Az alkotmánybíróság előtt az egyfordulós polgármester-választás
2016. április 18. hétfő, 04:02    PDF Nyomtatás E-mail
Az alkotmánybíróságtól kért állásfoglalást a bukaresti törvényszék arról, nem sérti-e az alaptörvényt az egyfordulós polgármester-választást előíró önkormányzati választási törvény - közölte szombaton a liberális Advarul.ro hírportál. 

Romániában a második legerősebb parlamenti frakcióval rendelkező jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) fél éve sürgeti a kétfordulós választáshoz való visszatérést, mondván, hogy a demokrácia alapelvét sérti, ha valaki a választók kevesebb mint felének támogatásával is polgármester lehet. A párt nem tudta rávenni a Dacian Ciolos vezette szakértői kormányt, hogy erről sürgősségi rendeletet hozzon, és azt sem sikerült elérnie, hogy az alkotmánybíróság elé kerüljön a kérdés.

A csaknem egy éve hatályos, elfogadása idején senki által nem kifogásolt törvény alkotmányosságát utólag csak akkor vizsgálhatja meg a taláros testület, ha egy bírósági eljárásban kér valaki normakontrollt. A PNL ennek érdekében az önkormányzati választások időpontját június 5-ére kitűző kormányhatározatot támadta meg, ám pénteken a bukaresti táblabíróság első fokon elutasította a liberálisok keresetét és azt is, hogy alkotmányossági aggályaikat az alkotmánybíróság elé küldjék.

Az Adevarul főszerkesztő-helyettesének, Liviu Avramnak úgy sikerült a taláros testület elé vinnie a kérdést, hogy hiányos támogatói listával függetlenként megpályázta Bukarest főpolgármesteri tisztségét, amikor pedig ezt elutasították, alkotmányossági óvást emelt.

Az újságíró a Bukarestben megkövetelt 18 ezer (a névjegyzékben szereplő választók 1 százaléka) helyett mindössze három támogató aláírással kérte felvételét a főpolgármesteri szavazólapra. Avram arra hivatkozott, hogy a pártbejegyzéshez korábban megkövetelt 25 ezer aláírás is alkotmányellenesnek bizonyult, és emiatt tavaly a parlament olyan párttörvényt hozott, amely alapján most már három választó is alakíthat pártot Romániában.

Az Adevarul újságírója mind az induláshoz szükséges támogatói aláírások mennyiségére, mind pedig a polgármester-választás egyetlen fordulóban való lebonyolítására vonatkozó törvénycikkely ellen alkotmányossági óvást emelt, amelyet szombaton jóváhagyott és alkotmánybírósághoz továbbított a bukaresti törvényszék.

Alina Gorghiu, a PNL társelnöke szombaton Facebook-bejegyzésben üdvözölte a fejleményt és sürgős állásfoglalást kért az alkotmánybíróságtól abban a reményben, hogy az helyt ad az óvásnak, és ez a döntés még időben születik ahhoz, hogy a júniusi önkormányzati voksoláson második fordulót is rendezzenek.

Az egyfordulós választás a tisztségben lévő elöljárók újraválasztását segíti, így főleg a szociáldemokratáknak kedvez, akiknek a legtöbb polgármesterük van.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Tényleg új falu lesz Gyergyóújfaluból!
2016. április 14. csütörtök, 09:19    PDF Nyomtatás E-mail
Várakozásokat felülmúló sikereket eredményezett a Hargita megyei Gyergyóújfalu község és a székelyudvarhelyi Develo-Consult pályázati tanácsadó cég együttműködése. A kitartó és következetes munka meghozta gyümölcsét. A néhány nappal ezelőtt közzétett pályázati eredmények szerint összesen közel 2,5 millió eurós európai uniós vissza nem térítendő támogatást nyert a község a művelődési ház felújítására, a mezei, illetve a községi utak korszerűsítésére.

A támogatások értéke közel 1-1 millió euró a mezei, illetve a községi utak feljavítására, a művelődési ház esetében az összeg pedig megközelíti a 0,5 millió eurót.

A cipész maradjon a kaptafánál!
Sokak véleménye szerint okos döntés volt az Gyergyóújfalvi Önkormányzat részéről, hogy a pályázatok szakszerű elkészítése érdekében pályázati tanácsadóhoz fordult, hiszen az uniós pályázati rendszer meglehetősen bürokratikus útvesztőiben a szakértők között is csak a legtapasztaltabbak igazodnak el.

Az európai uniós forrásból támogatott pályázatok 2014-2020 közötti támogatási ciklus első kiírásaira a Develo-Consult tanácsadó cég segítségével több pályázatot is benyújtott a község. A vidéki infrastruktúra fejlesztését célzó az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (FEADR) 7.2-es, 7.6-os és a 4.3-as programok keretében a község a következőkre pályázott:
- több mint 9 km községi út javítása a következő településeken: Gyergyóújfalu, Kilyénfalva és Tekerőpatak,
- közel 15 km mezei út korszerűsítése, 
- több mint 15 km szennyvízcsatorna rendszer kiépítése,
- a gyergyóújfalvi művelődési ház felújítása. 

A napokban ezekből három pályázat pozitív elbírálásban részesült, a szennyvízhálózat esetében még nem közöltek eredményeket, viszont mindkét szervezet bizakodó. A középrégió egyetlen nyertese: Gyergyóújfalu.

Igen örvendetes tény, hogy a mezei utak esetében a Középrégióból az egyetlen nyertes a gyergyóújfalvi projekt. Ugyanilyen kimagasló eredménnyel büszkélkedhet a két szervezet a községi utak kategóriájában is, melynél az aktuális támogatási ciklus első kiírására országszinten 70 hegyvidéki település nyújtott be pályázatot. Az első körben mindössze 10 pályázat nyert az országban, melyből az egyik Gyergyóújfalu.

Egyed József 2008 óta polgármester Gyergyóújfaluban. Ez alatt az idő alatt több pályázatot is nyert a község, de ilyen sikersorozatra eddig még nem volt példa. A gyergyóújfalvi polgármester szerint a siker titka a csapatmunka, hiszen a tanácsadó cég szakértelme, az önkormányzat alkalmazottainak tapasztalata és a két intézmény közötti kiváló együttműködés nélkül elképzelhetetlen lett volna a siker.

Ha kidobnak az ajtón, menj vissza az ablakon!
Simó Csaba, a Develo-Consult pályázati tanácsadó cég igazgatója úgy véli, ha hiszel a pályázat eredményességében, pontosan felméred a nyerési esélyeidet, idejében felkészülsz rá és nem adod fel, bármilyen akadály gördül is eléd, akkor a siker biztosított. 
A székelyudvarhelyi székhelyű Develo-Consult Kft. 2003 óta foglalkozik pályázatírással és pénzügyi tanácsadással. Ez alatt az idő alatt több mint 100 sikeres pályázatot írt. Gyergyóújfaluhoz hasonlóan, az évek során a tanácsadó iroda segítségével más Hargita megyei települések is sikeres pályázatokat tudhatnak maguk mögött.

Mindkét intézmény biztos abban, hogy a megnyert pályázatokat sikerül gond nélkül megvalósítani és Gyergyóújfalu hamarosan tényleg egy még szebb „új falu” lesz.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Három magyar politikai alakulat indul a választásokon
2016. április 12. kedd, 03:58    PDF Nyomtatás E-mail
Három magyar politikai alakulatnak lesz saját jelképe a júniusi önkormányzati választásokon, kettő közülük közös jelöltek indítására is készül - derült ki hétfőn, amikor a választási jelek regisztrációjának lezárása után megkezdődött a jelöltállítás időszaka. 

A központi választási bizottság (BEC) 126 párt, választási szövetség és kisebbségi szervezet elnevezését és választási jelét iktatta, közöttük a magyar kisebbség érdekképviseleti szervezeteként bejegyzett Romániai Magyar Demokrata Szövetségét (RMDSZ), a tulipánt, a Magyar Polgári Pártét (MPP), a fenyőt és az Erdélyi Magyar Néppártét (EMNP), a csillagot.

A BEC-nél a párttörvény alapján bejegyzett két magyar politikai alakulat "MPP-EMNP" nevű, a fenyőt és csillagot is tartalmazó választási szövetségének jelét is iktatták.

A helyhatósági választási törvény szerint települési vagy megyei választási szövetségeket pártok vagy pártszövetségek hozhatnak létre. Az RMDSZ ezt úgy értelmezte, hogy a kisebbségi szervezetek csak a saját megnevezésük alatt és a saját logójuk alatt indulhatnak, ezért a jelöltállítást megelőző időszakban elzárkózott a koalíciós jelöltlisták kialakításától és saját tanácsosi jelöltlistáira invitálta a másik két magyar politikai alakulat vele együttműködni kész jelöltjeit.

"Amennyiben megóvja valaki a koalíciós listát, a bíróság a választási kampány kellős közepén törölheti azt, és jelöltek nélkül marad egy egész közösség. Ilyen kockázatot nem tudunk vállalni" - magyarázta az RMDSZ álláspontját Kelemen Hunor szövetségi elnök.

Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke januárban egy közös választási párt létrehozását javasolta az RMDSZ-nek, amely szerinte a nyári önkormányzati és az őszi parlamenti választásokon is megteremtené a lehetőséget a közös indulásra, ezt azonban az RMDSZ elhárította. Az EMNP helyi szervezetei eddig nem fogadták el az RMDSZ-listákon felajánlott helyeket, amelyek szerintük nem helyettesítik a valós összefogást.

Az MPP elnöksége úgy döntött, "versenybe száll, ahol lehetséges, és együttműködik, ahol szükséges" az RMDSZ-szel a szövetséggel kötött keretmegállapodása alapján.

A polgáriak és az EMNP esetleges együttműködését - a korábbi feszültségeken túl - megkérdőjelezte az, hogy az MPP a néppártosok "bérfütyülőinek" tulajdonította azt, hogy Biró Zsolt MPP-elnököt többen kifütyülték a márciusi 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetésen. Egyedül a BEC-nél bejegyzett közös választási jel mégis arra utal, hogy lehetnek olyan települések, ahol a két kisebb párt közös jelölteket támogat.

A jelöltállítási időszak április 26-ig tart, majd az óvások elbírálása után a jelölések május 4-én válnak véglegessé. Az egyhónapos választási kampány után az önkormányzati választásokat június 5-én bonyolítják le.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
A forradalom aktájának újranyitását rendelte el a legfőbb ügyész
2016. április 06. szerda, 04:16    PDF Nyomtatás E-mail
Az 1989-es romániai forradalom aktájának újranyitását rendelte el Bogdan Licu ideiglenes legfőbb ügyész, miután tavaly a katonai ügyészség elutasított egy erre irányuló keresetet. 

Licu maga jelentette be, hogy felülvizsgálta a katonai ügyészség tavaly ősszel hozott döntését. Akkor bizonyítékok hiányában döntött úgy a vádhatóság, hogy nem indít újabb vizsgálatot.

Bogdan Licu közölte: mostani döntését a legfelsőbb bíróságnak is meg kell még erősítenie, és reményét fejezte ki, hogy ez megtörténik, mert - mint mondta - az eddigi vizsgálatok nem voltak elég alaposak, ezért látja indokoltnak az akta újranyitását.

A romániai 1989-es forradalom kivizsgálása Romániában csak részlegesen történt meg, hivatalosan mai napig sem tisztázták, hogy pontosan kiket terhel a felelősség a gyilkos sortüzekért. A forradalom idején mintegy ezer ember vesztette életét, és több mint kétezren megsebesültek.

A legfőbb ügyész szerint a katonai ügyészség lényeges információkat figyelmen kívül hagyva, megalapozatlan döntést hozott. Hozzátette: az eddig lefolytatott vizsgálatok alapján az látszik, hogy nem létezett igazán érdeklődés a vádhatóság részéről lényeges részletek tisztázására.

Licu szerint az ügyészek nem hasznosítottak fontos információkat. Példaként említette, hogy soha nem kérték ki a román szenátus által létrehozott vizsgálóbizottság iratait, pedig ez a testület több ezer embert kihallgatott közvetlenül a forradalom után. Licu hiányolta a román belföldi hírszerzés által készített jelentést is, amely - mint mondta - nem található meg az ügyészégi aktában. Kifogásolta, hogy az eddigi kihallgatások "általános és formális" jellegűek voltak, és a vizsgálat során nem azonosították azokat a személyeket, akik a tüntetőkre lőttek.

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága már többször elmarasztalta Romániát amiatt, hogy nem vizsgálta ki megfelelően az 1989-es eseményeket.

A romániai forradalom december 15-én kezdődött Temesváron, ahol a román hatóságok ki akarták lakoltatni Tőkés László akkori temesvári lelkészt. A Tőkés László megvédésére irányuló tüntetés rendszerellenes tiltakozássá alakult át, a felkelést karhatalmi erők torolták meg, akik december 17-én a tömegbe lőttek.

A temesvári felkelés később átterjedt Bukarestre és az ország többi nagy városára. Az események nyomán bukott meg Nicolae Ceausescu kommunista diktátor, akit rögtönítélő bíróság ítélete alapján végeztek ki nejével együtt.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Tőkés: el kell érni, hogy Románia vegye komolyan vállalásait
2016. április 06. szerda, 04:11    PDF Nyomtatás E-mail
El kell érni, hogy Románia vegye komolyan az uniós csatlakozásakor vállalt kötelezettségeit, és tartsa be az egyházi ingatlanok visszaadására tett ígéreteit - mondta Brüsszelben Tőkés László, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője az uniós parlamentben a kommunista országokban elkobozott ingatlanok nem rendezett visszaadásával kapcsolatban kedden tartott kerekasztal-beszélgetésen. 

Kiemelte: Románia uniós csatlakozásának feltétele volt az igazságügyi reform, amelynek részét képezte az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése is. Ezt a román állam a mai napig nem teljesítette maradéktalanul. Mára sikerült elérni, hogy a Romániáról szóló uniós országjelentésekbe bekerült az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye is - mondta.

A képviselő arról tájékoztatott, hogy 2140 egyházi ingatlant érint a restitúció ügye. Ezek nagyjából a feléről született döntés, ugyanakkor az ingatlanoknak alig egyharmada került vissza jogos tulajdonosaikhoz, mert a döntést megtámadta a román állam - emelte ki.

Kijelentette: "sántít az uniós demokrácia gyakorlása", Romániával elnézőbb az unió, mint más országokkal, ezért a kérdést nem kellő módon és mértékben követi figyelemmel az illetékes bizottság. Ezért volt szükség arra, hogy második alkalommal, 2012-ben újból petíciót nyújtsanak be a romániai restitúció ügyében - emelte ki a képviselő.

"Ezzel szeretnénk rákényszeríteni Romániát, hogy vegye komolyan és tegyen konkrét lépéseket az ügyben" - tette hozzá.

A képviselő elmondta: Erdély mindig hagyományőrző régió volt, ezért ragaszkodik ma is temetőihez, iskoláihoz, ingatlanjaihoz, valamint megőrizte szinte teljes egészében a felekezeti oktatás rendszerét. Jelenleg is több mint ezer olyan iskolája van az erdélyi református egyháznak, amelyet a román államnak vissza kellett volna szolgáltatnia. A magyar közösséget kisebbségiként fokozott mértékben sújtja az ingatlanok visszaadásának elmaradása - húzta alá Tőkés László.

Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke elmondta, hogy a romániai magyar egyházi ingatlanok visszaadásának ügyében beadott petíciót a petíciós bizottság befogadta, amely levelében arra hívta fel a román államot, hogy végezzen felülvizsgálatot az ügyben, mivel eddigi kötelezettségeinek nem tett eleget.

Lomnici arról tájékoztatott, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium hányattatott ügye is petíció formájában került az Európai Parlament petíciós bizottsága elé. Hozzátette, hogy az erdélyi magyar egyházi ingatlanok rendezetlen kérdése nagymértékben érinti az ugyancsak kisebbségben élő romákat is, mert az ő céljaikat is szolgálják az egyházi tulajdonban lévő gyermekotthonok, szeretetházak.

A keddi kerekasztal beszélgetésről elmondta, hogy azzal nyomást kívánnak gyakorolni a román államra, annak érdekében, hogy kezdjék meg az érdemi tárgyalásokat.

Sógor Csaba (RMDSZ) európai parlamenti képviselő hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak Románia, hanem Szlovákia esetében is vannak megoldatlan problémák. A kollektív bűnösséget kimondó, jelenleg is a szlovák jogrend részét képező Benes-dekrétumok kérdését nem szabad szó nélkül hagyni, az azokról való tárgyalásokat újra napirendre kell tűzni - húzta alá a képviselő.

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát beszédében a szlovákiai Oroszváron található egykori Lónyai-kastély rendezetlen ügyével kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy az akkori jogi viszonyoknak megfelelően végrendeletileg hagyta a bencés rendre a kastélyt az ingatlan és a kapcsolódó földterületek volt tulajdonosa.

A csehszlovák állam azonban azt a Benes-dekrétumokra való hivatkozással elkobozta és 1990 után sem szolgáltatta vissza jogos tulajdonosának, a bencés kongregációnak. A Pannonhalmi Bencés Főapátság petícióval fordult az Európai Parlamenthez, majd az elmúlt választási időszakban történt elutasítás után az Európai Unió luxemburgi bírósága elé vitte az ügyet - mondta.

A főapát hozzátette, hogy az ingatlan jelenleg Szlovákiához, a hozzá tartozó major Ausztriához tartozik. Utóbbival kapcsolatban kiemelte, hogy a területet évtizedek óta fennakadás nélkül használhatja az ezer éves magyar bencés közösség.  

Kiemelte: azért fordul az Európai Unióhoz, hogy hangot adjon annak, hogy a pannonhalmi bencés apátság nem jut jogos örökségéhez és fel kívánja hívni Európa figyelmét arra, hogy uniós jogokat sért az ügy megoldatlansága.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


10. oldal / 459