Perelni akar egy párizsi ügyészt Salah Abdeslam
2016. március 21. hétfő, 04:37    PDF Nyomtatás E-mail
Pert kíván indítani egy párizsi ügyész ellen a 130 halálos áldozatot követelő, Párizsban elkövetett terrortámadások kitervelésével és összehangolásával vádolt Salah Abdeslam, mert állítása szerint François Molins "megsértette a nyomozás titkosságát" - közölte vasárnap Sven Mary, a gyanúsított ügyvédje az RTBF nevű belga közszolgálati csatorna egyik műsorában. 

Az ügyvéd szerint François Molins akkor sértette meg a nyomozás titkosságát, amikor szombati sajtótájékoztatóján ismertette, hogy a pénteken elfogott gyanúsított mit mondott kihallgatása során a belga nyomozóhatóságoknak.

"A kihallgatás bizonyos részeinek egy sajtótájékoztató keretében való felolvasása a szabályok megsértését jelenti" - húzta alá Sven Mary.

Hozzátette: eddig senki sem szivárogatott ki részleteket a nyomozásról, legfeljebb az eljárás várható lépéseiről, vagy a gyanúsított egészségi állapotáról és a szükséges orvosi kezelésekről.

A belga ügyvéd François Molins eljárási módját is bírálta. Véleménye szerint a francia ügyésznek nem lett volna szabad a belga eljárás ezen szakaszában bármiről is tájékoztatást adnia. "Szemmel láthatóan kulturális különbség van a bírák körében Belgium és Franciaország között a sajtó tájékoztatását illetően" - tette hozzá.

Sven Mary szombaton a közszolgálati televízióban arról beszélt, hogy Abdeslam, aki "együttműködik" a belga igazságügyi szervekkel, elutasítja kiadatását Franciaországnak.

Ha a kiadatás elutasítása ténylegesen megtörténik, az csak azt jelenti, hogy a belga szervek nem tudják gyorsan és egyszerűen átadni a terroristát a francia hatóságoknak, hanem hetekig is eltarthat az eljárás.

A belga ügyészség közölte, Abdeslam és a vele együtt őrizetbe vett férfi ellen "terrorista gyilkosságban való részvétel" jogcímén emeltek vádat.

A marokkói bevándorló családban született és Brüsszelben nevelkedett 26 éves francia állampolgár a kihallgatás során bevallotta, hogy Párizsban tartózkodott tavaly november 13-án, a terrortámadások elkövetése napján.

Abdeslamot és egyik bűntársát, a szíriai és belga hamis papírokat és Mounir Ahmed Alaaj, valamint Amine Choukri neveket használó férfit pénteken a brüsszeli Molenbeek negyedben fogták el, mindössze néhány száz méterre Abdeslam szülei házától. Abdeslamot, akit a hatóságok lábon lőtték az akció során, egy fokozottan őrzött börtönbe szállították a nyugat-belgiumi Brugge városában.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Putyin elrendelte az orosz haderő fő részének kivonását
2016. március 15. kedd, 05:11    PDF Nyomtatás E-mail
Elrendelte a Szíriában harcoló orosz katonai erő fő része kivonásának megkezdését hétfőn Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök. 

Az állami televízió nyilvánossága előtt, Szergej Sojgu orosz védelmi és Szergej Lavrov külügyminiszter jelenlétében nyilatkozó Putyin megítélése szerint a több mint öt hónappal ezelőtt megkezdett orosz katonai beavatkozás egészében elérte célját Szíriában.

Az elnök szavai szerint a csapatkivonásnak kedden kell megkezdődnie. Vlagyimir Putyin egyúttal elrendelte, hogy Oroszország vállaljon intenzívebb szerepet a békefolyamatban a szíriai konfliktus lezárása érdekében.

"Katonáink hatékony munkája megteremtette a békefolyamat megteremtésének feltételeit" - mondta.

"Úgy gondolom, hogy a védelmi minisztérium és az orosz fegyveres erők elé kitűzött feladat, az egészét tekintve, megvalósult. Az orosz haderő részvétele mellett a szíriai fegyveres erők és a hazafias szíriai erők képesek voltak alapvető fordulatot elérni a nemzetközi terrorizmus elleni harcban és magukhoz ragadták a kezdeményezést szinte minden vonatkozásban" - tette hozzá.  

Az orosz elnök szerint a lépésnek ösztönzően kell hatnia a szíriai politikai párbeszédre. Kijelentette, hogy a döntéssel kapcsolatban egyeztetett Bassár el-Aszad szíriai elnökkel. A szír elnök egyetértett Putyin lépésével.

Dmitrij Peszkov orosz külügyi szóvivő szerint Putyin telefonon beszélt Aszaddal.

Putyin ugyanakkor leszögezte, hogy a Latakia tartománybeli Hmejmimben lévő orosz légi bázis és a tartuszi kikötőben működő orosz haditengerészeti létesítmény folytatja tevékenységét. Az orosz elnöki bejelentés a csapatkivonás ütemezére nem terjedt ki.

A Kreml a bejelentést arra a napra időzítette, amikor Genfben újrakezdődtek a szíriai polgárháborúban szembenálló felek között (a tűzszünetből kizárt iszlamista terrorszervezetek kivételével), az ENSZ égisze alatt folytatott tárgyalások.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Határon túli megemlékezések
2016. március 15. kedd, 05:06    PDF Nyomtatás E-mail
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége a magyar identitás egyik legkiemelkedőbb fundamentuma - jelentette ki Hoppál Péter kulturális államtitkár, aki a svédországi magyar szervezetek meghívására Stockholmban és Göteborgban mondott beszédet a március 15. alkalmából tartott ünnepségeken. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának hétfői közlése szerint az államtitkár hangsúlyozta: olyan értékekhez érdemes viszonyítani önmagunkat, mint azok a forradalmaink és szabadságharcaink, amelyeknek során a magyarok megőrizték szabadsághoz fűződő jogukat, és egyben kiálltak Európa értékeiért.

Hoppál Péter hozzátette: Magyarország a schengeni határok megvédésével ma sem tesz mást, mint teljesíti kötelezettségét. Ezzel a szabadságot és az európai értékeket védi ugyanúgy, mint 1989-ben, amikor megnyitotta a határokat. A kultúráért felelős államtitkár kiemelte: a magyarok nem különbek, de nem is alábbvalók más nemzeteknél: vérükkel megharcolt jussuk Európa polgárainak lenni, éljenek a Kárpát-medencében vagy a nyugati diaszpórában.

Bécsben hétfőn délután az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége - Kaláka Klub szervezésében megkoszorúzták Bessenyei György testőríró szobrát. Az ünnepi főhajtáson részt vett Perényi János bécsi magyar nagykövet, Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Hollós József, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének elnöke és Wurst Erzsébet, a Kaláka Klub vezetője. Ezt követően a Trautson-palotában tartottak ünnepi megemlékezést, amelyen beszédet mondott Wolfgang Brandstetter osztrák igazságügyi miniszter és Szilágyi Péter helyettes államtitkár.

Wolfgang Brandstetter üdvözölte az osztrák-magyar jószomszédi viszonyt. Az 1956-os eseményeket felidézve elmondta: amikor szükség volt, akkor szolidaritás és kölcsönös segítségnyújtás jellemezte a két nép kapcsolatát. A miniszter egyúttal üdvözölte a magyar kisebbségi népcsoport ausztriai jelenlétét.

Szilágyi Péter helyettes államtitkár beszédében kiemelte: 1848 a nemzeti egységet teremtette meg, és megtanított arra, hogy az igazság melletti kiállás mindig győzedelmeskedik. Úgy vélte: a megemlékezés nem csupán múltidézés, hanem bátor kiállás azon eszmék mellett, amelyekért őseink megharcoltak. Ezt követően Perényi János bécsi magyar nagykövet felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök határon túli magyarokhoz írt levelét.

Szlovéniában a központi megemlékezést hétfőn Lendván tartották, ahol megkoszorúzták Széchenyi István és Kossuth Lajos emléktábláját, ezt követően pedig a város színház- és hangversenytermében ünnepi köszöntőt mondott Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke, Pánczél Károly (Fidesz-KDNP), az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke és Szilágyiné Bátorfi Edit szlovéniai magyar nagykövet.

Páncél Károly beszédében hangsúlyozta, hogy március 15. az az ünnep, amelyre szinte minden magyar ugyanúgy gondol. Igaz ez az anyaország és a Kárpát-medence magyarjaira, valamint a távoli diaszpóra magyarságára is. "Szívünk legkedvesebb ünnepe, ez tulajdonképpen a magyar nemzet születésnapja" - mondta Pánczél Károly.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Albánia és Olaszország felé terelődhet a migrációs útvonal
2016. március 15. kedd, 05:00    PDF Nyomtatás E-mail
A következő időszakban a legnagyobb valószínűséggel Albánia és azon keresztül Olaszország felé terelődhet az Európába igyekvő migránsok elsődleges útvonala - mondta Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója hétfőn, az M1 aktuális csatornának nyilatkozva. 

A szakértő hangsúlyozta, a helyszínen tartózkodó munkatársai azt tapasztalták, hogy a macedón hatóságok sokkal rendezettebbek görög társuknál, emellett Bulgária bejelentette, hogy Magyarországhoz hasonlóan hajlandó meghosszabbítani kerítését. Orbán Balázs mindebből arra következtetett, hogy a menekültek elsősorban Albánia felé veszik majd az irányt, ahonnan az Adriai-tengert átszelve Olaszországba mehetnek.

Az intézet vezetője ugyanakkor megjegyezte, amennyiben a hétfőihez hasonló tömegjelenetek alakulnak ki a macedón-görög határon, akkor az is elképzelhető, hogy a helyi hatóságok nem kockáztatják meg a komolyabb erőszakos események kialakulását és átengedik a bevándorlókat. Ebben az esetben akár Magyarország déli határszakaszán is újra tömegek torlódhatnak fel - tette hozzá.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Orbán Viktor: megállapodás született a határok lezárásáról
2016. március 08. kedd, 04:46    PDF Nyomtatás E-mail
Vége van annak az időnek, amikor ellenőrzés nélkül lehetett a nyugat-balkáni útvonalon közlekedni, az uniós vezetők döntöttek: le kell zárni az embercsempész útvonalakat, ami azt jelenti, hogy a határokon is helyre kell állítani a rendet - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben újságíróknak az Európai Unió és Törökország vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozóját követően kedd hajnalban. 

Orbán Viktor tájékoztatása szerint eredményre vezetett a magyar-osztrák-szlovén-horvát fellépés, a Brüsszelben elfogadott uniós megállapodás szövege kimondja: egy korszak befejeződött, a Nyugat-Balkánon keresztül vezető migrációs útvonalakat mostantól lezártuk.

A megállapodás értelmében az embercsempészek üzleti modelljét meg kívánják törni, ami azt jelenti, hogy ők "hiába is állapodnak meg a migránsokkal, nem fogják tudni teljesíteni a vállalásaikat, mert nem engedjük a migránsokat keresztülvonulni a Balkánon" - fogalmazott a miniszterelnök. Ez nehéz helyzetet idéz elő Görögországban, hiszen nagyon sokan ott ragadtak és ott ragadnak, ezért az uniós tagállami vezetők azt vállalták, hogy segítenek Görögországnak a megnövekedett terhek viselésében.

Orbán Viktor azt is elmondta, hogy nem született megállapodás a törökökkel, mivel ők négy nagyon nehéz kérdéskört érintő javaslattal álltak elő. Az uniós tagországok vezetői úgy ítélték meg, hogy azok túlságosan nehéz kérdések ahhoz, hogy egy délután alatt igent vagy nemet lehessen rájuk mondani. Ezért felhatalmazták Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy folytasson tárgyalásokat Törökországgal arról a javaslatról, amelyet a hétfői tárgyaláson előterjesztettek.

Orbán Viktor elmondta, meghatároztak néhány olyan elvet, amelyek a tárgyalások kiindulópontjai lehetnek. A tárgyalások eredményeiről a következő, jövő heti uniós csúcsértekezleten egyeztethetnek a tagországok vezetői.

A török megállapodás részleteiről Orbán Viktor újságíró kérdésre válaszolva elmondta, hogy Magyarország élesen ellenzi azt az EU-Törökország megállapodás szövegében szereplő utalást, amely szerint Törökországból embereket kellene behozni Európába. Szlovákiával közösen jogfenntartó nyilatkozatot tett Magyarország, amelyben kimondták, hogy a szöveget nem tudják támogatni. Ennek oka az, hogy perlik az unió korábbi döntését, amely a migránsok áthelyezésére vonatkozik.

Magyarország továbbra sem ért egyet a kötelező betelepítési kvóta egyetlen eddig elfogadott módszerével sem, ezért támogatta azt a lengyel indítványt is, amely kimondja: semmilyen megállapodás a törökökkel nem eredményezheti azt, hogy az eddigi áttelepítési, áthelyezési és betelepítési mennyiségen felül újabb kötelezettségek jöhetnének létre - közölte Orbán Viktor.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


4. oldal / 197