Horvátország fokozta a rendőri jelenlétet
2016. február 17. szerda, 05:16    PDF Nyomtatás E-mail
Horvátország fokozta a rendőri jelenlétet Szerbiával közös határán, és készenléti rendőröket is vezényelt a helyszínre, hogy megakadályozzák az illegális határátlépéseket - közölte a horvát belügyminisztérium (MUP) kedden. 

A tárca közleménye szerint Szlovénia értesítette Horvátországot az osztrák szigorításokról, amelyek szerint Ausztria a jövőben csak azokat a migránsokat fogadja be, akik háborús területről érkeznek a balkáni útvonalon.

A hétvége elejétől keddig a horvát hatóságok 200 migránst fogadtak vissza Szlovéniától, mert nem feleltek meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján továbbutazhattak volna Ausztriába.

A Közel-Keletről érkezett bevándorolókat különböző befogadóállomásokon helyezték el, majd visszatoloncolják őket Szerbiába - áll a közleményben.

Szlovénia a hétvégén szigorította meg a menekültek fogadásának feltételeit, miután Ausztria korlátozásokat jelentett be.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Törökország elérte befogadóképessége határát
2016. február 08. hétfő, 06:01    PDF Nyomtatás E-mail
Törökország elérte befogadóképessége határát - mondta Numan Kurtulmus török miniszterelnök-helyettes vasárnap a CNN Türk hírtelevízió élő adásában. 

A politikus hangsúlyozta: ugyanakkor Törökország nincs abban a helyzetben, hogy megálljt parancsoljon a menekültáradatnak. Ha ezt tenné, azzal szinte halálra ítélné ezeket az embereket. "Végső soron ezeknek az embereknek nincs hova menniük. Vagy meghalnak a bombák alatt, Törökország meg csak nézi ezt a mészárlást, mint ahogy a világ többi része teszi, vagy megnyitjuk a határainkat" - mondta.

Aleppó Szíria legérzékenyebb területe, ha ott változik a helyzet, Törökországnak megint migránsok százezreivel kell számolnia - jelezte Kurtulmus.

A török miniszterelnök-helyettes kifejtette: itt nemcsak Aleppó városáról, hanem a környék településeiről is szó van. Ha folytatódnak a bombázások, az esetleges menekülthullám akár az egymilliós nagyságrendet is elérheti. Mint mondta, Törökország immár 3 millió menekültnek, s köztük 2,5 millió szíriainak ad menedéket.

Kurtulmus arról is beszámolt, hogy jelenleg a migránsok egy része átjön Törökországba, egy másik része pedig a határ túloldalán maradva veszi igénybe a segélyszervezetek támogatását.

Recep Tayyip Erdogan török államfő vasárnap korábban azt közölte, hogy Törökország kész menedéket nyújtani az Aleppóból menekülő több tízezer civilnek.

Múlt hétfő óta több tízezer nő és gyerek hagyta el Aleppót az orosz légierő által támogatott kormánykatonák és a lázadók harcai elől menekülve.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Csökkentené a szociális juttatásokat az osztrák néppárt
2016. február 03. szerda, 04:52    PDF Nyomtatás E-mail
Havi legfeljebb ezerötszáz eurós szociális juttatást valamint az integráció és a munkába állás megtagadása esetén a támogatások 25 százalékos csökkentését javasolta a kormánykoalíció kisebbik pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) kedden.

A konzervatv párt az indítványt a menekültválság kapcsán terjesztette elő, de az abban foglaltak mindenkire vonatkoznának. 

Reinhold Lopatka frakcióvezető javaslata szerint ezentúl dániai mintára csak azok részesülhetnének a szociális juttatásokból, akik munkával, képzéssel vagy adóbefizetéssel "hozzájárultak a közjóhoz".

A javaslat szerint azok, akik az elmúlt nyolc évben legalább hét évet nem éltek Ausztriában, fele annyi szociális segélyt kapnának, mint eddig. Ugyanakkor a hosszútávú munkavégzést anyagi juttatással ösztönöznék, a családi pótlékot és a gyermekgondozási járulékot nem változtatnának.

Lopatka emlékeztetett: idén az erős migrációs nyomás és a magas munkanélküliség miatt mintegy 300-350 ezer ember kapott a segélyt, 2009 óta a jogosultak száma 35 százalékkal nőtt. A szociális juttatás okozta kiadások 680 millió eurót tesznek, ki, a frakcióvezető becslése szerint ez a szám hamarosan átlépheti az egy millió eurós határt is.

A néppárti frakcióvezető azt szorgalmazta, hogy a szociálisügyi miniszter legkésőbb áprilisig döntsön a kérdésben.

A Der Standard című osztrák lap a szociális minisztérium adataira hivatkozva arról számolt be, hogy alapszintű szociális juttatásként 840 euró, házastársaknak 1300 euró, gyermekenként pedig tartományonként változó, de legalább 150 euró jár Ausztriában.

A lap szerint ha a szociális juttatást 1500 eurós felső határhoz kötnék, akkor mintegy 16 ezer háztartást, a legalább két gyermeket nevelő családok 74 százalékát érintené a változtatás.

A néppárti javaslatot a kormánykoalíció nagyobb pártja, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az ellenzék egyaránt bírálta.

Michael Häupl bécsi szociáldemokrata polgármestere határozottan elutasította a néppárti tervet, amely szerinte alkotmányellenes, hiszen a menedékkérelemmel rendelkezők jogilag egyenrangúak az osztrák állampolgárokkal.

Az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kritikája szerint nem kellene Ausztria polgáraitól is megvonni a szociális támogatást csupán azért, mert "külföldiek fékezetlen bevándorlása" miatt terhelt az osztrák szociális ellátórendszer. Az FPÖ elnöke Heinz-Christian Strache szerint Bécs polgármestere számára a bevándorlók fontosabbak, mint a város saját lakosai.

Alkotmányellenesnek nevezte a bejelentést az ellenzéki Zöldek pártja. A liberális Neos párt szerint a néppárt csupán "populista" címszavakat mond, azonban arra nem nyújt megoldást, hogy miképpen lehetne sikeresen elérni a munkaerőpiaci integrációt.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Putyin elnök utasítást adott a "Google-adó" kidolgozására
2016. február 02. kedd, 05:11    PDF Nyomtatás E-mail
Az orosz kormányzat megadóztatná a Google és az Apple szolgáltatásait. 

Így értelmezi a Vedomosztyi című lap online kiadása Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítását, hogy az illetékes minisztériumok és kormányhivatalok dolgozzanak ki javaslatokat arra, hogy az orosz információs technológiai cégek a külföldi vetélytársaikkal "azonos feltételek mellett folytathassák tevékenységüket".

A lap szerint a kidolgozandó intézkedések egyike lehet az általános forgalmi adó kivetése a Google és az Apple szolgáltatásaira.

Az orosz elnök hivatalos weboldalán hétfőn megjelent közlemény szerint a Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálatnak, a gazdaságfejlesztési, a pénzügyi tárcának, az adóhivatalnak, valamint más illetékes minisztériumoknak és szerveknek szeptember 1-jéig kell előterjeszteniük javaslataikat.

Az orosz állami dumában 2015 végén terjesztettek elő törvényjavaslatot, amelynek értelmében áfa-kötelessé kellene tenni az orosz cégek által megvásárolt szoftvereket és tartalmakat. A kormány támogatásáról biztosította a jogszabály tervezetét, de annak pontosítását szorgalmazta.

A törvénytervezet az orosz cégek esetében eltörölné a személyi számítógépes programok és adatbázisok licencének áfa-mentességét.

A kezdeményezés mögött álló képviselők Andrej Lugovoj (Oroszorszországi Liberális Demokrata Párt) és Vlagyimir Parahin (Igazságos Oroszország) korábban hangsúlyozták, hogy a törvénytervezet elsősorban olyan külföldi cégek ellen irányul, amelyek internetes áruházaikban - ilyenek az AppStore és a Google Play - áfa-mentesen forgalmaznak szoftvereket.

Az információs technológiai cégekre kivetendő áfa az előzetes számítások szerint 2017-ben 52,8 milliárd rubel többletbevételt eredményezne az orosz állam számára, ebből 52,6 milliárd rubel az orosz piacon is aktív külföldi cégek kedvezményeinek eltörléséből származna.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Nem jutott egyezségre Cameron és Tusk
2016. február 01. hétfő, 04:51    PDF Nyomtatás E-mail
Nem jutott egyezségre a brit kormány által Brüsszeltől követelt szabályozási reformokról vasárnap este tartott londoni megbeszélésén a brit miniszterelnök és az Európai Tanács elnöke. 

David Cameron a Downing Streeten fogadta munkavacsorán Donald Tuskot. A megbeszélés elsődleges, de nem kizárólagos témája az Európai Unió társállamaiból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók szociális ellátásának London által igényelt korlátozási lehetősége volt.

A nem egészen kétórás megbeszélés után, vasárnap késő este Tusk távozott a londoni miniszterelnöki hivatalból, és csak annyit mondott az ott várakozó újságíróknak, hogy "nincs egyezség".

Nem sokkal később, a Twitter portálon közzétett üzenetében ezt úgy egészítette ki, hogy "egyelőre" nincs egyezség, és hozzátette, hogy a következő 24 órában "intenzív, döntő fontosságú munka" következik.

Cameron a Twitteren azt írta, hogy "jó találkozót" tartott Tuskkal, aki további 24 óra tárgyalásba egyezett bele a megállapodás-tervezet közzététele előtt.

Tusk még a Downing Street-i munkavacsora előtt közvetlenül megjelent Twitter-üzenetében kilátásba helyezte, hogy ha a találkozón megállapodás születik, akkor ő hétfőn az EU-tagállamok vezetői elé terjeszti az egyezségtervezetet a brit reformigényekről.

Ez most már bizonyosan elmarad, és Tusk - a 24 órányi további tárgyalásra tett utalásokból következtethetően - legkorábban kedden juttathatja el az EU-fővárosokba a megállapodás szövegtervezetét, ha lesz ilyen.

Az időzítés most már meglehetősen szoros, hiszen - nem hivatalos, de a Downing Street által nem is cáfolt, egybehangzó értesülések szerint - a brit kormány már júniusra ki akarja írni a brit EU-tagság jövőjéről tervezett népszavazást, ám ehhez mindenképpen szükséges lenne, hogy a február második felében esedékes brüsszeli EU-csúcson végleges formát öltsön Nagy-Britannia és az Európai Bizottság megállapodása a London által igényelt reformokról.

A brit EU-referendumról elfogadott törvény 2017 végéig írja elő a népszavazás megtartását.

Cameron a minap Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével is tárgyalt. Juncker kompromisszumos tervezetet terjesztett a brit miniszterelnök elé, aki azonban ezt nem fogadta el, mondván, hogy a brüsszeli javaslatcsomag "nem elég jó".

A brit reformigények legvitatottabb eleme alapján a külföldi EU-munkavállalók csak négyévi folyamatos, legális nagy-britanniai munkaviszony után férhetnének hozzá a brit szociális juttatások teljes köréhez.

London mindemellett uniós szintű törvényben akarja rögzíttetni azt is, hogy nem az euró az EU egyetlen fizetőeszköze, az euróövezeti országok ne hozhassanak többségi, diszkriminatív jellegű döntéseket a valutaunión kívüli EU-tagállamok kárára, és Nagy-Britanniára ne vonatkozzék az EU-integráció mind szorosabbra vonásának szerződéses kötelezettsége.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


6. oldal / 197