XVII. Kékiringó Néptáncfesztivál - gálaműsor 10 néptánccsoporttal
2016. április 11. hétfő, 08:55    PDF Nyomtatás E-mail
2016. április 9-én, szombaton került sor a székelyudvarhelyi Kékiringó Alapítvány szervezésében a XVII. Kékiringó Néptáncfesztivál gálaműsorára - mondta el a Más Rádiónak Both Aranka, a Kékiringó Néptánccsoport vezetője. 

Az ünnepi rendezvény meghívott néptánccsoportjai felvonulással kezdtek, a Patkóból indultak el a gálaműsor helyszíne felé. A rendkívül népszerű, telt ház előtt zajló eseménynek a helyi Művelődési Ház adott otthont.

Tíz székelyföldi és anyaországi néptánccsoport mutatkozott be: Borsika - Csíkszereda, Cickom - Székelyszenterzsébet, Csimpolya - Püspökladány, Gereben - Székelyudvarhely, Kaláka - Kecset, Mákvirágok - Székelykeresztúr, Napsugár - Marosvásárhely, Ördögborda - Balánbánya, Sárfehér - Izsák, Kékiringó - Székelyudvarhely. 
Ezúttal többek között moldvai, felcsíki, udvarhelyszéki, mezőkölpényi, mezőmadarasi, válaszúti, vajdaszentiványi, széki, rábaközi és kalocsai táncokban gyönyörködhettek a résztvevők.

Az előadás után hajnalig tartó táncházra került sor a Művelődési Ház előterében. 

A házigazdai teendőket a Kékiringó Néptánccsoport látta el, a talp- és lélekalávalót Forró István és a Kedves Zenekar húzta, közreműködött Nagy István
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Erdélyben turnézik a Parapács Zenekar
2016. április 06. szerda, 04:32    PDF Nyomtatás E-mail

A Parapács Zenekar, a 2012-es Fölszállott a páva zenekari kategóriájának győztese, április 7-én erdélyi turnéra indul. A turné célja, hogy az általuk művelt és képviselt felvidéki muzsikát megismertessék az erdélyi közönséggel is, illetve ízelítőt adjanak belőle.

A turné helyszínei Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Szentegyháza és Nagyvárad.

Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Szentegyházán táncház követi koncertjeiket, közösen a Kedves és a Heveder zenekarokkal, Nagyváradon pedig a helyi gyerekek számára ismeretterjesztő műsorral készülnek.

A sepsiszentgyörgyi fellépés szervezője a Hagyományok Háza.

A zenekar vendégei Agócs Gergely és Kubinyi Júlia.


A turné állomásai: 

Székelyudvarhely – 2016. április 7., 18 óra: Bebocsájtlak – lemezbemutató koncert, majd táncház, helyszín: Művelődési Ház 

Sepsiszentgyörgy – 2016. április 8-9.
Április 8., péntek, 18 óra: Bebocsájtlak – lemezbemutató koncert, helyszíne a Székely Múzeum Bartók terme
                          21 óra: Táncház, helyszíne a Tamási Áron Színház előcsarnoka

Április 9., szombat, 18 óra: Rendhagyó zeneóra, helyszíne a Háromszék Táncstúdió
                            20:30: Folkkocsma, helyszíne a Hostel Sörkert

Szentegyháza – 2016. április 10., 19 óra: Bebocsájtlak – lemezbemutató koncert, helyszíne a Gábor Áron Művelődési Ház
                                                21 óra: Táncház

Nagyvárad – 2016. április 11., 17 és 18 óra: Rendhagyó zeneóra, helyszíne a Csillagocska Alapítvány székhelye

Bëbocsátlak koncert
A koncert teljes egészében a 2014 áprilisában megjelent hanglemez anyagát jeleníti meg élőben. Közreműködők: Kubinyi Júlia, Agócs Gergely. Összidő: 90 perc. 

A koncerten az egyes műsorszámok között a konferálások során sok érdekes információt osztanak meg a nagyérdeművel a különleges zenei anyagokról. 

A hanglemez anyagáról
A lemez Bëbocsátlak címet viseli és a magyarországi népzenei lemezek között egyedülálló színfoltot képvisel. A kiadvány felvételein ugyanis kizárólag felvidéki (magyar, szlovák és cigány) népzenét muzsikálnak, mégpedig olyan forrásokból merítve, melyek mindeddig nem kerültek feldolgozásra. Bemutatják a felvidéki népzene sokszínűségét, a Felvidéken előforduló tradicionális népi hangszerek segítségével (hegedű, brácsa, bőgő, cimbalom, duda, tárogató, furulya, furaja, citera). 

A zenekar bízik abban, hogy előadásai által hozzá tudnak járulni a külhonban rekedt magyarok identitástudatának erősítéséhez, illetve fontos számukra az is, hogy az anyaországi vagy akár a szomszéd népek többségi társadalmának közönsége megismerkedjen a felvidéki magyarok hagyományos zenei kultúrájának értékeivel. 


 
FacebookTwitterGoogle bookmark
„Isten vele együtt minket is feltámasztott...”
2016. március 28. hétfő, 12:08    PDF Nyomtatás E-mail
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
A medve nem játék
2016. március 26. szombat, 13:47    PDF Nyomtatás E-mail
2016. március 17-én, csütörtökön a MÜTFSGR Projekt bemutató előadására, az Előjátékra készültem. A kíváncsiságomat csak fokozta a Gondűző pincéjének kissé sejtelmes, mégis barátságos hangulata, a minimalizált, furcsa díszlet, és a nézőtéren egymással beszélgető, várakozó nézők látványa. A szereplők és a rendező szintén elvegyült közöttük, beszélgettek, várakoztak. Ez volt ugyanis a darab alaphangulata is: a nagy nemzeti dráma előtti kissé feszült, máskor figyelemelterelő vagy figyelemfelhívó várakozás. 

Az előadás megkezdése előtt – az Előjáték előjátékaként – Balogh Bálint, az SGR Projekt vezetője elmondta, hogy a társulat alternatív színházként célul tűzte ki örömteli, pozitív energiák sugárzását. Mint kifejtette, szerinte a színház mára már nem felel meg eredeti küldetésének. Valamikor a színház valami szakrálist, örömtelit jelentett, ami rádöbbentette a nézőket valami nagy igazságra, de ugyanakkor lehetőséget, reményt is adott az élet jobbá tételéhez. Ezt a célt tűzi ki magának ez a csapat is úgy, hogy aktuális problémákat vet fel, a nézőre bízva annak továbbgondolását. Az Előjáték is székely tradíciónak beállított rossz szokások bemutatásával tart görbe tükröt számunkra, amelyet hol nevetve, hol fészkelődve vesz tudomásul a közönség. 

A színpadkép bár minimalista, de a fekete padon ülő két lány beszélgetéséhez éppen elég. A föléjük magasló kissé groteszk, színes szemeteszsákokkal díszített fa elemeit rendszeresen használják is a szereplők. Hol a kihúzott ágaival kardoznak, hol a zsákokat használják fel egy-egy téma megjelenítésére. Sőt, a fának az irodalomban már megszokott varázsereje is van, ami által kapcsolatot teremt az univerzum és az ember között. Ezzel is azt szimbolizálja, hogy a gondolatban megjelenített vágynak teremtő ereje van. Azzal pedig, hogy az egyik lány somlói galuskára vágyik, és végül a kívánsága nem egészen teljesül, a rendező enyhít a felvetés komolyságán.  

A két lány nevét nem tudjuk meg, így azt érezhetjük, bármelyikünk ott ülhetne a maga hétköznapi, modern problémáiról beszélve. Egyikük a feminista, karriert, önmegvalósítást kergető énjével viaskodik, másikuk érveket gyűjt magának és társának is arra, hogy a nőnek igenis az évezredek óta működő szerepköreiben kell megerősödnie. Ez persze konfliktusokat szül kettejük között, de a feszültséget jól oldják időnként a párbeszéd helyzetkomikumai.

A közönség veszi a lapot, ott nevet, ahol kell, és ott döbben meg, ahol már nem lehet nevetni. A történetből kizökkent, mégis újabb problémákat vet fel a rendező színpadra állása, amikor a lányokkal vitatkozva láttatja, hogy egy székely mondás, amin napi szinten nevetgélünk, mennyire degradáló lehet a nőkre nézve. Az álomképként megjelenő gyermekvállalás szépségei és nehézségei döntésre kényszerítik az embert.

Egy balladát is segítségül hív a rendező, amelyben egy vagyonát mentő, gyermekeit elhagyó asszony tragédiáját ismerjük meg, és amely egy bírósági tárgyalás képében jelenik meg a színpadon. 
Itt már nekünk kellett dönteni a lányokról is, magunkról is. Talán az a legnehezebb, amikor másokról döntve magunkat állítjuk ’bíróság’ elé.

Balogh Réka Adrienne

Visszhang

„Kikapcsolt, megnevettetett és elgondolkodtatott. Tetszett a darab puritánsága (két személy, minimális színpadi kellék), tetszett az üzenet közvetítésének módja, a színpadi megoldások. Ügyes csapat.” Balázs Ildikó

„Örülök a lelkes kis csapatnak, hogy volt energiájuk, türelmük és kitartásuk egy ilyen színvonalas előadást összehozni. Számomra akkor jó egy előadás, ha nem azon izgulok, hogy jól végezzék a szereplők a dolgukat, hanem a hangulata magával ragad és arra a kis időre elfelejtem a külvilágot. Ez megtörtént.” Göthér Orsolya

„Úgy éreztem, korunk és generációnk nagy kérdései vetődtek fel, és ahogyan a két színésznő külön szempontja által megvilágításba kerültek, mindannyiunk azonosultunk jó néhány gondolattal, akár egymásnak ellentmondóakkal is, még akkor is, ha ott és akkor a mellettünk levőnek nem vallottuk volna be. Mély mondanivalók könnyed humorral fűszerezve és két tehetséges fiatal hölgy = valódi és mély színházi élmény.” M. M. 

„Régen tanítanak, hogy a színház a közérzet temploma. Egy ily közérzeti szentélyben voltunk ma, egy remek előadáson, amelyet néha értettünk, próbáltunk érteni, míg máskor éreztünk. S ez így volt jól… 
Remek kor- és kórkép, megejtő pillanatokkal is fűszerezve – ez is az Előjáték.
Tompa Gábor kolozsvári rendező fogalmazta meg egyszer, hogy a közhiedelemmel ellentétben az a jó, ha nézők nem feltétlenül ki-, hanem bekapcsolódni járnak a színházba. Itt most mindkettő érvényesült: úgy ültem be kikapcsolódni, hogy mindeközben bekapcsolódtam. És fordítva.”
Szabó Attila 


MÜTF–SGR Projekt: Előjáték – „kognitív” várakozás egy felvonásban

Szereplők: Gál Judit, Benedek Tímea 
Rendező-szövegíró: Balogh Bálint 

Ráhangolódás: 
https://www.youtube.com/watch?v=kIZ25i4p7zA
https://www.youtube.com/watch?v=eNfC9bLSKAk

Figyelmesen figyelj, mert nemsokára újabb helyszínen az Előjáték!
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Mesés tojások az Artera Kis Mívesek Házában
2016. március 26. szombat, 05:30    PDF Nyomtatás E-mail
Az ünnep kiemeli az embert a hétköznapok taposómalmából, az előkészületi idő teremti meg az ünnep lelki és tárgyi feltételeit – vallják a székelyudvarhelyi Artera Alapítvány munkatársai. 

A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó népi szokások felelevenítésével a családon belüli ünneplést szeretnék meghittebbé tenni azok számára, akik évről évre ellátogatnak a Mesés tojások húsvéti rendezvényükre, részt vesznek a közös alkotómunkában - mondta el a Más Rádiónak Miklós Zsuzsánna programfelelős. Az ünnepi találkozóra ezúttal nagypénteken került sor az Artera Kis Míves Házban.

A Kerekes Edit szentegyházi óvónő-kézműves szakmai irányításával zajló rendezvényen népes gyereksereg vett részt, de nem hiányoztak a fiatalok és felnőttek sem. 

Kerekes Edit a foglalkozást egy húsvéti dal tanításával indította, ezt követően a tojásíráshoz szükséges hagyományos eszközöket (kesice, méhviasz), azok szakszerű használatát mutatta be. A kesicével gyimesi, barcasági és más erdélyi, valamint dunántúli és felvidéki mintákat írhattak tojásaikra a résztvevők. 

A Miklós Zsuzsánna vezetésével zajló ünnepi míves tevékenységet Szabó Ildikó kézműves-néptáncos segítette. 

A már több éves múlttal büszkélkedő közösségi rendezvény ezúttal is nagy sikert aratott, a résztvevők lelkesen rajzoltak, festettek, és nagyon szép alkotások születtek.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


6. oldal / 229