A királyi család egyik tagja a vádlottak padján
2016. március 04. péntek, 04:40    PDF Nyomtatás E-mail
Teljes mértékben hisz férje, a közpénzek elsikkasztásával vádolt Inaki Urdangarin ártatlanságában Krisztina, a spanyol király nővére, akit csütörtökön hallgatott meg az ügyben eljáró Palma de Mallorca-i bíróság. Ő az első a királyi család tagjai közül, aki valaha is a vádlottak padjára került Spanyolországban. 

"Teljesen megbízom benne, teljes mértékben bízom az ártatlanságában" - jelentette ki védőügyvédje kérdésre válaszolva az infánsnő, aki maga is vádlott kétrendbeli adócsalás miatt, amiért akár nyolc év börtönbüntetés is kiszabható a dél-európai országban.

A január közepén kezdődött perben Krisztina utolsóként állt a bíróság elé az ügy 17 vádlottja közül, és megtagadta a válaszadást a vád képviselőinek kérdéseire.

A Noós-ügyként elhíresült botrány 2011-ben robbant ki. A vád szerint a hercegnő férje a Noós nevű nonprofit alapítvány elnökeként összesen 6,1 millió euró közpénzt sikkasztott el üzlettársa segítségével. Urdangarinra, aki a per elsőrendű vádlottja, az ügyészség 19 és fél éves börtönt és 3,5 millió eurós pénzbüntetést kért.

Az ügyészség szerint az alapítvány irreálisan magas árakon rendezett kongresszusokat, továbbá fiktív számlákat állított ki különböző, kitalált szolgáltatásokra. A társaságot állítólag azért alapították, hogy pénzeszközeit más vállalatokhoz, például az Aizoon fantomcéghez irányíthassák át.

Az Aizoon cég 50 százalékos tulajdonosa a hercegnő és férje. Krisztina a bíróságon azt mondta, hogy a cégben férje kérésére vállalta a tulajdonosi szerepet, de egyetlen kapcsolata ezzel a vállalkozással az volt, amikor aláírta a papírokat 2003-ban.     Mint mondta, férjével soha nem beszéltek az Aizoon ügyeiről, mert őt ezek nem érdekelték. "A gyerekeink kicsik voltak, velük voltunk elfoglalva" - fogalmazott.

Krisztinát megelőzően férjét hallgatta meg a bíróság három napon keresztül. Inaki Urdangarin hangsúlyozta, hogy feleségének semmi köze nem volt a cég ügyeihez.

Beszélt arról is, hogy 2006-ban azért szállt ki a Noós alapítványból, mert a királyi ház erre kérte. Az akkori uralkodó, I. János Károly ügyvédje, José Manuel Romero tanácsolta neki ezt a lépést, mivel akkoriban már sok politikai kritika érte az általa aláírt szerződések miatt.

Az ügy érdekessége, hogy a vádhatóság a per kezdetén kérte a bíróságtól a Krisztina elleni vádak ejtését, mivel a hercegnővel szemben nem az adóhatóság és a spanyol állam, vagyis az ügyben "károsultak" tettek feljelentést, hanem egy harmadik fél, a Tiszta Kezek nevű civil csoport beadványa képezi a vád alapját. Hivatkozott az úgynevezett Botín-doktrínára, amely szerint ilyen körülmények között ejteni lehet a vádat. A bíróság azonban ezt elutasította.

Az infánsnőt az ügy miatt testvére, a király megfosztotta a Palma hercegnője cím viselésétől, amelyet még nászajándékba kapott.

Az eljárás során 363 tanút fognak meghallgatni, az elsőfokú ítélet június végére várható.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
A BBC tudott a visszaélésekről, de nem lépett fel
2016. február 26. péntek, 04:57    PDF Nyomtatás E-mail
A BBC-nek több lehetősége is lett volna arra, hogy véget vessen az egyik leghíresebb műsorvezetője által évtizedeken át elkövetett súlyos pedofil bűncselekmény-sorozatnak, de nem élt e lehetőségekkel - áll a bűnügyről többévi munkával összeállított, csütörtök este ismertetett vizsgálati jelentésben. 

Az ügy 2012-ben pattant ki, miután az egyik rivális kereskedelmi tévéadó, az ITV értesüléseket szellőztetett meg a BBC valaha legnépszerűbb könnyűzenei műsorvezetője, a 2011 októberében 84 évesen elhunyt Sir Jimmy Savile súlyos szexuális visszaéléseiről.

A csütörtökön közzétett, háromkötetes, ezeroldalas jelentés - amely hétszáznál több tanú meghallgatása alapján készült - összesen 72 áldozatot azonosított személy szerint. A jelentés azonban hangsúlyozza, hogy ez a szám csak azokat foglalja magában, akik hajlandók voltak beszámolni a velük történtekről, és akik esetében sikerült konkrét bizonyítékokat összegyűjteni.

A jelentés megállapítja azt is, hogy noha a műsorvezető pedofil bűncselekményeiről folyamatosan keringtek a pletykák, a BBC akkori felső vezetésének azonban hivatalosan senki nem szólt, mivel a brit közszolgálati médiatársaságra azokban az évtizedekben "a félelem légköre" volt a jellemző.

Még az 1980-as évek végén is előfordult, hogy egy fiatal kezdő BBC-alkalmazott jelentette közvetlen elöljárójának a Savile által ellene elkövetett szexuális visszaélést, de azt a választ kapta, hogy "tartsa a száját, mivel Savile VIP-személyiség".

A jelentés csütörtöki közzétételének napján sugárzott BBC-műsorban több megszólaló egykori áldozat is elmondta, hogy annak idején "elképzelhetetlen" volt Savile felelősségre vonása, mert a műsorvezetőt mindenki "érinthetetlennek" tartotta.

Lord Tony Hall, a BBC jelenlegi vezérigazgatója a jelentés ismertetése után elnézést kért Savile bűncselekményeinek egykori sértettjeitől, és elismerte, hogy a BBC "cserben hagyta" őket.

A Savile-ügyben ez a második jelentés; az elsőt a Scotland Yard és a gyermekekkel szembeni kegyetlenkedések ellen kampányoló országos hálózat, az NSPCC állította össze a rendőrségi vizsgálat alapján három éve.

Az a jelentés feltárta, hogy a Savile-hoz köthető első szexuális bűncselekményről 1955-ben tettek bejelentést, az utolsó feljelentés pedig 2009-ben kelt, vagyis a néhai műsorvezető dokumentálható bűncselekményeinek sorozata 54 évet ívelt át.    

A Scotland Yard és az NSPCC jelentésében 214 bűncselekményt sikerült hivatalosan rögzíteni. A Savile-ra bizonyítható bejelentett szexuális bűncselekmények 73 százalékát 18 évnél fiatalabb lányok és fiúk ellen követte el az egykori BBC-sztár. Az áldozatok zöme 13-16 éves, a legfiatalabb sértett 8 éves volt a bűncselekmények idején.

A Scotland Yard a Savile-ügyet a brit kriminalisztika történetének legsúlyosabb szexuális bűncselekmény-sorozataként tartja számon.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Több ezer migráns vesztegel Európa belső határainál
2016. február 25. csütörtök, 04:37    PDF Nyomtatás E-mail
Mintegy húszezer bevándorló rekedt Görögországban, miután a balkáni államok szigorították az ellenőrzést. A görög-macedón, a szerb-macedón és a szerb-horvát határon is tömegek vesztegelnek - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerda esti Híradójában. 

Felidézték, hogy a görög-macedón átkelőnél a hétvége óta az afgánokat nem, csak a szíreket és irakiakat engedik tovább, azokat, akiknek fényképes személyazonosító okmányuk van. Az M1 tudósítója szerint Görögországban Szaloniki térségében a legsúlyosabb a helyzet. Ott a becslések szerint több mint hétezer migráns torlódott fel, de közvetlenül a görög-macedón határnál is legalább három és félezer migráns várakozik.

Az M1 híradójában elhangzott az is, hogy délelőtt mintegy nyolcszáz szír és iraki migránssal indult el egy vonat Macedónia felé, de azt rövid idő múlva feltartóztatták őket a macedón hatóságok. Napközben bevándorlók egy csoportja egy közép-görögországi autópályán akadályozta a forgalmat.

A macedón-szerb átkelőnél is mintegy ezren vesztegelnek, többségében afgánok, de több száz szíriai és iraki is van köztük.     Mindemellett a szerb-horvát határon is egyre feszültebb a helyzet - hangzott el az M1-en. Mint a tudósító elmondta: itt szerdán napközben tüntettek is a migránsok, akik napok óta várnak, hogy továbbutazhassanak Nyugat-Európa felé.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Majd kilencven napja folytat éhségsztrájkot Mohammed al-Kík
2016. február 23. kedd, 04:46    PDF Nyomtatás E-mail
Csaknem kilencven napja folytatja éhségsztrákját egy palesztin újságíró - írta hétfőn a The Times of Israel című angol nyelvű újság honlapja. Az újság szerint az elmúlt harmincöt évben még senki nem folytatott olyan hosszú ideig éhségsztrájkot, mint a palesztin Mohammed al-Kík

A harminchárom éves palesztin férfi adminisztratív fogva tartása ellen tiltakozik. Az Orvosok az Emberi Jogokért nevű szervezet képviselője elmondta: az elmúlt évtizedekben éhségsztrájkot folytatók közül még senki nem maradt életben olyan sokáig, mint al-Kík, akinek egészségi állapota rohamosan romlik.

Mohammed al-Kíket, a szaúdi al-Madzsd televíziós csatorna Ciszjordániában élő riporterét az izraeli hatóságok tavaly november 21-én adminisztratív őrizetbe helyezték. Ez azt jelenti, hogy vádemelés és bírósági ítélet nélkül is hat hónapig fogva tarthatják, és a fogva tartás idejét tetszőlegesen meghosszabbíthatják.

A férfi  november végén kezdett éhségsztrájkba fogva tartása és a vele szemben tanúsított rossz bánásmód miatt. Egészségi állapotára hivatkozva február elején az izraeli legfelsőbb bíróság felfüggesztette adminisztratív őrizetét, de a kórházat nem hagyhatja el.

A Sin Bét izraeli belbiztonsági szolgálat szerint al-Kík tagja a Hamász radikális iszlamista szervezetnek, amelyet Izrael, az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetként tart nyilván. Az újságírót 2008-ban emiatt már tizenhat hónapos börtönbüntetésre ítélték. Al-Kík váltig állítja: csak újságírással foglalkozik.

Az Izraelben alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróság vasárnap meghallgatást tartott azon fellebbezések ügyében, amelyeket egy 2015 júliusában elfogadott törvénymódosítás ellen nyújtottak be. Ez a törvénymódosítás állambiztonsági megfontolásokból az éhségsztrájkolók kényszertáplálásának elrendelésére hatalmazná fel a területi bíróságok elnökeit és elnökhelyetteseit.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Mától új módszer szerint regisztrálják a migránsokat
2016. február 22. hétfő, 04:57    PDF Nyomtatás E-mail
Szerbia nem zárta le egyik határát sem, ugyanakkor a migránsok regisztrálását a balkáni útvonalon mától a Zágrábban néhány napja megbeszélt új rendszer szerint végzi majd - jelentette ki vasárnap Aleksandar Vulin szerb szociálisügyi miniszter.

Horvátország, Macedónia, Szerbia, Szlovénia és Ausztria rendőrségeinek vezetői csütörtökön Zágrábban arról állapodtak meg, hogy ezentúl a migránsokat közös erővel a macedón-görög határon regisztrálják, hogy elkerüljék a visszatoloncolásokat. Ez a megoldás lassítja a migránsok érkezését. Aleksandar Vulin kiemelte, azzal, hogy már Macedóniába sem léphetnek be azok, akik egyébként sem folytathatnák útjukat az Európai Unió országai felé, jelentősen csökken a migrációs nyomás a nyugat-balkáni útvonalon fekvő országokon.

Macedónia lezárta Görögországgal közös határát az afgán migránsok előtt, csak irakiakat és szíriaiakat enged át - közölték vasárnap a görög hatóságok. A macedón hatóságok állítólag azzal indokolták az intézkedést, hogy Szerbia ugyanezt teszi. A szerb szociálisügyi miniszter ugyanakkor kiemelte, Belgrád nem hoz ilyen döntéseket, a migránsok belépéséről elsősorban Ausztria és Szlovénia dönt.

A miniszter szerint jelenleg körülbelül kétezer migráns tartózkodik az országban. Délelőtt kisebb incidens történt a szerb-horvát határon fekvő Sidnél, amikor a migránsok körülbelül 100 fős csoportja gyalog indult el a helyi befogadóközpontból Horvátország felé. Rendőrök állították meg őket, a szabadkai Pannon RTV helyszíni beszámolója szerint a migránsok kövekkel dobálták meg a rendőröket, majd leültek az úttestre, nem akartak visszamenni a sidi központba, végül a hatóságok eltávolították őket az úttestről.

Az éjszaka mintegy hatszáz migránst szállítottak tovább Horvátország felé Sidből, további ötszázan azonban még mindig ott várakoznak. Ugyanakkor azokat, akik valamiért nem léphettek be Horvátországba, a szerb-magyar határ melletti Szabadka befogadóközpontjában helyezték el.

Macedóniából az éjszaka mintegy ötszáz bevándorló érkezett Szerbiába, akik a szükséges regisztrálás után folytatták útjukat Sid felé - közölte értesülését a honlapján a szerbiai közszolgálati televízió.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


5. oldal / 197