hogy nem fogadja el a magáncsődről szóló jogszabályt. A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége január 27-én érkezik Romániába.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Csökkent tavaly a magán-nyugdíjpénztárak hozama
2015. január 08. csütörtök, 05:50    PDF Nyomtatás E-mail
Az előző évi 11,75 százalékról 8,71 százalékra csökkent tavaly a kötelező magán-nyugdíjbiztosításokat kezelő pénztárak átlagos hozama, míg az önkéntes nyugdíjalapokat kezelő pénztárak hozama a 2013-as évi 11,33 százalékról 7,45 százalékra esett vissza - közölte a Mediafax hírügynökség szerdán. 

A kötelező magán-nyugdíjbiztosítási rendszer tagsága tavaly elérte a 6,3 milliót Romániában, felhalmozott megtakarításaik összértéke pedig 2014 decemberben 4,26 milliárd eurót tett ki. Az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz eddig 345 ezren csatlakoztak, az általuk felhalmozott vagyon 232 millió eurót tett ki.

Románia 2007-ben tért át a hárompilléres nyugdíjrendszerre: az állami nyugdíjpénztári tagság (első pillér) fenntartása mellett 35 év alatti munkavállalóknak be kell lépniük valamely magán-nyugdíjpénztárba (második pillér), és önkéntes pénztárak is alakultak (harmadik pillér).

Azóta az állam a beszedett nyugdíjjárulék évről-évre növekvő hányadát (jelenleg a bruttó bér 4,5 százalékát) utalja át a munkavállaló által megnevezett magán-nyugdíjpénztárnak. A hatályos törvény szerint a kötelező "második pillérnek" folyósított járulék a bruttó bér 6 százalékáig fog emelkedni.

Romániában 4,6 millióra tehető a munkavállalók száma. A magán-nyugdíjpénztáraknak azért van több tagjuk, mert olyan munkanélkülieket, idénymunkásokat, külföldre távozott állampolgárokat is nyilvántartanak, akik korábban kerültek a rendszerbe. Becslések szerint a tagság alig fele fizeti rendszeresen a kötelező magán-nyugdíjjárulékot.

Románia kitart a többpilléres nyugdíjrendszer mellett. Az ezzel ellentétes sajtóhíreszteléseket cáfolva Rovana Plumb munkaügyi miniszter tavaly ősszel úgy nyilatkozott: nem merült fel a második pillér, a kötelező magánnyugdíj államosítása.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Állami támogatás a Duslónak
2015. január 07. szerda, 05:38    PDF Nyomtatás E-mail
Az Európai Bizottságnak nincs kifogása az ellen, hogy a szlovák kormány 58 millió eurós állami támogatást nyújtson a vágsellyei (Sala) Duslo vegyipari részvénytársaságnak. A szlovák kormány lépése összhangban van az állami támogatásokról szóló európai szabályokkal - ismertette az Európai Bizottság álláspontját a cseh közszolgálati hírtelevízió. 

A vegyipari termékeket előállító vágsellyei Duslo részvénytársaság a cseh Agrofert holding része, amelynek egyetlen tulajdonosa Andre Babis cseh pénzügyminiszter. A szlovák kormány tavaly júniusban jelentette be, hogy 58 millió euró értékű támogatást nyújt a Duslónak, amelynek tulajdonosa mintegy 310 millió euró értékű modernizációs programot tervez.

A szlovákiai ellenzék a támogatást szabálytalannak és törvényellenesnek minősítette, ezért Pozsony a támogatás tervét az Európai Bizottság elé terjesztette. A szlovák sajtó egy része azt írta, hogy az állami támogatás nem a projektnek, hanem személyesen Babisnak szól. A cseh miniszter ezt az értelmezést azonban elutasította.

"A szlovák állami támogatás elősegíti a regionális fejlesztési tervek megvalósítását anélkül, hogy megengedhetetlen módon beavatkozna a piaci gazdasági versenybe" - állapította meg az Európai Bizottság. A testület rámutatott: a vágsellyei régióban magas a munkanélküliség, az életszínvonal alacsonyabb, mint az európai uniós átlag, ezért a regionális támogatás megalapozott.

A Duslo korszerűsítési tervének megvalósítása a nyilvánosságra hozott projekt szerint mintegy 1800 munkahely megőrzését teszi lehetővé, és további százakat a beszállítóknál.

A vágsellyei Duslo alkalmazottainak száma a tavalyi év végén 2038 volt. A részvénytársaság bevételei 2013-ban 464 millió eurót tettek ki, amiből az adózott nyereség mintegy 5,5 millió euró volt.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Tavaly csökkent a cseh államadósság
2015. január 06. kedd, 05:40    PDF Nyomtatás E-mail
Tavaly 19,7 milliárd koronával csökkent a cseh államadósság, amely 2014 végén 1663,7 milliárd koronát tett ki, a bruttó hazai termék 39 százaléka alá esett. Az államadósság 1995 óta tavaly csökkent az első ízben - közölte hétfőn a cseh pénzügyminisztérium. 

Az államadósság törlesztésére fordított összeg éves szinten 2,4 milliárd koronával 48,5 milliárd koronára csökkent.

A pénzügyminisztérium azt is közölte, hogy a tavalyi költségvetési hiány 77,8 milliárd koronát tett ki. A költségvetési hiány tervezett mértéke 112 milliárd korona volt. 2013-ban a költségvetési hiány 81,3 milliárd korona volt.

A tavalyi költségvetés bevételei az előzetes adatok szerint 42 milliárd koronával 1134 milliárd koronára emelkedtek, a kiadások 38,5 milliárd koronás növekedéssel 1212 milliárd koronát tettek ki.

"2015-ben a az államadósság stabilizációjára számítunk, s arra, hogy a GDP-hez viszonyított aránya tovább csökken" - olvasható a pénzügyminisztérium anyagában.

Az önálló Cseh Köztársaság megalakulásának első évében, 1993-ban, az államadósság 158,8 milliárd koronát tett ki. Tíz évvel később, 2003-ban ez az összeg 493,2 milliárd korona volt.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


9. oldal / 255