A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kapta a legtöbb jelölést
2016. március 02. szerda, 05:19    PDF Nyomtatás E-mail
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kapta a legtöbb jelölést a román színházi szakma legrangosabb szervezetének számító Romániai Színházi Szövetség (Uniter) idei díjaira

A szövetség kedden tette közzé honlapján azon művészek névsorát, akiket egy háromtagú zsűri javasolt díjakra. Közülük választják ki május 9-én Nagyváradon a 24. Uniter díjkiosztó gálán elismerésben részesülő alkotókat és előadásokat.

A marosvásárhelyi színház összesen négy jelölést kapott. A teátrum Tompa Miklós Társulata által bemutatott A nyugalom című előadást három kategóriában ajánlották elismerésre. Bartis Attila író azonos című regényét Radu Afrim román rendező állította színpadra, a produkciót a legjobb előadás és a legjobb rendezés kategóriában is díjra ajánlották.

Emellett B. Fülöp Erzsébet színésznőt a legjobb női főszerep kategóriában javasoltak elismerésre A nyugalomban nyújtott alakításáért. A marosvásárhelyi színház negyedik jelölését Andu Dumitrescu kapta a román Liviu Rebreanu Társulat által bemutatott Szentivánéji álom című előadás díszleteiért.

A legjobb előadás kategóriában szerepel a Bocsárdi László által rendezett A mi osztályunk című produkció is. A sepsiszentgyörgyi rendező a Kolozsvári Román Színházban vitte színre Tadeusz Slobodzianek drámáját.

A legjobb tévészínház kategóriának is van magyar vonatkozása, Gelu Colceag román rendezőt Spiró György Kvartett című drámájának televíziós adaptációjáért javasolták díjra.

Az Uniter vezetősége kiválóságdíjat is kioszt, amit az idén Gigi Caciuleanu román rendező-koreográfus kap meg. Életműdíjban részesül a pályafutása során több magyar drámát színpadra állító Victor Ioan Frunza rendező. Különdíjat kap a kolozsvári Bács Miklós egyetemi tanár, akinek a fiatal színészek nevelésében játszott meghatározó szerepét ismerik el.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Udvarhely Néptáncműhely: ma 7-től az Üveghegy ösvénye
2016. február 25. csütörtök, 08:13    PDF Nyomtatás E-mail
Üveghegy ösvénye címmel ma este 7 órától bemutatóra készül az Udvarhely Néptáncműhely, melyet Körösi Csoma Sándor nyelvtudós és Erőss Zsolt hegymászó élete ihletett. 

Zenei szerkesztés: Molnár Szabolcs 
Díszlet-jelmez: Balázs Gyöngyvér 
Koreográfus: Mihályi Gábor, Orza Calin 
Ötlet, forgatókönyv, rendezés: Orza Calin
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Előadás a szerelmi ünnep festőiről
2016. február 23. kedd, 05:00    PDF Nyomtatás E-mail
A francia rokokó festészet jeles képviselőiről: Antoine Watteau, Francois Boucher és Jean-Honore Fragonard festőkről tart előadást Ványolós István művészettörténelem tanár a székelyudvarhelyi Művelődési Ház oszlopos termében, február 24-én, szerdán 18 órától.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Korunk: 1926-tól napjainkig
2016. február 19. péntek, 05:03    PDF Nyomtatás E-mail
A kilencvenéves Korunk mutatkozik be mintegy száz szerzővel a mai olvasónak. A válogatás a folyóirat három nagy periódusát fogja át, három egymástól elég jól elkülöníthető folyamban: 1926–1940, 1957–1989 és 1990-től napjainkig.

Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztői felvezetése jelzi a történelmi kort, amelyet a Korunk egykori és mai szerkesztőivel és jeles szerzőivel megélt, e hosszú történetet átölelő válogatás magyarázatát pedig a lapszám végén Kántor Lajos adja meg. Hihetetlen gazdagság és sok meglepetés tárul fel 144 folyóirat-oldalon, Dienes László beköszöntőjétől Zsoldos Attila tanulmányáig (Táltosok és királyok).

E két (töredékesen közölt) szövegtest közt olyan találkozásokra is sor kerül, mint Kassák Lajos és Hatvany Lajos vagy Nyírő József és Gaál Gábor írása, vagy a későbbi korokból Kós Károly, Kerényi Károly és Juhász Ferenc összetalálkoztatása – kronologikus rend szerint.

Olvasmányként sok mindent ajánl az ünnepi lapszám, például az Erdélyi macska című esszét (1991) Markó Bélától, vagy Bálint Tibor jegyzetét (Zokogjon-e vagy röhögjön a majom?) Neves külföldi szerzők is találhatók ebben az összeállításban: Otto von Habsburg, Jean François Lyotard, John Lukács és Hans-Georg Gadamer, Paul Ricoeur.

A februári Korunk-számot Deák Ferenc grafikái kísérik.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Ritka Giotto-másolatra bukkantak egy erdélyi romos templomban
2016. február 16. kedd, 05:14    PDF Nyomtatás E-mail
Giotto di Bondone egy elpusztult mozaikjának a hű freskómásolatát találták meg a Möller István Alapítvány örökségvédői az erdélyi Kiszsolna (Jelna) romos középkori temploma falán - írta hétfőn a Transindex erdélyi magyar portál. 

Az alapítvány csütörtökön egy budapesti műhelykonferencián mutatja be a mezőségi középkori építettörökség-feltárásának eredményeit. Ezek között legjelentősebbnek a római Szent Péter-székesegyház számára készített Navicella mozaik hű másolatát tartják, amelyet a Beszterce melletti Kiszsolna középkori templomában találtak.

Az eredeti Giotto-mozaik 17. századi megsemmisülése miatt a másolatok különleges értékkel bírnak. A Giotto-mű elkészülte utáni száz évből eddig csak három ilyet ismertek: egyet Firenzéből, egyet a hozzá közeli Pistoiából és egyet Strasbourgból. Közülük egyedül a firenzei az, amelyik nemcsak alapvonásaiban, hanem részleteiben is másolta Giotto képét, pontosan úgy, ahogyan a most előkerült, nagyjából a firenzeivel egyidős kiszsolnai falfestmény is.

"A templom évtizedek óta használaton kívül, romosan áll. Boltozatai részben már beomlottak, és napjainkra a teljes összedőlés fenyegeti. A templom azonban még ma is jelentős értékekkel bír, amelyek közül kiemelkedőek a falfestményei. Miután az újkorban a falképeket többször is lemeszelték, létezésükre csak a legutóbbi időkben derült fény, annak következtében, hogy a templom folyamatosan romló állapota miatt a későbbi meszelések elkezdtek lehullani róluk" - idézte a Transindex a műhelykonferencia szervezőinek a közleményét.

Giotto di Bondone a kutatók szerint az 1305 és 1313 közötti időszakban készítette a római régi Szent Péter- bazilikában a Navicella című mozaikot. A mű szinte teljesen elpusztult a 17. században, a Szent Péter-bazilika újraépítésekor.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


9. oldal / 230