Előadás a szerelmi ünnep festőiről
2016. február 23. kedd, 05:00    PDF Nyomtatás E-mail
A francia rokokó festészet jeles képviselőiről: Antoine Watteau, Francois Boucher és Jean-Honore Fragonard festőkről tart előadást Ványolós István művészettörténelem tanár a székelyudvarhelyi Művelődési Ház oszlopos termében, február 24-én, szerdán 18 órától.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Korunk: 1926-tól napjainkig
2016. február 19. péntek, 05:03    PDF Nyomtatás E-mail
A kilencvenéves Korunk mutatkozik be mintegy száz szerzővel a mai olvasónak. A válogatás a folyóirat három nagy periódusát fogja át, három egymástól elég jól elkülöníthető folyamban: 1926–1940, 1957–1989 és 1990-től napjainkig.

Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztői felvezetése jelzi a történelmi kort, amelyet a Korunk egykori és mai szerkesztőivel és jeles szerzőivel megélt, e hosszú történetet átölelő válogatás magyarázatát pedig a lapszám végén Kántor Lajos adja meg. Hihetetlen gazdagság és sok meglepetés tárul fel 144 folyóirat-oldalon, Dienes László beköszöntőjétől Zsoldos Attila tanulmányáig (Táltosok és királyok).

E két (töredékesen közölt) szövegtest közt olyan találkozásokra is sor kerül, mint Kassák Lajos és Hatvany Lajos vagy Nyírő József és Gaál Gábor írása, vagy a későbbi korokból Kós Károly, Kerényi Károly és Juhász Ferenc összetalálkoztatása – kronologikus rend szerint.

Olvasmányként sok mindent ajánl az ünnepi lapszám, például az Erdélyi macska című esszét (1991) Markó Bélától, vagy Bálint Tibor jegyzetét (Zokogjon-e vagy röhögjön a majom?) Neves külföldi szerzők is találhatók ebben az összeállításban: Otto von Habsburg, Jean François Lyotard, John Lukács és Hans-Georg Gadamer, Paul Ricoeur.

A februári Korunk-számot Deák Ferenc grafikái kísérik.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Ritka Giotto-másolatra bukkantak egy erdélyi romos templomban
2016. február 16. kedd, 05:14    PDF Nyomtatás E-mail
Giotto di Bondone egy elpusztult mozaikjának a hű freskómásolatát találták meg a Möller István Alapítvány örökségvédői az erdélyi Kiszsolna (Jelna) romos középkori temploma falán - írta hétfőn a Transindex erdélyi magyar portál. 

Az alapítvány csütörtökön egy budapesti műhelykonferencián mutatja be a mezőségi középkori építettörökség-feltárásának eredményeit. Ezek között legjelentősebbnek a római Szent Péter-székesegyház számára készített Navicella mozaik hű másolatát tartják, amelyet a Beszterce melletti Kiszsolna középkori templomában találtak.

Az eredeti Giotto-mozaik 17. századi megsemmisülése miatt a másolatok különleges értékkel bírnak. A Giotto-mű elkészülte utáni száz évből eddig csak három ilyet ismertek: egyet Firenzéből, egyet a hozzá közeli Pistoiából és egyet Strasbourgból. Közülük egyedül a firenzei az, amelyik nemcsak alapvonásaiban, hanem részleteiben is másolta Giotto képét, pontosan úgy, ahogyan a most előkerült, nagyjából a firenzeivel egyidős kiszsolnai falfestmény is.

"A templom évtizedek óta használaton kívül, romosan áll. Boltozatai részben már beomlottak, és napjainkra a teljes összedőlés fenyegeti. A templom azonban még ma is jelentős értékekkel bír, amelyek közül kiemelkedőek a falfestményei. Miután az újkorban a falképeket többször is lemeszelték, létezésükre csak a legutóbbi időkben derült fény, annak következtében, hogy a templom folyamatosan romló állapota miatt a későbbi meszelések elkezdtek lehullani róluk" - idézte a Transindex a műhelykonferencia szervezőinek a közleményét.

Giotto di Bondone a kutatók szerint az 1305 és 1313 közötti időszakban készítette a római régi Szent Péter- bazilikában a Navicella című mozaikot. A mű szinte teljesen elpusztult a 17. században, a Szent Péter-bazilika újraépítésekor.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Boldogasszony kiállítás Szentegyházán
2016. február 16. kedd, 04:51    PDF Nyomtatás E-mail
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által életre hívott nagyszabású Boldogasszony kiállítás-sorozat újabb állomására, Szentegyházára érkezik

A jubileumi Mária-évet a 2014. szeptember 14-e és 2015. szeptember 15-e közötti időszakra hirdette meg Nm. és Ft. Jakubinyi György, Erdély érseke és a Csíksomlyói Ferences Kolostor, a Szűz Mária-szobor ötszáz éves évfordulója alkalmából. 

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által Budapestről, a nemzet fővárosából indított jelen kiállítás-sorozat erről az összetett és sokrétegű Boldogasszony képről kíván kortárs művészi olvasatot adni. A Kárpát-medence és a diaszpóra ötvenöt kiemelkedő magyar művésze különféle oldalról világítja meg a Boldogasszony, azaz Szűz Mária és a magyarság kitüntetett tiszteletnek örvendő kapcsolatát. 

A nagyvilág szétszórt magyar közösségeihez eljuttatni kívánt kiállítás megszervezésével a Nemzetstratégiai Kutatóintézet célja a nemzet megmaradásának zálogát jelentő keresztény hit és nemzeti értékrend felmutatása, a Boldogasszony kép újrafogalmazása, kanonizálása és beágyazása a közösségek mindennapi életébe. Az anyaországban, a külhonban, a szórványban és a diaszpórában a magyar összetartozást jelképező Mária-kultusz tudatosításával a nemzet határokon átívelő újraegyesítését kívánjuk szolgálni.


A megnyitó rendezvény időpontja és helyszíne:
2016. február 17., szerda 18.00 óra
Gábor Áron Művelődési Ház
535800 Szentegyháza, Köztársaság út 24.  

Ünnepi köszöntőt mond: Portik Bakai Sándor szentegyházasfalvi plébános
 
Ünnepi beszédet mond: Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke 

A kiállítást megnyitja: Molnár Tibor, Szentegyháza város alpolgármestere 

A rendezvény házigazdája: György László, a Gábor Áron Művelődési Ház igazgatója 

Közreműködnek:
Haáz Sándor zenetanár és a Mártonffi János Általános Iskola dalcsoportja
Bálint Sándor (trombita) és Nagy István (gitár) zenészduó
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Februárban megnyitják a látogatók előtt Déva várát
2016. január 25. hétfő, 05:19    PDF Nyomtatás E-mail
Csaknem nyolc évnyi részleges vagy teljes lezárás után februártól ideiglenesen megnyitják a turisták számára Déva várát - írta internetes oldalán a Nyugati Jelen napilap. 

A vár megnyitásáról Petru Marginean, Déva polgármestere számolt be. A vár felújítását 2008-ban kezdték el, 2009-ben azonban félbeszakították. A 2012-ben újraindított munkálatok óta csupán a külső udvarok egy részét lehetett látogatni.

Tavaly októberben azonban ezeket is lezárták, hogy újraépíthessék a hajdani feljárást biztosító hidat. A 38,4 millió lej (2,68 milliárd forint) értékű felújítás december végére nagyjából befejeződött, de a még hátra lévő 4 millió lejbe (280 millió forint) kerülő utolsó simítások akár júniusig is elhúzódhatnak.

A felújítási munkálatok során újraépítették az első és második kaput, felújították a teljes külső várfalat, a hajdani gyalogos feljárást biztosító csigalépcsőt a keleti oldalon, megépítették a belső várba vezető hidat a nyugati oldalon, valamint korszerűsítették a vár alatti parkból az első és második kapun át vezető teljes utat. A felújított várrészt közművesítették, így az évszázados falak között immár korszerű áram-, víz- és csatornahálózat működik.

A felújítás jelenlegi - az Európai Unió forrásaiból finanszírozott - szakasza a külső falakra és a külső udvarokra terjedt ki. A városvezetés azonban a belső várudvar korszerűsítését is tervezi. Az önkormányzat még nem döntötte el, hogy saját forrásaiból vagy újabb EU-s pályázattal próbál pénzt szerezni erre.

A várat még lezárt állapotban is százezren látogatták meg 2015-ben. A belső várudvarba 2008 óta csak a magyar unitárius egyház zarándokait engedték be, akik minden év novemberében felkeresik az egyházalapító Dávid Ferenc sírját.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


9. oldal / 229