USA - Már takarítják a hóviharok nyomait
2016. január 25. hétfő, 05:12    PDF Nyomtatás E-mail
Ragyogott a nap az Egyesült Államok keleti partvidékénn vasárnap, öt szövetségi államban már takarítják a hóviharok nyomait, hóeséssel már "csak" Massachussets és Maine államokban küszködnek. 

New Yorkban sokat javult a helyzet, Washingtonban legkorábban hétfőtől indulnak újra a tömegközlekedési eszközök. A két nagyvárosban nappal egy-két fokkal nulla fok felett volt a hőmérséklet vasárnap nappal, éjjel viszont erős fagy várható. New Yorkban szombat éjfélre 68 centiméteres hó borította a Central Parkot, míg Washingtonra 45,2 centiméter hó hullott. A legvastagabb, 106,7 centis hótakaró a nyugat-virginiai Glengarry települést borította be.

A keleti parti nagyvárosokban, New Yorkban, Philadelphiában, Baltimore-ban és Washingtonban a főbb utakat már tisztítják, illetve részben meg is tisztították. A családi házas negyedekben a bejárók és a háza előtti járdák tisztítása a lakók feladata, büntetés terhe mellett. A Washington D.C.-ben és a környező államokban, Marylandben és Virginiában érvényes törvények szerint a lakóknak - függetlenül attól, hogy bérlők-e vagy tulajdonosok - a vihar után huszonnégy órán  belül el kell takarítaniuk házuk elől a havat, ellenkező esetben komoly pénzbüntetésre számíthatnak.

Muriel Bowser, Washington polgármestere felhívást tett közzé, miszerint a városvezetés önkéntes hómunkásokat keres. Helyi szokás azonban, hogy diákok járják a hólepte utcákat, és ahol azt látják, hogy nem kezdtek bele a hó eltakarításába, becsöngetnek, és pár dollárért felajánlják a segítségüket.

A városvezetők közben mindenütt szemügyre veszik a vihar pusztításait. Miközben New Yorkban helyi idő szerint a vasárnap déli órákban már megindult a tömegközlekedés is, a szövetségi fővárosban hétfő reggelig nem tervezik sem az autóbuszjáratok, sem a metró újraindítását.

Mario Cuomo, New York állam kormányzója vasárnap délelőtti rendkívüli sajtóértekezletén közölte, hogy a Long Islandre vezető vasútvonal olyan nagy mértékben megrongálódott, hogy legalább hétfő estig nem tudják újraindítani a forgalmat. A kormányzó bejelentette, hogy feloldják az autóvezetési tilalmat, ám az állam egész területére érvényes szükségállapot változatlanul érvényben marad.

Bill de Blasio, New York város polgármestere az ABC televízió vasárnap délelőtti műsorának adott interjújában úgy fogalmazott: "sok még a tennivaló, a leesett hó még egy darabig velünk marad". Ugyanakkor azt ígérte, hogy a hó nagy részét huszonnégy órán belül eltakarítják. A Kennedy repülőtér már fogad járatokat, és hamarosan indulnak is gépek, de Washington, Baltimore, Philadelphia légikikötői még mindig nem fogadnak és nem is indítanak járatokat.

A meteorológusok előrejelzései szerint a viharzóna az Atlanti-óceán felé fordult, tehát Maine államot már valószínűleg nem érinti, ám a massachusettsi Bostonban még nagy havazás várható.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Újabb incidensek Németországban
2016. január 25. hétfő, 05:06    PDF Nyomtatás E-mail
Németországban a hét végén is több incidensről számoltak be a hatóságok a menekültválsággal kapcsolatban. 

Vasárnapra virradó éjjel a Baden-Württemberg tartományi Leimen menekültszállásán tömegverekedés történt. Nagyjából kétszáz menedékkérő vett részt az összecsapásban, öten megsérültek. A rendőrség 32 rohamkocsival vonult ki a helyszínre.

A tömegszállás lakói az alkoholfogyasztás és a muzulmán vallás kapcsolatáról folytatott vita hevében verekedtek össze. Tíz ittas embert erőszakosságuk miatt kijózanodásig őrizetbe vettek.

Szombatra virradó éjjel a Szász-Anhalt tartományi Bismarkban ismeretlenek elárasztottak egy menedékkérők elhelyezésére előkészített társasházat. A tíz lakás közül ötben nyitották meg a csapokat. A pincében összegyűlt vizet tűzoltók pumpálták ki. Az épület lakhatatlanná vált.

Az észak-rajna-vesztfáliai Marlban a rendőrség pénteki közleménye szerint szándékos gyújtogatás miatt keletkezett tűz egy épületben, amelyben menedékkérőket akartak elhelyezni. Az épület lakhatatlan, a kár nagyjából 100 ezer euró.

Az alsó szászországi Otterben egy lakott menekültszálláson pusztított tűz. A lángok elfojtásért 90 tűzoltó küzdött. Az épületben elhelyezett 25 menedékkérőt ki kellett költöztetni, tizenketten füstmérgezés gyanújával kórházba kerültek.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Franciaország valószínűleg meghosszabbítja a rendkívüli állapotot
2016. január 21. csütörtök, 05:12    PDF Nyomtatás E-mail
Francois Hollande francia államfő megerősítette, hogy a november 13-ai 130 áldozatot követelő párizsi merényletek éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapot meghosszabbítását szeretné, és ennek érdekében hamarosan fel is szólal - mondta szerdán Claude Bartolone, a nemzetgyűlés szocialista elnöke, akit a szenátus jobboldali elnökével, Gérard Larcher-val együtt fogadott a köztársasági elnök. 

Francois Hollande "nagy valószínűséggel nagyon hamar" azt fogja kérni a parlamenttől a szenátus elnöke szerint, hogy szavazzon a február 26-ig érvényben lévő rendkívüli állapot meghosszabbításáról, ami további három hónapos időtartamra, május 26-ig szólna.

Erre elsősorban azért van szükség, mert a kormányzat nem akarja megfosztani a rendvédelmi szerveket azoktól a jogköröktől, amelyeket a rendkívüli állapot biztosít, mielőtt az új terrorelhárítási törvény hatályba lép.

A francia elnöki hivatal szerda este megerősítette, hogy az ügyben a következő napokban várható döntés.

A jelenlegi jogszabály szerint a rendkívüli állapot 12 napon túl csak törvénnyel hosszabbítható meg. Az államfő november 14-én 0 órakor hirdette ki a rendkívüli állapotot 12 napra, amit a parlament három hónapra meghosszabbított.

A rendkívüli állapot lehetőséget ad a rendőrségnek arra, hogy házi őrizetben tartson minden olyan embert, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet, éjjel-nappal házkutatást tarthat bírói engedély nélkül, és gyülekezési tilalmat rendelhet el.

Jóllehet a rendkívüli állapot meghosszabbítását valamennyi parlamenti párt támogatja, a kérdés heves vitát váltott ki a közéletben. Szerdán az Emberi Jogok Ligája nevű civil szervezet bejelentette, azt kéri az alkotmánytanácstól, hogy vessen véget a rendkívüli állapotnak, amely "nem indokolt és súlyosan sért egyes közéleti jogokat". A testület január 26-án vizsgálja meg a beadványt. Az ENSZ szakértői kedden azt javasolták Franciaországnak, hogy február 26. után ne hosszabbítsa meg a rendkívüli állapotot, mert az "az alapjogok túlzó és aránytalan korlátozásait" vonja maga után.

Bernard Cazeneuve belügyminiszter a La Croix című katolikus lapban szerdán megjelent interjújában elmondta, hogy az elmúlt két hónapban több mint 3 ezer házkutatást során ötszáz fegyvert, köztük ötven katonai fegyvert foglalt le a rendőrség, négyszáz embert előállítottak, közülük 52 került előzetes letartóztatásba.

Egy, a hét elején megjelent felmérés szerint a franciák 77 százaléka támogatja a rendkívüli állapot meghosszabbítását.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Seehofer: Németországnak követnie kell Ausztria példáját
2016. január 21. csütörtök, 05:06    PDF Nyomtatás E-mail
Németországnak az osztrák példát követve maximálnia kell a befogadható menedékkérők számát és hatékony határellenőrzést kell bevezetnie, Angela Merkel kancellár azonban hajthatatlan, ezért nehéz hetek és hónapok következnek a német politikában - mondta Horst Seehofer bajor kormányfő, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke szerdán az ARD német országos közszolgálati televízió késő esti híradójában, miután a bajor tartományi gyűlés (Landtag) CSU-frakiója megbeszélést folytatott a kancellárral. 

"Ez a nap kiábrándító volt" - mondta Horst Seehofer a bajorországi Wildbad Kreuth-ban tartott egyeztetésről, megjegyezve, hogy személyesen is csalódást okozott neki a kancellár fellépése.

A Landtag-frakció tagjai "nyomatékosan, de nagyon tárgyilagosan" a kancellár elé terjesztették a szövetségi kormány menekültpolitikájával szembeni kifogásaikat, de Angela Merkel "tapodtat sem engedett" - mondta Horst Seehofer.    Hangsúlyozta, hogy a CSU nem akar szakítani a testvérpárttal, a Merkel vezette Kereszténydemokrata Unióval (CDU), nem akar távozni a szövetségi kormányt alkotó koalícióból, továbbra is a kancellárral együttműködve törekszik a menekültválság kezelésére és támogatja a nemzetközi és európai uniós megoldás kidolgozására irányuló erőfeszítéseket.

Ugyanakkor nemigen látszik, hogy elérhető közelségben lenne egy ilyen megoldás, ezért "nemzeti megoldást" kell alkalmazni, az osztrák példa alapján évi 200 ezer főben maximálni kell a befogadható menedékkérők számát és hatékonnyá kell tenni a határellenőrzést - fejtette ki Horst Seehofer. Jelezte: pártja továbbra is nyomást gyakorol majd a kancellárra, hogy fogadja el a bajor álláspontot.

Angela Merkel nem nyilatkozott a találkozóról.

Andreas Scheuer, a CSU-főtitkára azt mondta, hogy a kancellárral folytatott eszmecserét "hihetetlen intenzitás és emocionalitás" jellemezte. "Nagyon-nagyon nehéz hetek állnak előttünk" - tette hozzá a főtitkár.

Angela Merkel a találkozó előtt tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy érezhetően és tartósan csökkenteni kell a Németországba érkező menekültek számát, és ehhez európai megoldást kell alkalmazni. A CSU-s követeléseket közvetve elutasítva hozzátette, hogy szerinte a menekültválságot kiváltó okok kezelésére kell törekedni. Elmondta, hogy a pénteki német-török kormánykonzultáció, a hazájukban vagy annak térségében tartózkodó szíriai menekültek helyzetének javítását célzó február 4-ei londoni adományozói konferencia és a február közepén tartandó brüsszeli uniós csúcs után "mérleget készítünk, megnézzük, hogy hol tartunk".

Résztvevők beszámolói szerint a Wildbad Kreuth-i megbeszélésen a CSU-s politikusok éles szavakkal bírálták a kancellár menekültpolitikáját, és azonnali irányváltást sürgettek.

Angela Merkel viszont hangsúlyozta, hogy nem lehet egyszerre a nemzetközi porondon küzdeni a megoldásért és nemzeti szintű intézkedéseket tenni, a kettő egyszerre nem megy, ezért nem hajlandó változtatni és nem beszél "B-tervről".
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Kilenc iskolát lezártak New Jerseyben bombafenyegetés miatt
2016. január 20. szerda, 04:43    PDF Nyomtatás E-mail
Lezártak kilenc iskolát az Egyesült Államok keleti partvidékén fekvő New Jerseyben helyi idő szerint kedden délelőtt, mert bombarobbantással és tömegmészárlással fenyegették meg az intézményeket, és fenyegetések érkeztek az ország iskoláiba is.

Mind a kilenc megfenyegetett iskolát teljesen kiürítették, négyről már megállapították, hogy egyáltalán nincsenek veszélyben. Valamennyi oktatási intézmény Bergen megyében található.

A hatóságok egyelőre - a vizsgálatra hivatkozva - nem közölnek részleteket, azt sem tudni, hogy a fenyegetés honnan és milyen formában érkezett. Három iskola vezetői elmondták, a telefon üzenetrögzítőjén jelezte egy férfihang, hogy bombát helyezett el - közelebbről nem megjelölt helyen - az oktatási intézményben.

A hatóságok közlése szerint a fenyegető üzenetek közül legalább egy tömegmészárlást helyezett kilátásba. "Pillanatnyilag egyetlen fenyegetésről sem bizonyosodott be, hogy megalapozottak volnának, mindazonáltal megtettünk minden óvintézkedést, hogy az iskolák körül garantáljuk a biztonságot" - közölte a cliftoni rendőrség.

Az Egyesült Államok keleti partvidékének más államaiban is voltak iskolai bombariadók, így például Delaware és Massachusetts államban. Delaware-ban négy iskolát, Massachusettsben öt oktatási intézményt ért fenyegetést. Egyelőre nem világos, hogy a különböző akciók között van-e összefüggés.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


8. oldal / 197