Kilenc iskolát lezártak New Jerseyben bombafenyegetés miatt
2016. január 20. szerda, 04:43    PDF Nyomtatás E-mail
Lezártak kilenc iskolát az Egyesült Államok keleti partvidékén fekvő New Jerseyben helyi idő szerint kedden délelőtt, mert bombarobbantással és tömegmészárlással fenyegették meg az intézményeket, és fenyegetések érkeztek az ország iskoláiba is.

Mind a kilenc megfenyegetett iskolát teljesen kiürítették, négyről már megállapították, hogy egyáltalán nincsenek veszélyben. Valamennyi oktatási intézmény Bergen megyében található.

A hatóságok egyelőre - a vizsgálatra hivatkozva - nem közölnek részleteket, azt sem tudni, hogy a fenyegetés honnan és milyen formában érkezett. Három iskola vezetői elmondták, a telefon üzenetrögzítőjén jelezte egy férfihang, hogy bombát helyezett el - közelebbről nem megjelölt helyen - az oktatási intézményben.

A hatóságok közlése szerint a fenyegető üzenetek közül legalább egy tömegmészárlást helyezett kilátásba. "Pillanatnyilag egyetlen fenyegetésről sem bizonyosodott be, hogy megalapozottak volnának, mindazonáltal megtettünk minden óvintézkedést, hogy az iskolák körül garantáljuk a biztonságot" - közölte a cliftoni rendőrség.

Az Egyesült Államok keleti partvidékének más államaiban is voltak iskolai bombariadók, így például Delaware és Massachusetts államban. Delaware-ban négy iskolát, Massachusettsben öt oktatási intézményt ért fenyegetést. Egyelőre nem világos, hogy a különböző akciók között van-e összefüggés.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Barack Obama: Amerika nem hanyatlik
2016. január 13. szerda, 05:29    PDF Nyomtatás E-mail
Elnökségének utolsó évértékelőjét tartotta Barack Obama, s a beszédben inkább a jövőre koncentrált. Mindazonáltal erőteljesen megvédte kormányzata eddigi belpolitikai és gazdaságpolitikai eredményeit, sőt új javaslattal is előrukkolt, nevezetesen a rákkutatást illetően. Külpolitikáról szólva elsősorban a fenyegető terrorizmusról beszélt, s kérte a Kongresszust, hogy szavazza meg a katonai erő alkalmazását az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen. 

Obama elnök a Kongresszus két háza, valamint a legfelső bíróság tagjai, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának tagjai és meghívott vendégek előtt mondta el évértékelő, vagy ahogyan az Egyesült Államokban nevezik, az unió helyzetéről szóló beszédét. "Rövidebb leszek, mint szoktam" - kezdte beszédét az elnök, de valójában körülbelül ugyanolyan hosszan beszélt, mint szokott. Az évértékelő mintegy egy órán keresztül tartott, a jelenlévők többször is heves tapssal szakították meg.

"Nemcsak a következő évről akarok beszélni, hanem a következő évekről, a jövőről" - fogalmazott az elnök. Optimizmust sugárzott, amikor azt fejtegette, hogy az amerikaiak mindig képesek voltak úrrá lenni félelmeiken, képesek voltak előre tekinteni, meglátni a lehetőségeket, és ezáltal erősebbek és jobbak lettek.

Optimista, tettvágytól duzzadó nemzetnek írta le az amerikait. Optimizmusát alátámasztandó felsorolta azt, amit kormányzata legfontosabb eredményeinek tart: köztük az egészségbiztosítás megreformálását, az energiapolitika újragondolását, a nagyobb figyelmet a globális klímaváltozásra, az azonos neműek házasságának engedélyezését. Kiemelte, hogy az amerikai gazdaság erős. "Amerikának van a legerősebb gazdasága a világon" - mondta.

Szerinte a történelem legnagyobb arányú munkahelyteremtése zajlott az elmúlt években az országban. Az elnök új programot is meghirdetett a rákbetegség kezelésére. A feladatot olyan léptékűnek nevezte, mint amikor annak idején a Hold meghódítását tűzték ki célul. A rákbetegség elleni küzdelem irányítására Joe Biden alelnököt kérte fel. Tudnivaló, hogy Biden fia, a 46 éves Beau Biden tavaly tavasszal agydaganatban hunyt el, s erre most maga Obama is utalt.
Az idei év feladatai között Obama megemlítette a guantanámói fogolytábor bezárását.

Beszédében az elnök megjegyezte: aki azt állítja, hogy Amerika hanyatlik, az a fikciók világában él. Hangsúlyozta, hogy bár veszélyes időket élünk, ezek az idők nem azért veszélyesek, mert Amerika meggyöngült volna. Az Egyesült Államok a leghatalmasabb ország a világon - mondta. Kormányzata eredményeként említette a közeledést Kubához, és a diplomáciai viszony helyreállítását a karibi szigetállammal. Egyúttal sürgette Kuba elleni gazdasági embargó feloldását is.

A terrorizmusról szólva kifejtette, hogy ez Amerikát is fenyegeti ugyan, de nem a létében. Az al-Kaidával és az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel le kell számolni, mondta, s ehhez a Kongresszustól azt kérte, hogy szavazza meg katonai erő alkalmazását az Iszlám Állam ellen.

Az elnök viszonylag hosszan beszélt az amerikai politikai vita hangneméről. "A demokrácia a bizalom alapvető elemeit követeli meg az állampolgárok között" - fogalmazott, és hangsúlyozta, hogy változtatni kell a politikai diskurzus megosztó stílusán, hogy "jobbik arcunkat mutathassuk". Utalt a republikánus elnökjelölt-aspiránsok megjegyzéseire is.

Kiemelte: azzal, hogy muszlim embereket sértegetnek, az Egyesült Államok korántsem válik erősebbé, sőt, ez kisebbíti Amerikát a világ szemében, s megnehezíti céljai elérését is. "El kell utasítanunk mindennemű politikát, amely az embereket faji vagy vallási alapon veszi célba, különbözteti meg. Ez nem politikai korrektség kérdése, hanem annak megértése, hogy mi tesz bennünket erőssé" - mondta. Hozzátette: az Egyesült Államokat a világ a sokszínűségéért, a nyitottságáért, mások hitének tiszteletben tartásáért is tiszteli.

"Az amerikaiaknak nagy döntéseket kell hozniuk, de a mi népünk mindig is képes volt megfelelni a kihívásoknak" - mondta az elnök, aki végül azzal zárta beszédét, hogy változást akart, mert bízik honfitársaiban.

Az elnöki évértékelésre hagyományosan egy republikánus politikus válaszol, az idén Dél-Karolina kormányzója, Nikki Haley mellett döntött a Republikánus Párt. A kormányzó asszony - akinek szülei indiai bevándorlók - sokak meglepetésére egyes ügyekben Obama szavait visszhangozta. Szintén kitért ugyanis a republikánusok kampányának "forró" pillanataira, a bevándorlók és kisebbségek elleni retorikára, amely a Republikánus Párt vezetőit is aggasztja, s azt kérte az amerikaiaktól, hogy ne dőljenek be ezeknek a szirénhangoknak.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Németországi molesztálás - Szakértő: ez az igazi terror
2016. január 12. kedd, 05:20    PDF Nyomtatás E-mail
Földi László biztonságpolitikai szakértő szerint a szilveszteri molesztálásokkal megtörtént a szervezett, összehangolt, több helyszínen végrehajtott terrortámadás, amelytől az európai terrorelhárítás tartott. 

A szakértő az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában azt mondta, hogy bár eddig a robbantást és a lövöldözést tekintettük terrornak, az igazi terror arról szól, hogy megfélemlítik az embereket, akiknek teljesen kiszámíthatatlan helyzetben folyamatosan rettegniük kell attól, hogy őket is bármikor támadás érheti.

Földi László úgy fogalmazott: ilyen értelemben nincs különbség a párizsi merényletek és a szilveszteri molesztálások lényege között, csupán a módszer volt eltérő.

A szakértő szerint "egyszerű a megoldás" a kialakult helyzetre: mind az egymillió embert, aki illegálisan érkezett Európába, "el kell távolítani" onnan, és csak legálisan érkezhetnek migránsok, hogy nyomon lehessen követni őket.

Rendőrségi jelentések szerint szilveszter este mintegy ezerfős csoport gyűlt össze a kölni főpályaudvar előtti téren. Kisebb csoportok alakultak, és ezt követően kezdtek nőket körbevenni, szexuálisan zaklatni és kirabolni. Hasonló esetek történtek más német nagyvárosokban, de Ausztriában, Svájcban, Finnországban és Svédországban is.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Terrortámadás Párizsban
2015. november 16. hétfő, 08:44    PDF Nyomtatás E-mail
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Szakértő: Németország két tűz közé szorult
2015. október 23. péntek, 03:48    PDF Nyomtatás E-mail
A menekültkérdésben Németország és Angela Merkel két tűz közé szorult - mondta a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában. 

Tamási Anna szerint a német kancellár komoly kritikákat kap a pártszövetségeseitől, de igyekszik továbbra is egy korrekt külpolitikát megvalósítani.

Angela Merkel tisztában van azzal, hogy egy esetleges német határzár milyen nyomást gyakorolna a nyugat-balkáni országokra, destabilizációt okozva, ezért olyan javaslatokkal próbálja kezelni a problémát, amely az országot kevésbé vonzóvá teszi, illetve szorgalmazza az EU külső határainak védelmét is.

A szakértő szerint Angela Merkelnek komolyan kellene vennie a politikusaitól kapott kritikákat.

Tamási Anna úgy vélte, a német kancellár politikájában folyamatosan és fokozatosan váltja fel a politikai korrektséget a politikai realizmus.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


9. oldal / 197