Horvátország a legrosszabbul teljesítő ország az EU-ban
2015. január 05. hétfő, 05:37    PDF Nyomtatás E-mail
Brüsszel szerint Horvátország a legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban: a csatlakozás, 2013. július 1-je óta nem lépett előre, folyamatosan csökken a hazai összterméke (GDP) és a beadott projektjei sem versenyképesek– írta a Jutarnji List horvát napilap vasárnap. 

A lap arról cikkezett, hogy a horvát közvélemény kiábrándult az EU-ból, valamint abból a horvát politikai elitből, amely a csatlakozáshoz vezette az országot. A Jutarnji List brüsszeli tudósítója úgy véli, hogy a végzetes mulasztásokért és a hibákért a jelenlegi kormány felkészületlen és alkalmatlan miniszterei a felelősek.

A cikk szerzője szerint az ország megítélésén rontott Zoran Milanovic miniszterelnök irracionális és az ország számára ártalmas próbálkozása, hogy meggátolja Josip Perkovic volt jugoszláv, majd horvát titkosszolgálati vezető németországi kiadatását.   

Ezzel csak azt bizonyította, hogy a vezetés nem értette meg, mit jelent az EU egyezményeinek szellemében cselekedni - olvasható a cikkben.  A lap szerint az Európai Unió mint szervezet attól függ, tagjai mennyire tisztelik szerződéseit és megállapodásait.

Ezt persze ki lehet játszani, mint ahogy a horvát miniszterelnök is megpróbálta, de nem biztos, hogy megéri - vélekedik a szerző.

A Jutarnji List szerint amikor Görögország még csak tagjelölt ország volt, majdhogynem sértve érezte magát attól, hogy az EU reformok bevezetését kéri tőle. Ugyanúgy Horvátország is ellenállt a reformoknak, és úgy érezte, Brüsszel túlzásokba esik, hiszen Horvátország mindig is európai ország volt.

Görögországot a demokrácia bölcsőjeként emlegetik. Ma a görögök mégsem értik, mit mond Brüsszel, mintha két külön világban élnének, nem pedig egy közösségben. Az EU pedig sokkal összetettebb és tagállamai egymással összefüggőbbek, mint azt az átlag görög állampolgár gondolja – írta a lap.

A horvát újság úgy véli, hogy a görögökhöz hasonlóan járt a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor is, aki viszont okosabban járt el náluk, mert a vitatott törvények jelentős részét visszavonta.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
December elején érkezik Romániába az IMF küldöttsége
2014. november 21. péntek, 05:20    PDF Nyomtatás E-mail
December elején érkezik Romániába a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság közös küldöttsége, amely a román kormánnyal a jövő évi költségvetés-tervezetről fog tárgyalni - közölte csütörtökön a román média. 

A kormányra egyre nagyobb nyomás nehezedik a főbb politikai szereplők és a közvélemény részéről, hogy terjessze a parlament elé az állami költségvetésről szóló törvénytervezetet. Többek között Traian Basescu hivatalban lévő államelnök és Klaus Johannis megválasztott elnök is felszólította a kormányt, hogy mielőbb álljon elő a tervezettel.

A román pénzügyminisztérium közleménye szerint az IMF-küldöttség december 2. és 10. között lesz Romániában. Ez a látogatás nem a megszokott felülvizsgálati vizit, amikor áttekintik a Románia által vállalat reformkötelezettségeket és azok gyakorlatba ültetésének mértékét, hanem ezúttal kizárólag az állami költségvetés-tervezetről lesz szó - közölte a minisztérium.

A tervezetet azért is előzi meg nagy várakozás, mert a vasárnapi romániai elnökválasztáson győztes ellenzék szerint a Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök vezette kormány adóemelésre vagy a közkiadások drasztikus visszafogására kényszerül.

Basescu szerint azért sürgős a tervezet beterjesztése, mert a vállalatok és a lakosság sem tudja, hogyan tervezzen 2015-re, főleg azért, mert nem tudják lesz-e adóemelés.

Az Európai Bizottság november elején figyelmeztette Romániát, hogy adóemelésre vagy kiadáscsökkentésre szorul, különben a kiadások jelenlegi szintje, valamint több, már elfogadott adócsökkentés mellett az államháztartási hiány elérheti a bruttó hazai össztermék (GDP) 2,8 százalékát. Románia 1,4 százalékos hiánycélban állapodott meg nemzetközi hitelezőivel 2015-re.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Cameron: ismét veszélyben a világgazdaság
2014. november 18. kedd, 07:04    PDF Nyomtatás E-mail
A brit miniszterelnök szerint hat évvel a pénzügyi összeomlás után, amely az egész világgazdaságot térdre kényszerítette, "ismét vörösen villognak a vészjelzők". 

David Cameron a The Guardian című vezető baloldali brit napilapban hétfőn közölt cikkében azt írta, hogy a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdasága, valamint az Európai Unió alkotta G20-csoport hétvégi ausztráliai csúcstalálkozóján is egyértelműen látszottak a problémák.

Az euróövezet "a harmadik recesszió szélén tántorog", és a defláció valós kockázata is fenyegeti, ráadásul a globális kilábalás korábbi fő hajtóerejét adó feltörekvő gazdaságok is lassulnak.

A világkereskedelmi tárgyalások lefulladtak, emellett az ebolajárvány, a közel-keleti konfliktus, és "Oroszország illegális ukrajnai akciói is" hozzájárultak az instabilitás és a bizonytalanság jelenlegi veszélyes környezetének kialakulásához - írta Cameron.

A brit gazdaság a hét vezető ipari hatalom (G7) csoportján belül a leggyorsabb ütemben növekszik, és az utóbbi négy évben 1,75 millióval nőtt a foglalkoztatottak száma Nagy-Britanniában, többel, mint az Európai Unió többi gazdaságában együtt.

A világgazdaság problémái azonban a brit gazdaság kilábalási folyamatára is valós veszélyt jelentenek, és ennek jelei már látszanak is: az euróövezet lassulása hatást gyakorol a brit feldolgozószektorra és az exportra - áll a brit miniszterelnök hétfői írásában.

A világgazdaságot ismét fenyegető kockázatokra pénzügyi elemzők is felhívták már a figyelmet.

A Brookings Institution nevű tekintélyes nemzetközi gazdaságkutató agytröszt és a Financial Times londoni gazdasági napilap által kidolgozott és közösen vezetett Tiger jelzőszám (Tracking Indices for the Global Economic Recovery, a világgazdasági kilábalás követésére szolgáló indexcsoport) a cég és a lap legutóbbi összesítése szerint a feltörekvő és a fejlett gazdaságok zömében egyaránt a kibocsátás növekedésének széleskörű lendületvesztését mutatja.

A Brookings közgazdászai szerint a világgazdaság első számú növekedési hajtóerejévé az Egyesült Államok vált, márpedig ez a helyzet nem teszi lehetővé a tartós globális kilábalást; a kiegyensúlyozottabb növekedés megteremtésébe más gazdaságoknak is be kell szállniuk, és az ideális megoldás az lenne, ha ezt nem az export, hanem a hazai kereslet élénkítésével tennék.

A legutóbbi FT-Brookings index különösen a legnagyobb felzárkózó gazdaságok reálaktivitási gyengeségét jelzi. A kínai gazdaságból folyamatosan fogy a növekedési lendület, Brazília és Oroszország pedig "egyszerűen a kábultság állapotában van" - fogalmaztak a Brookings szakértői.

A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő Londonban minap ismertetett negyedéves globális előrejelzésében azt jósolta, hogy a következő két évben valószínűtlen a világgazdaság növekedési ütemének jelentősebb élénkülése, elsősorban a kínai gazdaság lassulása és az euróövezet növekedésgátló szerkezeti problémái miatt.

A Moody's elsősorban Európát emelte ki a világgazdaság gyenge pontjaként. A cég londoni elemzőinek becslése szerint az euróövezet összesített hazai összterméke (GDP) még 2019-ben is 1700 milliárd euróval - 17 százalékkal - kisebb lesz annál az értéknél, amely akkor lett volna elérhető, ha az euróövezeti gazdaság növekedési üteme a pénzügyi válság és a szuverén adósságválság előtti évekre jellemző ütemben folytatódott volna.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
IMF: lassú növekedés várható a világgazdaságban
2014. november 13. csütörtök, 05:21    PDF Nyomtatás E-mail
Lassú és törékeny növekedés várható a világgazdaságban idén és jövőre a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőinek szerdán publikált, Globális kilátások és politikai kihívások című jelentése szerint. 

A világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdasága, valamint az Európai Unió alkotta G20-csoport hét végi, brisbane-i találkozójához időzített jelentés szerint a valutaalap 2014-re 3,3 százalékos, 2015-ben 3,8 százalékos növekedésre számít világszerte. Az idei évre vonatkozó előrejelzését 0,4 százalékponttal csökkentette a szervezet a vártnál gyengébb első félévi világgazdasági növekedés miatt.

A szakértők szerint továbbra is jelentősek a növekedést fenyegető kockázatok: az egyre élesebb geopolitikai feszültségek és a pénzpiacok esetleges korrekciói, ideértve az amerikai monetáris politika szigorítását. Az eurózónában az alacsony infláció és a gyenge növekedés jelent kockázatot. Az olajárak folytatódó esése segíteni fogja a növekedést a valutaalap szakértői szerint.  

Az IMF jelentése szerint a fejlett gazdaságoknak folytatniuk kellene az alkalmazkodó jellegű monetáris politikát az alacsony infláció elleni küzdelemben. A túl korai monetáris szigorítás elkerülésének érdekében megfontolt makrogazdasági eszközökkel kell elérni a pénzügyi stabilitást.

A valutaalap azt javasolja az egész csoportnak, hogy a növekedést erősítő strukturális reformokra összpontosítsanak. Tartós folyó fizetésimérleg-többlet esetén a belső fogyasztás növelését vagy összetételének változtatását ajánlja a szervezet. Az eurózóna nagy részében további munkaerő-piaci és termelői szektort érintő reformok szükségesek. A válság által különösen sújtott eurózónához tartozó államoknál és a tartós folyó fizetésimérleg-hiánnyal küzdő gazdaságoknak olyan intézkedéseket javasol a valutaalap, amelyek erősítik a versenyképességet és féken tartják a béreket.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Mérséklődött októberben a román éves infláció
2014. november 12. szerda, 05:35    PDF Nyomtatás E-mail
Októberben 1,44 százalékra lassult a román éves infláció az egy hónappal korábban jegyzett 1,54 százalékról - közölte kedden a román országos statisztikai intézet. 

Éves szinten az élelmiszerek ára stagnált, a nem élelmiszerek 2,26 százalékkal drágultak, a szolgáltatások 2,13 százalékkal kerülnek többe a tavalyi októberi hónaphoz képest.

Októberben a havi infláció 0,2 százalék volt , 2013 decemberéhez képest pedig a fogyasztói árak 1,12 százalékkal nőttek.

A Román Nemzeti Bank (BNR) a múlt héten újból csökkentette az idei inflációs előrejelzését, így 1,5 százalékra mérsékelte a korábbi 2,2 százalékról. A központi bank az év elején még 3,5 százalékos fogyasztói árnövekedésre számított.

A jövő évi inflációs prognózist is 2,2 százalékra mérsékelték az augusztusban közölt 3 százalékról. Emellett 2,75 százalékra csökkentette az alapkamatot, amely újabb történelmi mélypontnak számít Romániában.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


10. oldal / 255