Csökkent az európai uniós csatlakozás támogatottsága Szerbiában
2017. február 07. kedd, 07:54    PDF Nyomtatás E-mail
A szerb lakosságnak csupán a 47 százaléka támogatja az ország uniós csatlakozását, míg ez az arány tavaly 48 százalékos, három évvel ezelőtt pedig 51 százalékos volt - derült ki a belgrádi kormány európai integrációért felelős irodájának a felméréséből, amelyet kedden ismertetett a Politika című szerb napilap.

A december végén, 1054 ember megkérdezésével végzett közvélemény-kutatás arra kereste a választ, hogy egy esetleges népszavazáson ki támogatná Szerbia európai uniós csatlakozását. A válaszadók 29 százaléka nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy támogatja-e Szerbia EU-csatlakozását. A megkérdezettek 9 százaléka mondta azt, hogy nem tudja, mit válaszolna egy ilyen kérdésre, 15 százalékuk viszont el sem menne a referendumra. Az integrációs iroda ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a fél évvel korábbi felmérésben csupán 41 százalékos volt a támogatottság, így voltaképpen a támogatottság növekedéséről lehet beszélni.

A Politika szerint a felmérés jól ábrázolja azt a jelenséget, amely szerint amikor Brüsszel támogató magatartást mutat Szerbiával szemben, akkor a lakosság is pozitívabban vélekedik Brüsszelről, amikor viszont negatív jelzések érkeznek az EU-ból, a csatlakozás támogatása is csökken. Példaként említették, hogy a csatlakozási kedv tavaly nyáron alacsony volt, ugyanis két tárgyalási fejezet megnyitását Brüsszel áprilisról júliusra halasztotta, ami a szerb állampolgárok ellenszenvét váltotta ki, míg decemberben két fejezet is gond nélkül nyílt meg, ami pozitív légkört teremtett.

A legtöbben 2009 végén vélekedtek pozitívan az uniós csatlakozásról. Akkor törölték el a Szerbiával szembeni uniós vízumkényszert, így a lakosság 73 százaléka támogatta, míg 12 százaléka ellenezte az EU-tagságot.

Most a megkérdezettek 64 százaléka mondta azt, hogy az uniós csatlakozáshoz szükséges reformokat akkor is végre kellene hajtani, ha azok nem képeznék a csatlakozás feltételeit, azok ugyanis egy jobb, rendezettebb Szerbiához vezetnek. A válaszadók 58 százaléka szerint a Koszovóval való viszonyt is rendezni kellene, attól függetlenül, hogy az EU ezt feltételként állítja-e Szerbia elé. Ez az arány viszont jelentősen csökkent az utóbbi három évben, 2014-ben még a megkérdezettek 70 százaléka támogatta a viszony rendezését.

A szerb kormány európai integrációs irodája 2002 óta végez felméréseket az ország lakosságának az Európai Unióhoz fűződő viszonyáról.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Trump újból bírálta a beutazási tilalmát felfüggesztő bírót
2017. február 06. hétfő, 06:50    PDF Nyomtatás E-mail
Donald Trump amerikai elnök vasárnap újból bírálta azt a szövetségi bírót, aki felfüggesztette a hét, többségében muszlim lakosságú ország állampolgárai ellen elrendelt beutazási tilalmát, kijelentve, hogy a bíróságok csak megnehezítik az Egyesült Államok határainak védelmét.

Miközben James Robart seattle-i bíró döntése nyomán újraindult az elnöki rendeletben megnevezett muszlim országok állampolgárságával rendelkezők beutazása, Donald Trump egy újabb Twitter-bejegyzésében azt írta: "nem tudom elhinni, hogy egy bíró az országunkat ilyen veszélybe sodorja. Ha történik valami, akkor őt és a bírósági rendszert okolhatjuk. Áradnak be az emberek. Ez rossz!".

Egy későbbi bejegyzésében tudatta: utasítást adott a belbiztonsági miniszternek, hogy "nagyon alaposan" ellenőrizzék az országba belépőket.
Az elnök egy nappal korábban "úgynevezett bírónak" minősítette a beutazási tilalmat átmenetileg felfüggesztő seattle-i bírót. Kirohanását azonban republikánus és demokrata oldalról egyaránt bírálták.

Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakciójának vezetője a CNN hírtelevíziónak adott interjújában azt mondta: szerinte nem jó kritizálni egyes kiszemelt bírákat.

Ben Sasse republikánus szenátor az ABC tévécsatorna híradójában ennél hevesebben reagált, leszögezve, hogy "nincsenek úgynevezett bíróink (...), úgynevezett elnökeink". Olyan emberek vannak, akik esküt tesznek arra, hogy betartatják és megvédik az alkotmányt - tette hozzá.

Patrick Leahy, a szenátus igazságügyi bizottságának ellenzéki, demokrata párti tagja úgy vélekedett, hogy Donald Trump alkotmányos válság felé sodorja az országot a napokban bejelentett, bevándorlást korlátozó döntésével, és azzal, hogy a tiltást felfüggesztő bírói döntés után a bírót is bírálta.

Chris Christie, New Jersey republikánus kormányzója viszont nem az elnöki rendeletet, hanem annak végrehajtását kifogásolta, Mike Pence alelnök pedig - szintén egy televíziós interjúban - védelmébe vette Trump elnök rendeletét.

Közben az Egyesült Államok határain, repülőterein ismét úgy zajlik az utazók beléptetése, mint Trump rendelete előtt. James Robart bíró döntése után a washingtoni külügyminisztérium közölte, hogy aki érvényes vízummal rendelkezik, beutazhat az Egyesült Államokba. A lehetőséggel sokan élnek, akiket a tíz nappal ezelőtt kihirdetett elnöki rendelet miatt érvényes vízumuk ellenére sem engedtek repülőgépre szállni az Amerikába tartó járatot indító reptéren.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
A Clinton házaspár is ott lesz Trump beiktatásán
2017. január 04. szerda, 07:41    PDF Nyomtatás E-mail
Hillary Clinton, az amerikai demokraták volt elnökjelöltje és férje, Bill Clinton volt elnök kedden bejelentették, hogy részt vesznek Donald Trump megválasztott elnök január 20-i beiktatási ceremóniáján. Ezzel lezárultak a hetek óta tartó találgatások és híresztelések, miszerint Clintonék "kihagyják" az ünnepséget. A beiktatáson több volt elnök is részt vesz majd hitvesével.

A Clinton házaspár előtt röviddel George W. Bush volt elnök hivatala is közölte, hogy ő és felesége, Laura Bush szintén jelen lesz a beiktatási ünnepségen. Bushék "örvendenek, hogy szemtanúi lehetnek a hatalom békés átadásának, amely az amerikai demokrácia egyik alappillére, illetve Donald Trump elnök és Mike Pence alelnök beiktatásának" – olvasható a közleményben.

Az amerikai politikában hagyomány, hogy a régebbi elnökök és hitveseik részt vesznek az új elnök beiktatási ceremóniáján a Capitolium előtt. Hillary és Bill Clinton részvételéről azonban eddig ellentmondásos hírek keringtek az amerikai sajtóban, mivel Hillary Clinton a demokraták elnökjelöltjeként ádáz és keserű küzdelmet vívott Donald Trumppal, a republikánusok jelöltjével, és végül alulmaradt.

A választási vereség óta a volt first lady és külügyminiszter nem is nagyon jelenik meg a nyilvánosság előtt, csak két gyermekjogi konferencián vett részt, amiről még a választások napja előtt állapodott meg a szervezőkkel. A Clinton házaspárt korábban kifejezetten baráti kapcsolat fűzte Donald Trumphoz és feleségéhez, Melaniához, a választási csaták tüzében azonban ez a barátság megsemmisült. Clintonék keddig nem nyilatkoztak arról, elmennek-e Trump beiktatására.

Az Egyesült Államok 45. elnökének beiktatási ünnepségén jelen lesz Jimmy Carter korábbi elnök és felesége, Rosalynn is, ám a 92 éves idősebb Bush az egészségi állapota miatt várhatóan nem tud Washingtonba utazni.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Peking vadászgépekkel reagált az amerikai "területsértésre"
2016. május 11. szerda, 04:15    PDF Nyomtatás E-mail
Peking határozott tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy egy amerikai hadihajó "engedély nélkül" megközelítette a vitatott hovatartozású, a dél-kínai-tengeren fekvő, de kínai fennhatóság alatt álló Jungsu (Fiery Cross) szigetté alakított zátonyt. Az eset miatt kedden két J-11-es vadászgépet és egy Y-8-as felderítő járőrgépet emeltek a levegőbe. 

Az amerikai USS William P. Lawrence pekingi közlés szerint illegálisan hatolt be kínai vizekre. A külügyminisztérium szóvivője, Lu Kang arról tájékoztatott, hogy a hadihajót megfigyelték, nyomon követték és figyelmeztették. Az akcióban egy kínai romboló, egy rakétahordozó fregatt és egy fregatt vett részt. Lu provokációnak nevezte az amerikai hadihajók és repülőgépek hasonló megfigyeléseit.

Az Egyesült Államok immár nem először igyekezett ily módon nyomatékosítani, hogy álláspontja szerint a zátonyok mesterséges feltöltéssel nem minősülnek jogilag szigetnek.

A szigetekhez ugyanis az ENSZ Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) szerint legfeljebb 12 mérföldes sávként parti tenger tartozik, továbbá a parti államot 200 mérföldes kizárólagos gazdasági övezet is megilleti. A zátonyoknak ezzel szemben mindössze egy 500 méteres "biztonsági zóna" jár.

Peking szerint ugyanakkor az Egyesült Államok, amely nem ratifikálta a szóban forgó nemzetközi egyezményt, hadihajóinak demonstratív "szigetközeli" járőrözéseivel megsérti Kína területi szuverenitását, veszélyezteti biztonságát és a "jog felett állóként" zavart kelt a kialakult rendben.

A külügyi szóvivő megerősítette, hogy országa további lépéseket kíván tenni szuverenitásának és biztonságának védelme érdekében. Úgy fogalmazott, hogy a térségbeli békére és stabilitásra a legnagyobb veszélyt az Egyesült Államok erőfitogtatása jelenti a szabad hajózhatóság ürügyén.

A kínai védelmi tárca külön közleményben tiltakozott a történtek miatt, "súlyos provokációnak" minősítve azokat és kijelentette, ismét igazolva látják annak szükségességét, hogy katonai létesítményeket telepítsenek a szigetekre. Jang Jü-csün hozzátette, járőrözéseik mellett védelmi képességeiket is fokozni fogják.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Németországban eltűnt csaknem 6000 kiskorú menekült?
2016. április 12. kedd, 04:15    PDF Nyomtatás E-mail
Németországban eltűntként tartanak nyilván csaknem hatezer kiskorú menekültet - írta a Berliner Morgenpost című lap hétfőn kormányzati adatokra hivatkozva. 

A szövetségi belügyminisztérium a parlament (Bundestag) megkeresésére adott válaszában azt írta, hogy 2015-ben 8006 kiskorú menekült tűnt el, és közülük 2171 került elő.

Így jelenleg 5835 felnőtt kísérő nélküli kiskorú menekültet tartanak nyilván eltűntként, köztük 555 gyereket. Többségük Afganisztánból, Szíriából, Eritreából, Marokkóból és Algériából érkezett.

Az ellenzéki Zöldek szerint "szomorú, hogy a kormány nincs riadókészültségben" annak láttán, hogy csaknem hatezer kiskorú hollétéről nem tudni semmit. Ez a hozzáállás a védelemre szoruló emberek legsérülékenyebb csoportjához újabb példája annak a "hidegszívűségnek", amellyel a kormány nemrégiben korlátozta a családegyesítési jogot - mondta Luise Amstberg, a Zöldek frakciójának menekültügyi szóvivője. Hozzátette: aggasztó, hogy a kormány nem veszi komolyan a prostitúcióra kényszerítés és a kizsákmányolás egyéb formáinak veszélyét, amely az eltűnt kiskorúakat fenyegeti.

Az európai rendőri együttműködési szervezet (Europol) januárban megjelent becslései szerint több mint tízezer, kísérő nélkül útra kelt kiskorú menekült tűnt el Európában az utóbbi másfél-két évben, minden második Olaszországban. Az Europol szerint valószínűleg nem mindegyikük került bűnözők markába, biztosan vannak olyanok is, akik megtalálták családjukat.

A német szövetségi belügyminisztérium szerint az eltűnt felnőtt kísérő nélküli menekültek tényeleges száma jelentősen alacsonyabb lehet, mint a róluk készülő statisztikában szereplő szám. Ennek az az oka, hogy a gyámügyi intézményrendszer gondozza őket, és ezeknek az intézményeknek jogszabályi kötelezettségük bejelentést tenni, amikor eltűnik valamely gondozottjuk, a menekültekkel szerzett tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a felnőtt kísérő nélkül érkező kiskorúak hosszabb távon rendszerint nem a gondozásukra hivatott intézményeknél keresnek védelmet, hanem Németországban vagy Európában máshol élő rokonaikhoz igyekeznek, és amikor megérkeznek, senki nem tesz bejelentést arról, hogy az elveszettként számon tartott kiskorú megkerült - fejtette ki Johannes Dimroth, a tárca szóvivője hétfőn Berlinben.

Verena Herb, a család-, idős-, nő- és ifjúságügyi minisztérium szóvivője hozzátette: előfordul, hogy egy-egy kiskorút 4-5 intézményben is regisztrálnak, majd bejelentenek eltűntként, ami a jellemzően 14 és 17 éves kor közötti felnőtt kísérő nélkül érkező menekültek vándorlásából adódik.

Így amikor a bajor-osztrák határon belépésre jelentkeznek, először a tartomány valamely speciális befogadóállomására szállítják őket, ahol csak egyedül érkezett kiskorúakkal foglalkoznak. Ott regisztrálják és elhelyezik őket, és amikor egy ilyen kiskorú elhagyja az intézményt, hogy továbbutazzon például az ország másik sarkában, Hamburgban, vagy éppen Svédországban élő rokonaihoz, akkor az intézmény bejelenti eltűnését, és ez a folyamat mindig megismétlődik, amikor a következő vasútállomáson az egyedül utazó kiskorút ismét feltartóztatja a rendőrség és elszállítja egy kiskorúak ellátására szakosodott intézménybe - mondta Verena Herb a kormányszóvivői tájékoztatón.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


1. oldal / 196