Párizs, Berlin, Kijev és Moszkva tűzszünetre szólított fel
2015. június 24. szerda, 05:48    PDF Nyomtatás E-mail
A francia, az orosz, az ukrán és a német diplomácia vezetője a kelet-ukrajnai "katonai feszültség gyors csökkentésére és az azonnali tűzszünetre" szólított fel

Az úgynevezett normandiai négyek külügyminisztereinek párizsi megbeszélését követően kiadott nyilatkozat szerint a felek "megerősítették, hogy ragaszkodnak a minszki egyezmény teljes körű végrehatásához". A közös deklarációban a négy politikus kifejezte "mély aggodalmát a donyecki biztonsági helyzet súlyosbodása miatt".

"A gyors feszültségcsökkentésre és az azonnali tűzszünetre szólítunk fel, amelynek köszönhetően politikai, humanitárius és társadalomgazdasági téren is előrelépés történhetne" - hangsúlyozták.

A párizsi egyezetésre egy nappal az után került sor, hogy az európai uniós országok külügyminiszterei luxembourgi tanácskozásukon vita nélkül jóváhagyták azt a korábban nagyköveti szinten már megszületett megállapodást, miszerint jövő év január 31-éig meghosszabbítják az Oroszország ellen Kelet-Ukrajna destabilizálása miatt elrendelt gazdasági szankciókat.

A négy külügyminiszter arra is emlékeztetett a közleményében, hogy "a nehézfegyverek visszavonását minden félnek teljes mértékben tiszteletben kell tartania". Üdvözölték a biztonsági kérdéseket érintő munkacsoport összehívását július 2-ra, és a szembenálló feleket arra kérték, hogy június 26-ig egyezzenek meg a harckocsik és egyes, 120 milliméternél kisebb kaliberű tüzérségi fegyverek visszavonásáról. A visszavonásnak a következő hetekben meg kell történnie - írták a tárcavezetők.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Kerryt aggasztja az orosz rakétaarzenál bővítése
2015. június 17. szerda, 04:16    PDF Nyomtatás E-mail
John Kerry amerikai külügyminiszter aggodalmát fejezte ki kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök azon bejelentésével kapcsolatban, miszerint idén negyven új interkontinentális ballisztikus rakétával bővítik az orosz nukleáris arzenált.

"Ez aggodalommal tölt el engem. Mindenkit aggodalommal tölt el, hogy mik lehetnek a következmények, ha ilyen bejelentést hall egy ilyen hatalmas ország vezetőjétől" - mondta washingtoni sajtótájékoztatóján az amerikai diplomácia vezetője.

Kerry közölte, hogy beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel a Szíriában - túlnyomórészt a kormányerők által - végrehajtott vegyi támadásokról, amelyek "mindenki türelmét próbára teszik". Szavai szerint az ügyben az Egyesült Államok diplomáciai és egyéb erőfeszítéseket is tett.

Kerry arról is beszámolt, hogy aggodalmát fejezte ki Navaz Sarif pakisztáni miniszterelnöknek a nukleáris fegyverekkel egyaránt rendelkező, két rivális ország, Pakisztán és India között megnövekedett feszültség miatt. Ennek oka, hogy megnőtt a vitatott hovatartozású Kasmírból Indiába beszivárogni próbáló szélsőségesek száma.

Sarif az amerikai diplomácia vezetője szerint "rendkívül készséges" volt, és elmondta neki, hogy telefonos megbeszélést folytatott indiai partnerével, Narendra Modival.

John Kerry kijelentette: nem szükséges Teheránt elszámoltatni a nukleáris fegyverek előállítását célzó múltbeli kutatásairól az iráni nukleáris program korlátozásához megkötendő egyezményhez. A külügyminiszter szerint a tárgyalópartnereknek átfogó elképzelésük van Irán múltbeli tevékenységéről, sokkal jobban aggasztja őket, hogy mit tehet majd Teherán a jövőben, és most arra összpontosítnak, hogy belül maradjanak a megállapodás június 30-ra kitűzött határidején.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Rekordszámú támadást hajtottak végre a szakadárok
2015. június 15. hétfő, 04:00    PDF Nyomtatás E-mail
Hónapok óta nem tapasztalt számú, 109 tüzérségi támadást hajtottak végre az elmúlt 24 órában a kelet-ukrajnai szakadárok a frontvonalnak ukrán kormányerők által ellenőrzött oldalán lévő katonai állások és települések ellen - közölte vasárnap a kijevi hadműveleti parancsnokság. Vasárnap két település lakott részein is lövedékek csapódtak be. 

Hennagyij Moszkal Luhanszk megyei kormányzó hivatala tudatta, hogy vasárnap délelőtt a megyeközponttól nyugatra fekvő Novotoskivszke faluban csapódtak be tüzérségi lövedékek, miközben a szakadárok egy közeli katonai útellenőrző posztot vettek tűz alá. Az aknák közvetlenül a lakóházak közé csapódtak, a falu lakói - többen gyerekekkel - alagsorokban, pincékben igyekeznek menedéket találni. A falvat és környékét nehézfegyverekkel, aknavetőkkel és önjáró tüzérségi eszközökkel lövik a szakadár erők.

A kormányzói hivatal közlése szerint a reggeli órákban ugyanebben a térségben, a Luhanszktól északnyugatra lévő Trjohizbenka településen csapódtak be aknák, aminek következtében kigyulladt egy tbc-s betegeket gondozó egészségügyi intézet. A hivatal információi szerint civilek nem estek áldozatul a támadásoknak, egy katona vesztette életét a megyében, akivel egy kifeszített huzallal működő gránátcsapda végzett.

A kijevi hadműveleti parancsnokság közleményében megerősítette, hogy a hétvégén Luhanszk környékén voltak a legintenzívebbek a szakadárok támadásai. Ugyanakkor a frontvonal teljes hosszán mértek tüzérségi csapásokat olyan nehézfegyverekkel, amelyeket a februárban kötött minszki megállapodás értelmében ki kellett volna vonniuk az ütközőzónából. Novotoskivszke falura már szombaton két ízben nyitottak tüzet nagy szórású Grad rakéta-sorozatvetőkkel.

A két megyeszékhely között, Artemivszk térségében tiltott 152, illetve 120 milliméter kaliberű aknavetőket vetettek be.     Továbbra is rendkívül feszült a helyzet Donyeck környékén, ahol több ukrán ellenőrzésű települést ért nehéztüzérségi támadás. A hadsereg sajtószolgálata arról adott hírt, hogy szombat este a katonák újabb rohamot vertek vissza Marjinka településnél, ahová tüzérségi támogatás mellett ismét megpróbáltak benyomulni szakadár csapatok.

Vogyane és Opitne településeket ismét ellenséges harckocsik lőtték - tette hozzá a parancsnokság.

A frontvonal déli szakaszán, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol stratégiai jelentőségű kikötőváros térségében 82 milliméteres aknavetőket vetettek be a szakadár erők.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Amerika jelentést sürget a romániai egyházak ügyében
2015. június 15. hétfő, 03:46    PDF Nyomtatás E-mail
Az amerikai képviselőház költségvetési bizottsága egy módosító indítvánnyal beiktatta a romániai egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás ügyét a külügyminisztérium költségvetési törvényébe, a precedens értékű döntés egyúttal szorgalmazza, hogy készüljön jelentés erről a kérdésről - derült ki a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítványnak (HHRF) az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményéből. 

A testület június 11-én, egy héttel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kelemen Hunor elnök vezette küldöttségének washingtoni látogatását követően határozott így.

Az amerikai törvényhozás magyar frakcióközi csoportjának (Hungarian-American Caucus) két társelnöke, Marcy Kaptur és Andy Harris által megfogalmazott javaslat felszólítja Románia kormányát és az amerikai külügyminisztériumot, hogy 90 napon belül készítsen jelentést azokról a lépésekről, amelyeket az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében tett. A módosító indítványt egyhangúlag fogadta el a képviselőház költségvetési bizottsága.

Marcy Kaptur, a frakcióközi csoport demokrata társelnöke a bizottság ülésén a társelnökök aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, ahogy a román kormány az egyházi restitúció kérdését kezeli. "A mi felelősségünk, hogy ebben a kérdésben az emberi jogok és az egyházakat megillető jogok oldalára álljunk, különösképpen olyan országok esetében, amelyek a mai napig nem tudták rendezni a sötét kommunista örökségüket" - mondta. Andy Harris, a caucus magyar származású republikánus társelnöke hozzátette: "a külügyminisztériumnak mindent meg kell tennie az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében".

A kongresszusi bizottság döntését megelőzően, június 2. és 5. között a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation - HHRF) meghívására Washingtonba látogatott az RMDSZ-delegációja. A küldöttség kongresszusi képviselőket, magas rangú külügyminisztériumi tisztviselőket, emberi jogi és vallásügyi szakértőket, valamint a helyi amerikai magyar közösség vezetőit tájékoztatta a másfél milliós erdélyi magyar közösséget ért jogsértésekről.

"Az Amerikai Egyesült Államok és Románia stratégiai partnerségének nemcsak biztonságpolitikai vonatkozásai vannak, annak ki kell terjednie a kisebbségi és emberi jogok, a tulajdonjog és jogállami értékek tiszteletben tartására, a demokratikus intézményrendszer megerősítésére is" - hangsúlyozta washingtoni látogatásakor Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. Elmondta, ezért úgy gondolják, hogy Amerikának továbbra is kiemelt figyelemmel kell követnie, mi történik Romániában.

Közölte, belpolitikai intézkedések egész sora bizonyítja azt, hogy az országban a demokrácia 25 év után sem áll biztos alapokon. Az RMDSZ értékelése szerint a Mikó-ügyben született ítélet, a közösségi szimbólumok használatának büntetése, az etnikai követelések közbiztonsági veszélyforrásként való értelmezése nem véletlen.

Kelemen Hunor kifejtette, az állam intézményeire nem nehezedik már nyugati nyomás, "nem kell tartaniuk esetleges szankcióktól, így megengedik maguknak, hogy ne tartsák mindig tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság követelményeit".  

"A HHRF négy évtizedes munkája során a kongresszus első alkalommal sorol magyar közösségi ügyet saját közvetlen érdekei közé, a külügyminisztérium költségvetésének részévé téve azt. Döntő tényező, hogy Andy Harris jobboldali republikánus képviselő felkarolta Marcy Kaptur baloldali demokrata képviselő kezdeményezését: a romániai egyházi ingatlanok helyzetének a költségvetési bizottság napirendjére való felterjesztését" - értékelte a fejleményt Hámos László, a HHRF elnöke.

Hozzátette: az új lehetőség egyben felelősséget, összefogást és közös cselekvést jelent, a külügyminisztérium 90 napon belül elkészülő jelentésének pontos, átfogó képet kell nyújtania az erdélyi történelmi egyházak vissza nem szolgáltatott ingatlanjairól. "A HHRF, akár az elmúlt 39 évben, továbbra is minden eszközét latba vetve, hatékonyan fogja közvetíteni a romániai magyarság jogos igényeit" - fogalmazott a közlemény szerint Hámos László.

Az amerikai képviselőház egyhangúlag elfogadott határozatban tíz éve, 2005-ben már sürgette a román hatóságokat, hogy mihamarabb véglegesítsék az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását (H.Res. 191). A Mikó-ügy kirobbanása óta pedig kongresszusi képviselők tucatjai kérték John Kerry külügyminisztertől, hogy lépjen föl az igazságtalanul meghurcoltak érdekében. Válaszában az amerikai diplomáciai tárca kulcsfontosságúnak nevezte a restitúció kérdését, és jelezte, hogy "figyelemmel követi a fejleményeket".
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Szövetségi nyomozás folyik Blatter ellen Amerikában
2015. június 03. szerda, 03:35    PDF Nyomtatás E-mail
Szövetségi nyomozás folyik az Egyesült Államokban Sepp Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke ellen, aki bejelentette távozási szándékát - írta kedden online kiadásában a The New York Times. 

A liberális keleti parti lapnak név nélkül nyilatkozó amerikai tisztségviselők kijelentették, reményeik szerint a FIFA eddig már megvádolt vezetőinek közreműködésének elnyerése útján tudják majd összerakni a Blatter elleni bizonyítékokat.

A Reuters hírügynökség úgy értesült, hogy a Blatter elleni nyomozást a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) folytatja. Ezt az FBI hivatalosan nem kommentálta.

A Blatter elnökségét végleg megrendítő újabb botrány múlt szerdán, két nappal a tisztújítás előtt robbant ki, amikor Zürichben svájci rendőrök az amerikai hatóságok nevében fellépve hét magas rangú FIFA-tisztségviselőt tartóztattak le korrupció, zsarolás, csalás és pénzmosás vádjával. Velük együtt összesen 14 FIFA-tisztségviselőt és cégvezetőt vádolt meg 47 vádpontban az amerikai igazságügyi minisztérium, egyebek között bűnszövetkezet működtetésével, amelyhez több mint 150 millió dollárnyi vesztegetési pénz futott be.  

Ugyanaznap jelentette be a svájci ügyészség, hogy büntetőeljárást indított a 2018-as oroszországi és a 2022-es katari világbajnokság odaítélése kapcsán.

Blattert eddig nem érintették a korrupciós ügyek, de a The New York Times hétfőn, ugyancsak amerikai hivatalos személyekre hivatkozva arról írt, hogy Jérome Valcke, a FIFA főtitkára részese volt olyan átutalásoknak, amelyeknek közük lehetett a labdarúgó vb helyszínének eldöntéséhez. A lap értesülését Valcke és a FIFA is cáfolta.

A Blatter távozásáról szóló bejelentést pozitív lépésnek nevezték a vb olyan támogatói, mint a Coca-Cola Co., a Visa Inc, az Adidas AG és az Anheuser-Busch InBev SA. A szponzorok ugyanakkor jelezték, hogy többet várnak a FIFA-tól a korrupciós botrány tisztázása érdekében.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


10. oldal / 197