Az IMF javított a román gazdaság előrejelzésén
2016. április 13. szerda, 04:06    PDF Nyomtatás E-mail
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 4,2 százalékra javította az idei román gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését az áprilisi világgazdasági prognózisában. 

Az IMF tavaly októberi jelentésében a román bruttó hazai termék (GDP) 3,9 százalékos bővülésével számolt még. A jövő évben várhatóan 3,6 százalékra lassul a román gazdasági növekedés, de így is Romániában lesz Európában az egyik legmagasabb mértékű GDP-bővülés az IMF szerint.

A washingtoni pénzintézet előrejelzése megegyezik az Európai Bizottságéval, amely szintén 4,2 százalékos román GDP-bővüléssel számol 2016-ra. A jövő évre Brüsszel 3,7 százalékos gazdasági növekedést vár, 0,1 százalékkal magasabbat az IMF előrejelzéséhez mérten.

A román kormány tavaly év végén 4,1 százalékos várható gazdasági növekedést állapított meg 2016-ra az állami költségvetés-tervezetben, a Világbank pedig 4 százalékos GDP-bővülésre számít.

Tavaly 3,8 százalékkal bővült a román gazdaság, amelynek a belföldi fogyasztás volt a fő hajtóereje, akárcsak az idei várható GDP-növekedésnek.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Több nemzedéknyi idő kell a szabadpiaci átalakuláshoz
2016. április 12. kedd, 03:35    PDF Nyomtatás E-mail
Több nemzedéknyi idő kell a feltörekvő európai térség gazdaságainak teljes szabadpiaci átalakulásához - mondta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke

Sir Suma Chakarabarti a közép- és kelet-európai gazdaságok, illetve az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991 áprilisában alapított bank fennállásának negyedszázados évfordulója alkalmából tartott előadást az EBRD londoni székhelyén. Kijelentette: az 1989 utáni időszakban divatos volt az a feltételezés, hogy egy évtized alatt végbemehet az áttérés a kommunizmusból a teljesen kifejlett szabadpiaci rendszerre.

"Ma már mindannyian tudjuk, hogy ez (a feltételezés) reménytelenül derűlátó volt. (...) Egy ilyen átalakuláshoz generációk munkája szükséges" - mondta az EBRD elnöke, Sir Suma felidézte, hogy az EBRD legutóbbi felmérése szerint az átalakuló térségben átlagosan mindössze 40 százalék, Nyugat-Európában viszont 70 százalék azoknak az aránya, akik elégedettek az életükkel.

Ennek a következménye az, hogy gyengül a reformok támogatottsága az átalakuló régióban, ezeken az országokon "reformfáradtság lett úrrá" - tette hozzá.

Az EBRD elnöke rövid időn belül másodszor említi hangsúlyosan ezt a tényezőt.

Március végén, egy pekingi üzleti fórumon is kijelentette, hogy gyengül a reformok támogatottsága az átalakuló térségben, és ennek oka részben a néha "hihetetlen ütemű" átalakulásból eredő reformfáradtság, részben pedig az, hogy a szükséges reformok legkönnyebben végrehajtható elemei már lezajlottak, a mélyebben gyökerező szerkezeti problémákat viszont már nehezebb kezelni, és ezek a mai napig megoldásra várnak.

Mindez azt is eredményezi, hogy világszerte visszatérőben van a gazdasági protekcionizmus, sőt a gazdasági nacionalizmus, elsősorban a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok visszaemelésének formájában, és ezzel egy időben, főleg az utóbbi öt évben markánsan lassult a feltörekvő térség konvergencia-folyamata - mondta minapi pekingi beszédében az EBRD elnöke.   

Hozzátette, hogy a 2008-2009-es globális pénzügyi válság óta a beruházási aktivitás is zuhan, mégpedig sokkal meredekebb ütemben, mint ahogy azt a gazdasági aktivitás lanyhulása önmagában indokolná. Kijelentette: az EBRD "konzervatív becslése" szerint évente 75 milliárd dollárral kevesebb a végrehajtott beruházások értéke a bank tevékenységi területének gazdaságaiban a szükségesnél.

Előadásában Sir Suma Chakarabarti ugyanakkor hangsúlyozta: az összkép mindezek ellenére azt mutatja, hogy az EBRD működési területét alkotó országcsoport mégiscsak átalakult az elmúlt 25 évben. Ennek a folyamatnak az egyik mércéje az, hogy az európai feltörekvő gazdaságokban és Közép-Ázsiában a fejenkénti jövedelem az 1990-es évek elején - vásárlóerő-paritáson számolva - hozzávetőleg a negyede volt a hét vezető ipari hatalom (G7) átlagának, ma viszont eléri a G7-csoport szintjének 45 százalékát - mondta az EBRD elnöke.

Chakarabarti az EBRD ebben játszott szerepét illusztrálandó hangsúlyozta, hogy az alapítása óta eltelt negyedszázadban a bank több mint 100 milliárd euró értékű finanszírozást nyújtott tevékenységi területének, és minden egyes EBRD-euró átlagosan két továbbit mozgósított külső társfinanszírozási forrásokból.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
A brit vállalatok nagy többsége az EU-tagságot pártolja
2016. március 16. szerda, 05:16    PDF Nyomtatás E-mail
A brit vállalatok nagyon nagy többsége Nagy-Britannia EU-tagságát pártolja a legnagyobb brit üzleti érdekképviseleti szervezet kedden ismertetett új felmérése szerint. 

A Brit Iparszövetség (CBI) közölte: a körkérdésbe bevont 773 tagvállalat vezetőinek 80 százaléka szerint cége üzleti érdekeit az szolgálná a legjobban, ha Nagy-Britannia az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként az Európai Unió tagja maradhatna.

A megkérdezett cégvezetők mindössze 5 százaléka mondta azt, hogy vállalata jobban járna, ha Nagy-Britannia távozna az EU-ból.

Carolyn Fairbairn, a CBI vezérigazgatója a felmérés eredményéhez fűzött kommentárjában közölte: a szervezet tagvállalatainak egyértelmű üzenete az, hogy a garantált hozzáférés az EU 500 millió fogyasztót számláló vámmentes belső piacához olyan jelentős előny, amely túltesz az EU-tagság "bosszantó velejáróin".

Gazdasági szempontból "nem lenne sok értelme" a kilépésnek az EU-ból, mivel ez azzal a kockázattal járna, hogy a brit gazdaság eldobja az uniós tagságból eredő számos előnyt - tette hozzá a CBI vezetője.

Carolyn Fairbairn szerint a CBI tagvállalatainak zöme nincs meggyőződve arról, hogy a teljes jogú EU-tagság helyett javasolt alternatívák ugyanolyan lehetőségeket kínálnának, mint az, ha Nagy-Britannia az Európai Unió tagja marad. Azok, akik a brit EU-tagság feladását pártolják, adósak annak meggyőző felvázolásával, hogy a kilépés mit jelentene a munkahelyek és a gazdasági növekedés szempontjából - hangsúlyozta a CBI vezérigazgatója.

A CBI 190 ezer tagvállalata csaknem 7 millió alkalmazottat foglalkoztat. Ez a magánszektorbeli alkalmazotti állomány harmada. 

Nemrégiben kétszáznál több brit, illetve Nagy-Britanniában tevékenykedő nagyvállalat vezetői közös nyílt levélben is hangot adtak annak a véleményüknek, hogy Nagy-Britanniának az Európai Unióban kell maradnia. A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilapban közzétett levelet olyan óriáscégek igazgatói is aláírták, mint a Vodafone távközlési szolgáltató, a Ryanair légitársaság, a BP olajipari csoport, az Airbus repülőgépgyártó konglomerátum, valamint a BMW, a General Electric és a BASF.

A City pénzügyi szolgáltató szektorából több óriásbank - köztük a Goldman Sachs International, az HSBC, a Santander és a Standard Chartered - vezetői is csatlakoztak a példátlan közös felhíváshoz.

Az aláírók - akinek vállalatai több mint egymillió alkalmazottat foglalkoztatnak Nagy-Britanniában - hangsúlyozták, hogy a brit üzleti szférának a további beruházások és az állásteremtés érdekében korlátlan hozzáférésre van szüksége az Európai Unió 500 milliós egységes belső piacához. Ha Nagy-Britannia távozna az EU-ból, azzal elrettentené a befektetőket, munkahelyeket sodorna veszélybe, és az egész brit gazdaságot kockára tenné - állt a nyílt levélben.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Áfacsökkentés halasztását javasolta Romániának az IMF
2016. március 15. kedd, 05:15    PDF Nyomtatás E-mail
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) bukaresti küldöttsége az idei román államháztartási hiány mérséklését és a jövő évtől tervezett áfacsökkentés halasztását javasolta hétfőn. 

Az IMF bukaresti delegációja hétfőn zárta látogatását. Románia 2009 és 2015 között három hitelszerződést kötött a washingtoni pénzintézettel. A legutóbbi tavaly ősszel járt le, ezért az IMF most már csak évente egyszer látogat Romániába.  

Reza Baqir, az IMF bukaresti küldöttségének vezetője egy sajtótájékoztatón elmondta: Romániának az idén 2,5 százalékra kellene mérsékelnie államháztartási hiányát a tervezett GDP-arányos 3 százalékról. Az IMF jövő évre 2 százalékos, 2018-ra pedig 1,5 százalékos államháztartási hiányt javasolt - írta az Agerpres hírügynökség.

A nemzetközi pénzintézet szerint Románia akkor tudja teljesíteni ezeket a számokat, ha a bukaresti kabinet elhalasztja a január 1-től tervezett újabb áfacsökkentést. A román kormány 20 százalékról 19 százalékra akarja mérsékelni az áfát, miután az idén januártól 24 százalékról csökkentették 20 százalékra.

Az IMF előrejelzése szerint a román gazdaság az idén 4,2 százalékkal, a jövő évben 3,6 százalékkal fog nőni, főleg a belföldi fogyasztásnak köszönhetően.

Baqir úgy vélte, a világgazdasági válság után visszanyert román makrogazdasági stabilitást az esetleges túlzott deficit mellett az a  törvénytervezet is fenyegeti, amely lehetővé tenné a jelzáloghiteleseknek, hogy adósságuk teljes visszafizetése helyett átadják a bankoknak a hitelbiztosítékban megjelölt ingatlant. A tervezetet már elfogadta a parlament, de az államelnök visszaküldte, és jelenleg ismét a törvényhozói testület asztalán van. A törvénytervezet ellen élesen tiltakoznak a bankok.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Románia jelentősen csökkentette orosz gázimportját
2016. március 02. szerda, 05:32    PDF Nyomtatás E-mail
Románia tavaly 51,8 millió dollár értékben vásárolt orosz gázt, szemben a 2008. évi 1,6 milliárd dollárral - közölte kedden a Ziarul Financiar című román gazdasági napilap. 

Az újság szerint az Oroszországból származó gázmennyiséget tekintve Románia tavaly 170 millió köbmétert vásárolt, 2008-ban viszont még 3,58 milliárd köbmétert.

A tavalyi 170 millió köbméter a román belföldi gázfogyasztás 1,7 százalékát tette ki, míg 2008-ban a 3,58 milliárd köbméter a fogyasztás mintegy egynegyedét jelentette.

Az orosz gázimport csökkenésének legfőbb oka, hogy Romániában jelentősen csökkent a gázfogyasztás: míg 2008-ban évi 15,5 milliárd köbméterre volt szükség az évi ellátás biztosítására, addig tavaly már csak 10,8 milliárd köbméter kellett.

A lap szerint a visszaesés a román ipar "összeomlásával" magyarázható, ugyanis az ipari fogyasztás jelentősen csökkent. Ez főleg a vegyiparban volt érezhető.

A lap által idézett legfrissebb európai statisztikák szerint Románia 2013-ban 10,9 milliárd köbméter gázt termelt ki.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


2. oldal / 255