| Családias légkörben zajlott az Európai Nyelvek Napja | ||||
|
 A Székelyudvarhelyen először megrendezett Európai Nyelvek Napja teljes napos programját ugyan még csekély érdeklődéssel fogadták a városlakók, de a szervezők remélik, hogy jövőre és a következő évekre belendül az érdeklődés. A szeptember 26-án megtartott rendezvény első pontja egy felmérés készítése volt, melynek kérdőíveit a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának épülete előtt felállított standnál lehetett kitölteni. Ezzel a lehetőséggel a járókelők, városlakók, fiatalok és diákok jelentős része élt, hiszen 70 kérdőív került kitöltésre, pár óra alatt. A közel sem pontos, szakmai képet mutató kérdőívezés eredményei érdekesek és igencsak tanulságosak. A válaszadók jelentős százaléka, főleg a 16-20 év közöttiek szeretnének az angol nyelv mellett spanyol, illetve olasz nyelveket is elsajátítani. Véleményük szerint egy alap román nyelvtudással könnyebben elsajátíthatók ezek az idegen nyelvek, és ezért szívesen próbálkoznának vele. Összességében legtöbben angol nyelvből szeretnének nyelvvizsgát letenni, de sokan a németet jelölték meg, mint leginkább ismert idegen nyelvet, ez természetes, hiszen ez a két nyelv tanulható a legtöbb középiskolában. Érdekességképpen néhányan említették, hogy szívesen vennének rész orosz nyelvoktatásban. A délutáni program során a résztvevők a könyvtár hang- és látványanyag termében veszélyeztetett, európai nyelvekről hallgathattak meg egy előadást. Kilyén Barnától, a Vultikulus Földrajzi Társaság elnökétől megtudtuk, hogy egy nyelv veszélyeztetettségét három kritérium alapján határozzák meg. Amellett, hogy hányan beszélik, az is fontos még, hogy mi az anyanyelvi beszélők átlagkora, és hogy a gyerekek milyen arányban tanulják meg a kérdéses nyelvet. Ha egy milliós nyelvet már csak 70 év felettiek beszélnek, akkor bizony veszélyeztetettnek számít. De még akkor is így van ez, ha ugyan a 20 éve felettiek még mind beszélik, de a gyerekek közül már egyik sem, mert nem tanítják meg nekik. A veszélyeztetett nyelvek egyik ki nem mondott feltétele egy nyelvi kisebbség növekvő kétnyelvűsége. A nyelvvesztés ugyanis legtöbbször nem egy közösség kihalásával áll elő, hanem a közösség nyelvváltásával, mert a többségi nyelv valamilyen komoly (gyakran gazdasági) előnyt biztosít a hagyományos anyanyelvvel szemben. Románia szinten az előadó kiemelte a szász, a csángó magyar és a bánsági bolgár nyelvet, mint veszélyeztetett nyelv. Az előadás követően egy rögtönzött kvíz verseny vette kezdetét, ahol a játékba benevezők között legjobban teljesítő egy 3 hónapos nyelvtanfolyamot nyert, valamint minden résztvevő Europe Direct Információs Központ jóvoltából ajándékcsomaggal lett gazdagabb. A programot a rendezvény támogatója, a Legocons Nyelviskola vezetőjével zajló előadás színesítette. Pál Júlia, a nyelviskola alapítója és tanára a nyelvtanulás fontosságáról és módozatairól beszélt, valamint válaszolt a résztvevők kérdéseire. Többször elhangzott, hogy a sikeres nyelvtanulás legfontosabb tényezője a motiváció, akárcsak bármilyen szakma vagy tudomány elsajátításában. Az estébe nyúló program a pár héttel ezelőtt meghirdetett fotópályázatra érkezett képek bemutatásával zárult, melyek közül a közönség kézfelemeléssel döntötte az első helyezettet. A nyertes kép készítője szintén nyelvtanfolyamot nyert és ajándékcsomagot vihetett haza. A program a Europe Direct Információs Központ szervezésében, az Udvarhelyi Fiatal Fórum, a Városi Könyvtár és Vulticulus Földrajzi Társaság partnerségében valósult meg. |
