Történelemhamisítással vádolnak egy tankönyvkiadót
2017. január 04. szerda, 08:19    PDF Nyomtatás E-mail
Több romániai országos sajtóorgánum is történelemhamisítással vádolta meg a sepsiszentgyörgyi T3 kiadót, amiért a 11 éve használt negyedikes magyar nyelvű történelem-tankönyvében székely zászlóval jelölte Románia helyét Európa térképén.

A román médiában hirtelen nagy nyilvánosságot kapott, 2005-ból származó Európa-térképen a Románia és Bulgária csatlakozása előtti Európai Unió akkori 25 tagállamának mindegyikét az ország zászlajával, Romániát pedig egy székely zászlót tartó mesefigurával jelölte a tankönyv szerzője.

A liberális Adevarul erről szóló keddi írásának címében azt emelte ki, hogy "közpénzen nyomtatott, az oktatási minisztérium által jóváhagyott tankönyvben hamisítják Románia történelmét a székely diákok számára".

A jobboldali Romania Libera "Botrány: Románia székely zászló alatt jelenik meg az oktatási minisztérium által jóváhagyott tankönyvben" címmel írt a témáról. A kormányalakításra készülő, szociálliberális koalícióhoz közel álló Antena 3 hírtelevízió hétfőn hasonló szalagcímmel szentelt terjedelmes vitaműsort az ügynek.

Mindhárom médium Viorel Dolhát, a romániai tanítók egyesületének (AGIRO) elnökét szólaltatta meg, aki a T3-nál, illetve egy másik, román nyelvű kiadónál megjelent történelemkönyvvel szemléltette, mennyire felületes az oktatási tárca a tankönyvek engedélyezésénél. Dolha már egy hónapja közzétette egyesülete honlapján az oktatási tárcát támadó nyílt levelét, benne a "bűnös" térképek fotóival, de azt valamiért csak az új évben fedezte fel egyidejűleg három - különböző sajtótrösztökhöz tartozó - román sajtóorgánum.

Az AGIRO elnöke azt is sérelmezi, hogy a székelyföldi kiadó történelem-tankönyvében "a román állam pénzén békediktátumként emlegetik Trianont", lapjain sehol sem mutatják be a középkori román fejedelemségek térképeit, Európa-térképén pedig nem tüntetik fel Románia nemzeti színeit és elnevezését.

"Ebből a könyvből a diákok semmit se tudnak meg arról az országról, amelyben élnek, arról a lobogóról, amely alatt szolgálnak, a többségi népességről. Súlyosan diszkriminálják őket, beilleszkedési gondjaik lesznek. Az így nevelt diákok romángyűlölő felnőttekké válhatnak, akik aztán letépik a román lobogót" - idézte az Adevarul Dolha aggályait.

A Romania Libera az oktatási minisztériumot is megkereste az ügyben, a tárca válaszát viszont "sokkolónak" nevezte. A sepsiszentgyörgyi kiadó negyedikes történelemkönyve a szaktárca szerint 2014 óta nem "hatályos", mivel időközben új tanterv lépett életbe. A bukaresti oktatási minisztérium azt is elismerte, hogy nem jelent meg helyette más, mivel a negyedikes anyanyelvű történelemkönyvekre kiírt közbeszerzésre nem érkeztek ajánlatok a kiadóktól.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Az RMDSZ megszavazza a Grindeanu-kormányt
2017. január 04. szerda, 06:55    PDF Nyomtatás E-mail
Az RMDSZ megszavazza a Sorin Grindeanu vezette szociálliberális kormányt a bukaresti parlamentben - közölte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kedden, miután a megbízott miniszterelnök és a koalíciós pártok vezetői találkoztak az RMDSZ-frakcióival.

Erről egyhangúlag döntött a magyar szövetség szenátusi és képviselőházi frakciója, miután megállapították, hogy a kormányprogram sok olyan célkitűzést tartalmaz, amely az RMDSZ választási programjában is szerepel - tette hozzá Kelemen Hunor. Példaként a gyermekvállalás ösztönzését segítő családi adókedvezményeket, a helyi közigazgatásban, közszférában dolgozók bérének növelését, az üdülési kedvezményeket, az új vállalkozások támogatását, a minimálbér növelését említette.

A kormányprogramnak van egy kisebbségekkel kapcsolatos része is, amelynek jelentős részét az RMDSZ javaslatára fogadta el a szociálliberális kormánykoalíció - fűzte hozzá az RMDSZ elnöke.

Az RMDSZ korábban az egymással egyeztetett törvénytervezetek kölcsönös támogatásáról állapodott meg a PSD-ALDE koalícióval. Ez a kormány beiktatását követően lép hatályba - mutatott rá Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, amikor az RMDSZ ülésterméből távozott.
Azt is bejelentette: az oktatási tárcához hasonlóan a kulturális tárcánál is - amely ezentúl a kultúra és nemzeti identitás minisztériuma lesz - létrehoznak egy államtitkári posztot a kisebbségek számára.

Erről az RMDSZ elnöke később kifejtette: a névváltoztatás kizárólagossági üzenetként értelmezhető, ezen "csak úgy lehet túllépni", ha a tárcánál létrehoznak egy olyan entitást, amely a kisebbségek kultúrájával, identitásával foglalkozik, személyi kérdésekről azonban nem kedden nem volt szó.

Kelemen Hunor a magyar közmédiának elmondta: az RMDSZ egyelőre az induláshoz szükséges bizalmat szavazza meg a Grindeanu-kormánynak, majd hetente egyeztet a kormánykoalícióval a frakcióvezetők szintjén, rendszeresen konzultál a miniszterelnökkel, miniszterekkel, a koalíció vezetőivel, hogy tartalommal töltse meg a parlamenti együttműködési megállapodást. Ez nem jelenti azt, hogy a koalíció minden kezdeményezését támogatják, de ahhoz, hogy a kisebbségi kérdésekben - nyelvhasználati küszöb csökkentésében, jelképhasználatban - előre lehessen lépni, a magyar érdekképviseletnek partnereket kell keresnie - magyarázta.

Arra a kérdésre, hogy mit szól az RMDSZ a munkaügyi és családvédelmi tárca élére javasolt, magyarellenes állásfoglalásairól elhíresült Olguta Vasilescu jelöltségéhez, Kelemen Hunor azt mondta: az RMDSZ számára az a fontos, hogy ha a kormányfő és a koalíció vállalja: ezek a megnyilatkozások "a múlt részei, és nem a jövő ígéretei".

A külügyminiszteri posztra javasolt Teodor Melescanu jelölését érintő kérdésre az RMDSZ úgy vélekedett: a tapasztalt diplomatáról sokkal inkább el tudja képzelni, hogy "normalizálni tudja és akarja" a román-magyar államközi viszonyt, mint azokról a - posztra esélyesnek tűnő - fiatalabb politikusokról, akik az "elmúlt években tönkretették a román-magyar viszonyt".

A PSD-ALDE koalíciót kedden a - nem magyar - kisebbségek parlamenti frakciója is arról biztosította, hogy a szerdai bizalmi voksoláson támogatni fogja a Grindeanu-kormányt.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
"Fölépíteni és belakni magamat napmintnapmintnap..."
2017. január 02. hétfő, 16:27    PDF Nyomtatás E-mail
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Hatpárti parlament Romániában?
2016. december 12. hétfő, 04:57    PDF Nyomtatás E-mail
Hatpárti parlament alakulhat Romániában a vasárnapi választásokat követően, amelyeket nagy fölénnyel nyert meg a Szociáldemokrata Párt (PSD) - derült ki a központi választási bizottság (BEC) honlapján közzétett részeredményekből.

A BEC honlapjára az éjszaka folyamán a voksolás után készült jegyzőkönyvek 94 százalékát töltötték fel, miután 6,8 millió szavazatot számoltak meg a leadott 7,2 millió közül - írta a Mediafax hírügynökség. A szavazási részvételi arány 39,5 százalékos volt.

Az előző esti exit pollok után a részeredmények is igazolják, hogy magabiztosan átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt az RMDSZ színeiben indult - a Magyar Polgári Párt két jelöltjét is parlamentbe juttató - magyar összefogás. Az RMDSZ-listára a voksok 6,35 százalékát adták, ami nagyjából megfelel a magyarság országos 6,5 százalékos számaranyának.

A Szociáldemokrata Párt több mint 46 százalékkal nyerte meg a választásokat, és szabadelvű szövetségese, az ALDE is kényelmesen bejut a parlamentbe 6,1 százalékkal. A baloldalon így meglesz a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többség.

A jobboldalon a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 20 százalékon áll, az internetgeneráció lázadóit tömörítő, idén alakult Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pedig 8,4 százalékot ért el.

A szavazóhelyiségekből kilépők megkérdezésén alapuló felmérésben még kérdéses volt, de már a részeredmények szerint bejut a bukaresti parlamentbe a Traian Basescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Párt (PMP) is, amely az adatok 94 százalékának feldolgozása után 5,05 százalékon áll. Így viszonylag kevés - be nem jutott pártra adott - szavazatot kell újraosztani, és nem valószínű, hogy a szociáldemokraták 46 és fél százaléka 50 fölé emelkedjen.

Liviu Dragnea, a szociáldemokrata párt elnöke győzelmi beszédében vasárnap bejelentette, hogy pártja igényt tart a kormányzásra, és a Calin Popescu Tariceanu vezette liberális ALDE-val akar koalícióra lépni. A román médiában megszólaltatott elemzők szerint nem kizárt, hogy az RMDSZ-t is megpróbálják bevonni a megalakítandó baloldali kormányba.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Fidesz: a magyar pártok összefogása meghozta eredményét
2016. december 11. vasárnap, 18:26    PDF Nyomtatás E-mail
Az előzetes adatokból az látszik, hogy meghozta az eredményét a két magyar párt - a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt - összefogása, ami jótékony hatással volt a választói részvételi hajlandóságra és a hangulatra - értékelte Hídvégi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója vasárnap az MTI-nek a romániai választások urnazárás előtti adatait.

A kommunikációs igazgató elmondta: a nem sokkal az urnazárás előtti adatokból az látszik, az országos részvétel 38-40 százalék körül alakul, míg a magyarok lakta megyék többségében ennél magasabb volt a szavazói hajlandóság.

Kiemelte Hargita megyét, ahol 44 százalékos volt a részvételi arány, de jól szerepelt Bihar és Szilágy megye is 43-43 százalékos részvétellel. Kovászna megyében pedig a magyar lakta településeken volt jóval nagyobb a részvétel a voksoláson, mint a román többségű városokban, falvakban.

"Ebből az látható, hogy arányaiban a legutóbbi választásnál jobb eredmény várható magyar szempontból" - mondta, hozzátéve, hogy idén már kisebb parlamentet választanak meg Romániában, így a magyar képviselet arányosan nagyobb lehet.

Az igazgató kérdésre válaszolva kitért arra is, a Fidesz számára kiemelten fontos, hogy a helyi magyar közösségek szélesebb képviselethez jussanak a román parlamentben, hiszen ez nemcsak hosszú, de már középtávon is jelentős javulást hozhat az erdélyi magyar politikában.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


5. oldal / 459