Négy volt miniszter ellen indulhat nyomozás
2016. május 25. szerda, 03:36    PDF Nyomtatás E-mail
Négy volt román miniszter ellen kérte bűnvádi eljárás megindítását a bukaresti szervezett bűnözés elleni ügyészség (DIICOT), amely szerint a volt kormánytagok döntéseikkel a Petromidia olajfinomítónak a 2000. eleji privatizációja nyomán több mint félmilliárd dollárral károsították meg a román államot

A DIICOT a felettes vádhatóságtól, a legfőbb ügyészségtől kérte kedden, hogy forduljon Klaus Iohannis elnökhöz, és igényelje tőle a bűnvádi eljárás megindításának engedélyezését. Romániában csak az elnök beleegyezésével indíthat nyomozást az ügyészség volt kormánytagok ellen.

Mihai Tanasescu volt pénzügyminiszter és Dan Ioan Popescu volt gazdasági tárcavezető a szociáldemokrata Adrian Nastase egykori miniszterelnök kormányának voltak tagjai 2003-ban, a privatizációs folyamat egyik vitatott kormányrendeletének elfogadásakor. Sebastian Vladescu és Gheorghe Pogea 2008 után voltak pénzügyminiszterek.

Az ügyészség bűnszövetkezet létrehozásával, hivatali visszaéléssel és sikkasztásban való bűnrészességgel gyanúsítja a négy minisztert - derül ki a vádhatóság közleményéből. Eszerint Tanasescu és Popescu 2003-ban rosszhiszeműen látták el hivatali kötelességeiket azáltal, hogy sürgősségi kormányrendeletben kezdeményezték a Petromidia olajfinomítónak a román állammal szembeni 603 millió dolláros adósságának kötvényekké való átalakítását. Az ügyészek szerint ezt a rendeletet törvénytelenül fogadta el a kormány.

A Petromidiát 2000-ben privatizálta a román állam, a tranzakció nyomán a finomító a 2014-ben elhunyt Dinu Patriciu üzletember által birtokolt Rompetrol olajcég tulajdonába került. Az ügyészek szerint a két miniszter Patriciu utasításaira terjesztette a kormány elé a rendeletet.

A vádhatóság azt rója fel Vladescunak és Pogeának, hogy 2008 után pénzügyminiszterként elmulasztották megtenni a szükséges lépéseket, hogy a kötvényeket a bukaresti értéktőzsdén értékesítsék, ugyanis a Rompetrolnak ezeket meg kellett volna vásárolnia az adósság kifizetése fejében. Az ügyészek megállapították, hogy így a román állam nem kapta vissza a Petromidia adósságát.

A Rompetrol 2009 óta a kazahsztáni KazMunayGaz olajvállalaté. A DIICOT május elején zár alá helyezte a Petromidia finomítót és a Rompetrol töltőállomásait, amelyeknek összértéke mintegy 700 millió dollár. A Rompetrol a második legnagyobb vállalat a román üzemanyagpiacon.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
XIV. Amatőr színjátszó fesztivál
2016. május 25. szerda, 03:22    PDF Nyomtatás E-mail
Az Udvarhelyi Fiatal Fórum és az Üvegfigurák Színjátszó Csoport közös szervezésében megvalósul május 28-án, szombaton a XIV. Amatőr Színjátszó Fesztivál

Program: 

11:00 Köszöntő, kezdés

11:15 Az Osztály – Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola, Székelyudvarhely 
Csokonai Vitéz Mihály - Dorottya

12:00 MÜTF SGR Projekt - Székelyudvarhely 
Balogh Bálint: Előjáték

13:15 Bicebóca csoport (Orbán Alapítvány)– Székelyudvarhely (versenyen kívül) 
Lengyel Balázs: Árva Zsuzsi - zenés mesejáték

14:00 Ebédszünet 

16:00 Üvegfigurák – Székelyudvarhely (versenyen kívül, szervezők) 
Szép Ernő: Kávécsarnok

16:55 Artsy M Diákszíntársulat – Marosvásárhely 
József Attila: Elutazni Önmagunkhoz

18:10 Vitéz Lelkek – Székelyudvarhely 
Schaffer: Equus

20:00 Zakuszka Diákszínjátszó Csapat – Gyergyószentmiklós 
Tele-Víziók

21:30 Eredményhirdetés (legjobb női alakítás, legjobb férfi alakítás, legjobb előadás és különdíjak)

Zsűri:Albert Orsolya – színművész, Lázár Emese – újságíró, Mihály Szilárd – színművész, Gedő Zsolt – első éves színművész hallgató

A program támogatói Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, Communitas Alapítvány és Hargita Megye Tanácsa.
Az Udvarhelyi Fiatal Fórum kulturális programjainak támogatója a Bethlen Gábor Alap.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Közvitán a közalkalmazotti bérek
2016. május 18. szerda, 04:15    PDF Nyomtatás E-mail
Közvitára bocsátotta kedden a kormány azt a sürgősségi rendelettervezetet, amellyel a közalkalmazottak bérezési rendszerében lévő igazságtalanságok egy részét próbálja felszámolni

Dacian Ciolos kormányfő közölte: senkinek a bére nem csökken, az egy munkahelyen, azonos beosztásban dolgozó, azonos tapasztalattal rendelkező közalkalmazottak bére közötti különbségeket úgy szüntetik meg, hogy valamennyiük bérét a legjobban kereső kollégájuk bérszintjére emelik. Az egészségügyben és központi közigazgatásban jelentősebb korrekciókat terveznek.

A sürgősségi rendelet, amely 400 ezer közalkalmazott számára jelenthet bérnövekedést, augusztus elsejétől lépne hatályba. A bérkiigazítás évi 2,3 milliárd lejes többletterhet jelentene a román költségvetésnek.

Ciolos rámutatott: tisztában van azzal, hogy a költségvetési megszorítások nem teszik lehetővé minden igazságtalanság kijavítását a közszférában, de inkább elkezdi a reformot, mintsem teljesíthetetlen általános béremeléseket jelentsen be, aztán pedig "elmeneküljön". A tavaly novemberben hivatalba lépett román szakértői kormány a GDP 2,95 százalékára rugó hiánnyal kényszerült megtervezni az idei költségvetést, miután elődje, a szociáldemokrata Victor Ponta vezette kabinet 24-ről 20 százalékra csökkentette az áfát, és tíz százalékos általános béremelést vezetett be a közszférában 2016 január elsejétől kezdődően.

A Ciolos kormány a legátfogóbb bérreformot most az egészségügyben akarja végrehajtani, ahol nemcsak egyazon kórházon, vagy klinikán belül, hanem a teljes ágazatban megszüntetnék az azonos beosztású és régiségű munkavállalók bére közötti különbségeket. A közvitára bocsátott javaslat a munkakörök hierarchiáját is figyelembe veszi.

A bérkiigazítás részleteit ismertető Dragos Pislaru munkaügyi miniszter kitért arra is, hogy az évi 2,3 milliárd lejes bérkiigazítási keretből 134 millió lejt az egészségügyben, 240 milliót pedig az oktatásban dolgozók prémiumalapjára szánnak: ebben a két ágazatban - a kormányrendelet által meghatározandó szempontok alapján - ismét jutalmaznák a kiemelkedő munkavállalói teljesítményt.

A közoktatási szakszervezetek máris jelezték, hogy elégedetlenek a közvitára bocsátott rendelettervezettel és tiltakozó megmozdulásokat helyeztek kilátásba, az érettségi, és felvételi vizsgák küszöbön álló időszakában.

Romániában május elseje óta 1250 lej a minimálbér.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Csíksomlyói pünkösdi búcsú
2016. május 13. péntek, 04:14    PDF Nyomtatás E-mail
Hétvégén kerül sor a több száz éves hagyománnyal rendelkező csíksomlyói pünkösdi búcsúra.

Május 14-én, szombaton 5.30-tól folyamatos gyóntatásra és áldoztatásra kerül sor a Ferences Kolostor négyszögletű udvarában. Szentmisék reggel 7-kor és 8-kor a kegytemplomban. 
A kordon a főpapság vezetésével 10.30-kor indul a csíksomlyói Ferences Kolostor elől. Az ünnepi szentmise 12.30-tól kezdődik a Hármashalom oltárnál (a Kis- és Nagysomlyó hegyek közötti Nyeregben). 19 órakor szentmise a Kegytemplomban, de az éjszakai virrasztás sem marad el (Csíksomlyó – Kegytemplom).

A csíksomlyói pünkösdi búcsú ideje alatt forgalomkorlátozások vannak érvényben. Eddigi gyakorlat szerint a felhajtás Csíksomlyóra péntek délután 15-16 óráig korlátozás nélkül engedélyezett. Péntek délutántól szombat reggel 6 óráig azok a gépkocsik illetve buszok hajthatnak fel a kegytemplomig melyeknek a rendszámát az adott szállásadó lejelentette a helyi Polgármesteri Hivatalnál. Szombat reggel 6 órától vasárnap délig teljes felhajtási tilalom van érvényben.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Az RMDSZ jelentést készít a nyelvi jogokról szóló jelentéshez
2016. május 13. péntek, 04:07    PDF Nyomtatás E-mail
Az RMDSZ árnyékjelentést készít ahhoz a jelentéshez, amelyet a román kormány nyújtott be az Európa Tanácshoz (ET) a regionális és kisebbségi nyelvek chartájának ratifikálásakor vállalt kötelezettségei teljesítéséről - mondta csütörtökön az MTI-nek az RMDSZ elnöke. 

Kelemen Hunor elmondta, a román kormány jelentése valótlanul fest kedvező képet a nyelvi jogok romániai biztosításáról. Hozzátette: a jelentés elkészítésekor a kormány képviselői tanácskoztak ugyan a kisebbségi szervezetekkel, de az RMDSZ írásban benyújtott észrevételeit nem vették figyelembe.

Ezért a szövetség ugyanolyan árnyékjelentést juttat el az Európa Tanácshoz, amilyet a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény romániai teljesítéséről is készített.

A 270 oldalas román kormányjelentés a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak a kiterjesztéséről számol be, és csak a 2010 és 2013 közötti időszakot öleli fel. Állítása szerint a 2010 októberében benyújtott korábbi jelentés után a román hatóságok "folytatták erőfeszítéseiket a kisebbségekhez tartozó személyek jogait rögzítő rendszer megerősítésére, hiszen ezt az 1989 után meghonosodott demokratikus társadalom egyik meghatározó elemének tekintik".

A román kormány a kérdés összetett voltára hivatkozva jegyzi meg, hogy "egy sor vállalás teljesítése továbbra is kihívást jelent" az ország számára. "Ennek ellenére az első jelentés benyújtása óta jelentős előrelépés történt a vállalások tejesítése terén" - állapítja meg a dokumentum.

A jelentés első fejezetében a kormány azokat a demográfiai változásokat mutatja be, amelyek a 2002-es és a 2011-es népszámlálás között történtek Romániában. A számok szerint a romákat leszámítva valamennyi kisebbség lélekszáma jelentősen csökkent, a magyar közösség több mint 12 százalékos fogyással 1 431 807 főről 1 227 623 főre apadt, és az ország lakossága 6,1 százalékát teszi ki.

A dokumentum második fejezete azokat a várható jelenségeket sorolja fel, amelyek az elkövetkező időszakban befolyásolhatják a kisebbségek helyzetét. Ezek között az alkotmánymódosítást és az ország közigazgatásának az átalakítását hangsúlyozza. A jelentés leszögezi, hogy "a nyolc leendő régiót a gazdasági hatékonyság szempontjai alapján alakítják ki, (.) és a közigazgatás átalakítása semmiképp sem fog etnikai alapon történni". Hozzáteszi azonban, hogy a közigazgatási átalakítás semmiképpen nem fogja érinteni a kisebbségek szerzett jogait.

A román kormány megemlítette, hogy a gazdasági válság ellenére a költségvetésből évről évre növekvő összeget juttatott a kisebbségeknek. Jelentős előrelépésnek tekinti a 2011-ben elfogadott oktatási törvényt, amely kiszélesíti a kisebbségi oktatás kereteit. Megemlíti: a jogszabály lehetővé teszi, hogy a kisebbségi oktatásban a román nyelv és irodalom tanítása immár ne a román anyanyelvű diákoknak szánt könyvek és tanterv alapján történjék. Előrelépésként mutatja be, hogy a tanügyi törvény multikulturális státust biztosít a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE), a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemnek és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek (MOGYE), és biztosítja, hogy ezeken az egyetemeken magyar nyelvű oktatás is folyjék.

A jelentés szerint a romániai bíróságokon tolmács által biztosítják a kisebbségek anyanyelvhasználatát, és a büntetőeljárásokban ingyenes a fordítás. A román kormány beszámol arról, hogy a kormánynak alárendelt intézményekben nőtt a magyarul beszélők száma. Példaként hozza fel, hogy a (85 százalékban magyarok által lakott) Hargita megyében a katasztrófavédelmi felügyelőség alkalmazottainak 30-35 százaléka magyar nemzetiségű, és a közkapcsolatokért felelős személyek Kovászna, Maros, Bihar és Szilágy megyében is beszélnek magyarul.

A jelentés kitér arra, hogy a román hatóságok a kisebbségekkel közösen keresik a megoldásokat a chartában vállalt minden egyes kötelezettség teljesítésére. A dokumentum szerint csak Buzau, Krassó-Szörény, Konstanca, Ialomita, Ilfov és Teleorman megyében nem lehet magyar nyelvű kérvényeket iktatni az önkormányzatoknál. Az Erdélyi megyék többségében és a dél-romániai Braila megyében viszont ezt a jogot olyan településeken is biztosítják, ahol a lakosság aránya nem éri el a 20 százalékos küszöbértéket.

Az Európa Tanács honlapján mellékletek nélkül elérhető jelentést a román kormány mintegy két és fél éves késéssel, 2016 március 2-án nyújtotta be.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


8. oldal / 459