A Clinton házaspár is ott lesz Trump beiktatásán
2017. január 04. szerda, 07:41    PDF Nyomtatás E-mail
Hillary Clinton, az amerikai demokraták volt elnökjelöltje és férje, Bill Clinton volt elnök kedden bejelentették, hogy részt vesznek Donald Trump megválasztott elnök január 20-i beiktatási ceremóniáján. Ezzel lezárultak a hetek óta tartó találgatások és híresztelések, miszerint Clintonék "kihagyják" az ünnepséget. A beiktatáson több volt elnök is részt vesz majd hitvesével.

A Clinton házaspár előtt röviddel George W. Bush volt elnök hivatala is közölte, hogy ő és felesége, Laura Bush szintén jelen lesz a beiktatási ünnepségen. Bushék "örvendenek, hogy szemtanúi lehetnek a hatalom békés átadásának, amely az amerikai demokrácia egyik alappillére, illetve Donald Trump elnök és Mike Pence alelnök beiktatásának" – olvasható a közleményben.

Az amerikai politikában hagyomány, hogy a régebbi elnökök és hitveseik részt vesznek az új elnök beiktatási ceremóniáján a Capitolium előtt. Hillary és Bill Clinton részvételéről azonban eddig ellentmondásos hírek keringtek az amerikai sajtóban, mivel Hillary Clinton a demokraták elnökjelöltjeként ádáz és keserű küzdelmet vívott Donald Trumppal, a republikánusok jelöltjével, és végül alulmaradt.

A választási vereség óta a volt first lady és külügyminiszter nem is nagyon jelenik meg a nyilvánosság előtt, csak két gyermekjogi konferencián vett részt, amiről még a választások napja előtt állapodott meg a szervezőkkel. A Clinton házaspárt korábban kifejezetten baráti kapcsolat fűzte Donald Trumphoz és feleségéhez, Melaniához, a választási csaták tüzében azonban ez a barátság megsemmisült. Clintonék keddig nem nyilatkoztak arról, elmennek-e Trump beiktatására.

Az Egyesült Államok 45. elnökének beiktatási ünnepségén jelen lesz Jimmy Carter korábbi elnök és felesége, Rosalynn is, ám a 92 éves idősebb Bush az egészségi állapota miatt várhatóan nem tud Washingtonba utazni.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Peking vadászgépekkel reagált az amerikai "területsértésre"
2016. május 11. szerda, 04:15    PDF Nyomtatás E-mail
Peking határozott tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy egy amerikai hadihajó "engedély nélkül" megközelítette a vitatott hovatartozású, a dél-kínai-tengeren fekvő, de kínai fennhatóság alatt álló Jungsu (Fiery Cross) szigetté alakított zátonyt. Az eset miatt kedden két J-11-es vadászgépet és egy Y-8-as felderítő járőrgépet emeltek a levegőbe. 

Az amerikai USS William P. Lawrence pekingi közlés szerint illegálisan hatolt be kínai vizekre. A külügyminisztérium szóvivője, Lu Kang arról tájékoztatott, hogy a hadihajót megfigyelték, nyomon követték és figyelmeztették. Az akcióban egy kínai romboló, egy rakétahordozó fregatt és egy fregatt vett részt. Lu provokációnak nevezte az amerikai hadihajók és repülőgépek hasonló megfigyeléseit.

Az Egyesült Államok immár nem először igyekezett ily módon nyomatékosítani, hogy álláspontja szerint a zátonyok mesterséges feltöltéssel nem minősülnek jogilag szigetnek.

A szigetekhez ugyanis az ENSZ Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) szerint legfeljebb 12 mérföldes sávként parti tenger tartozik, továbbá a parti államot 200 mérföldes kizárólagos gazdasági övezet is megilleti. A zátonyoknak ezzel szemben mindössze egy 500 méteres "biztonsági zóna" jár.

Peking szerint ugyanakkor az Egyesült Államok, amely nem ratifikálta a szóban forgó nemzetközi egyezményt, hadihajóinak demonstratív "szigetközeli" járőrözéseivel megsérti Kína területi szuverenitását, veszélyezteti biztonságát és a "jog felett állóként" zavart kelt a kialakult rendben.

A külügyi szóvivő megerősítette, hogy országa további lépéseket kíván tenni szuverenitásának és biztonságának védelme érdekében. Úgy fogalmazott, hogy a térségbeli békére és stabilitásra a legnagyobb veszélyt az Egyesült Államok erőfitogtatása jelenti a szabad hajózhatóság ürügyén.

A kínai védelmi tárca külön közleményben tiltakozott a történtek miatt, "súlyos provokációnak" minősítve azokat és kijelentette, ismét igazolva látják annak szükségességét, hogy katonai létesítményeket telepítsenek a szigetekre. Jang Jü-csün hozzátette, járőrözéseik mellett védelmi képességeiket is fokozni fogják.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Németországban eltűnt csaknem 6000 kiskorú menekült?
2016. április 12. kedd, 04:15    PDF Nyomtatás E-mail
Németországban eltűntként tartanak nyilván csaknem hatezer kiskorú menekültet - írta a Berliner Morgenpost című lap hétfőn kormányzati adatokra hivatkozva. 

A szövetségi belügyminisztérium a parlament (Bundestag) megkeresésére adott válaszában azt írta, hogy 2015-ben 8006 kiskorú menekült tűnt el, és közülük 2171 került elő.

Így jelenleg 5835 felnőtt kísérő nélküli kiskorú menekültet tartanak nyilván eltűntként, köztük 555 gyereket. Többségük Afganisztánból, Szíriából, Eritreából, Marokkóból és Algériából érkezett.

Az ellenzéki Zöldek szerint "szomorú, hogy a kormány nincs riadókészültségben" annak láttán, hogy csaknem hatezer kiskorú hollétéről nem tudni semmit. Ez a hozzáállás a védelemre szoruló emberek legsérülékenyebb csoportjához újabb példája annak a "hidegszívűségnek", amellyel a kormány nemrégiben korlátozta a családegyesítési jogot - mondta Luise Amstberg, a Zöldek frakciójának menekültügyi szóvivője. Hozzátette: aggasztó, hogy a kormány nem veszi komolyan a prostitúcióra kényszerítés és a kizsákmányolás egyéb formáinak veszélyét, amely az eltűnt kiskorúakat fenyegeti.

Az európai rendőri együttműködési szervezet (Europol) januárban megjelent becslései szerint több mint tízezer, kísérő nélkül útra kelt kiskorú menekült tűnt el Európában az utóbbi másfél-két évben, minden második Olaszországban. Az Europol szerint valószínűleg nem mindegyikük került bűnözők markába, biztosan vannak olyanok is, akik megtalálták családjukat.

A német szövetségi belügyminisztérium szerint az eltűnt felnőtt kísérő nélküli menekültek tényeleges száma jelentősen alacsonyabb lehet, mint a róluk készülő statisztikában szereplő szám. Ennek az az oka, hogy a gyámügyi intézményrendszer gondozza őket, és ezeknek az intézményeknek jogszabályi kötelezettségük bejelentést tenni, amikor eltűnik valamely gondozottjuk, a menekültekkel szerzett tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a felnőtt kísérő nélkül érkező kiskorúak hosszabb távon rendszerint nem a gondozásukra hivatott intézményeknél keresnek védelmet, hanem Németországban vagy Európában máshol élő rokonaikhoz igyekeznek, és amikor megérkeznek, senki nem tesz bejelentést arról, hogy az elveszettként számon tartott kiskorú megkerült - fejtette ki Johannes Dimroth, a tárca szóvivője hétfőn Berlinben.

Verena Herb, a család-, idős-, nő- és ifjúságügyi minisztérium szóvivője hozzátette: előfordul, hogy egy-egy kiskorút 4-5 intézményben is regisztrálnak, majd bejelentenek eltűntként, ami a jellemzően 14 és 17 éves kor közötti felnőtt kísérő nélkül érkező menekültek vándorlásából adódik.

Így amikor a bajor-osztrák határon belépésre jelentkeznek, először a tartomány valamely speciális befogadóállomására szállítják őket, ahol csak egyedül érkezett kiskorúakkal foglalkoznak. Ott regisztrálják és elhelyezik őket, és amikor egy ilyen kiskorú elhagyja az intézményt, hogy továbbutazzon például az ország másik sarkában, Hamburgban, vagy éppen Svédországban élő rokonaihoz, akkor az intézmény bejelenti eltűnését, és ez a folyamat mindig megismétlődik, amikor a következő vasútállomáson az egyedül utazó kiskorút ismét feltartóztatja a rendőrség és elszállítja egy kiskorúak ellátására szakosodott intézménybe - mondta Verena Herb a kormányszóvivői tájékoztatón.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Évente 24 milliárd eurót költenek kábítószerre az EU-ban
2016. április 06. szerda, 04:04    PDF Nyomtatás E-mail
Az Európai Unióban évente megközelítőleg 24 milliárd eurót költenek kábítószerre, vagyis ez jelenti a szervezett bűnözés egyik fő jövedelemforrását - derült ki az európai rendőrségi hivatal (Europol) kedden közzétett jelentéséből. 

Az Europol a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjával (EMCDDA) együttműködve készítette el a 2016. évi jelentését, amely szerint 38 százalékos piaci részesedéssel változatlanul a kannabisz számít a legszélesebb körben fogyasztott tiltott kábítószernek az EU-ban. Ennek éves forgalmát körülbelül 9,3 milliárd euróra becsülik. A dokumentumban azt írták, 22 millió felnőtt jelezte, hogy az elmúlt évben használt kannabiszt. Az anyagot napi szinten használók aránya a felnőtt lakosság 1 százalékára tehető.

Évi 6,8 milliárd euróval a heroin részaránya 28 százalékos az európai drogpiacon. A kábítószerrel összefüggő halálesetek és a szociális ellátórendszerre háruló költségek jelentős hányada a heroinhoz kapcsolódik.

Az Európai Unióban még mindig a kokain a legáltalánosabban használt tiltott stimuláns. A főként Nyugat- és Dél-Európában elterjedt kokain piacát évi 5,7 milliárd euróra becsülik.

A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a tiltott drogok legális helyettesítőjeként egyre szélesebb körben elterjedtek az úgynevezett "új pszichoaktív szerek". A tavalyi évben legalább száz ilyen új szer jelent meg a piacon.

A jelentés készítői szerint az illegális drogüzlet gyakran szorosan összefonódik más típusú bűncselekményekkel, például a terrorizmussal, torzítja a gazdaság működését, és komoly terhet jelent az állami intézmények, valamint a társadalom számára.

A helyzetértékelésből kiderült, hogy bár a diverzifikáció folytatódik, a hagyományos csempészútvonalak továbbra is fennmaradtak. Az útvonalak a korábbiaknál kevésbé áruspecifikusak, ugyanakkor továbbra is kihasználják a törvényes szállítási és logisztikai infrastruktúrákat: a tengeri szállítókonténerek kényelmes szállítási módot jelentenek a csempészek számára. A legnagyobb európai kikötők, köztük Rotterdam és Hamburg számítanak a leginkább használatos belépési pontnak. Az internetes piacok mindemellett új lehetőségeket kínálnak a kábítószer-értékesítésre.

A bűnszervezetek általában egy-egy földrajzi helyen koncentrálódnak, a hagyományos központok mellett azonban új területek is megjelennek. A Dél-Kaukázus például egyre jelentősebb szerepet játszik a kábítószer-kereskedelemben.

"Az uniós kábítószerpiacot két egyszerű motiváció irányítja: a profit és a hatalom. Ennek, és a kábítószerpiac társadalomra gyakorolt tágabb hatásának megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy csökkenthessük a kábítószerek okozta károkat" - vélte Alexis Goosdeel, az EMCDDA vezetője.

Rob Wainwright, az Europol igazgatója hangsúlyozta: az egyik legnagyobb bűnözői piacnak számító drogkereskedelem összefonódása a bűncselekmények egyéb formáival kiemelkedő veszélyt jelent az EU belső biztonságára.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Kiterjeszti Észak-Korea ellen hozott szankcióit az EU
2016. április 01. péntek, 04:05    PDF Nyomtatás E-mail
Kiterjeszti Észak-Korea ellen hozott kereskedelmi és pénzügyi szankciót az Európai Unió - tudatta közleményében az Európai Unió Tanácsa csütörtökön. 

A nyilatkozat szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa március elején elfogadott határozatával összhangban hozott uniós döntés válasz az ázsiai ország januári és márciusi rakétakilövéseire.

A döntés a szankciókat kiterjeszti minden olyan árucikk ki- és behozatalára, amelyek akár közvetve is segíthetik az észak-koreai fegyveres erők kapacitásának bővítését.

A szankciók továbbra sem vonatkoznak az élelmiszeradományokra és a gyógyszersegélyekre - tették hozzá.

Az unió nyilatkozatában arra kérte a tagállamokat, hogy ellenőrizzenek minden Észak-Koreába induló és onnan érkező szállítmányt, szüntessék be olyan ásványi anyagok, mint a szén, a vas, vagy az arany exportját, valamint a repülőgép-üzemanyag eladását az ázsiai országnak.

A pénzügyi intézkedések között szerepel olyan bankszámlák zárolása, amelyek hozzájárulhatnak az ország tiltott programjainak finanszírozásához.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


2. oldal / 197