Kutatás: napi 86 perc a Facebook előtt
2016. február 16. kedd, 05:05    PDF Nyomtatás E-mail
Átlagosan napi 86 percet tölt a világ legnagyobb taglétszámú közösségi oldalán, a Facebookon az átlagos magyar felhasználó.

Hétköznap pár perccel rövidebb, hétvégén valamivel hosszabb ez az idő - tudható meg a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) által megrendelt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa által finanszírozott kutatás összegzéséből. 

A kutatás során félezer, 18 és 49 éves kor közötti felhasználót kérdeztek meg, a minta nem, kor, lakóhely és végzettség szerint leképezi az ország lakosságának e csoportját.

Az MTE közlése szerint a legintenzívebb felhasználók körében felülreprezentáltak a nők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a 30 év alattiak. Az aktív felhasználók négyötöde mindennap, nyolc százalékuk hetente egyszer lép fel az oldalra, és minél gyakoribb látogató valaki, annál valószínűbb, hogy okostelefonon lép be a közösségi oldalra.

Ugyanakkor, írták, bár a Facebook-csúcsidő munkaidő utánra, az esti órákra tehető, ekkor is többen lépnek be az oldalra számítógépről, mint mobileszközről.

A válaszadók 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van olyan portál, amelyet csak Facebookon keresztül követ, 58 százalék pedig többnyire a közösségi oldalon nézi az anyagokat, és csak ritkán látogatja magát a portált vagy blogot.

A közösségi oldalt 100-ból 49-en használják kommunikációra, 43-an szórakozásra, 40-en tájékozódásra. A legnépszerűbb bejegyzések között 66 százalék a vicces tartalmakat említette, a zenét 55, a tudományos-technikai közléseket 45 százalék jelölte meg.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Kövér: minden körülmények között védjük meg értékeinket!
2016. február 08. hétfő, 06:23    PDF Nyomtatás E-mail
Harmadik alkalommal rendezték meg a Székely Bált pénteken Budapesten. 

Kövér László, az Országgyűlés fideszes elnöke elmondta, bízik abban, hogy a bál egyre inkább hagyománnyá válik, ami egyaránt jó Budapestnek és a székelyeknek, és ami lélekben mindenkit erősít. A politikus, a bál fővédnöke, rámutatott: az idei kedvezményezett székely és kárpátaljai közösségek hitükkel és munkájukkal minden nap bizonyítják Tamási Áron igazát, azaz "azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne."

Közös célunk, hogy a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő minden magyar nemzettársunk nemcsak a szülőföldjén, hanem Magyarországon és Budapesten is maradéktalanul otthon érezhesse magát - fogalmazott Kövér László.

Közölte: a világpolitikában, a világgazdaságban és a világsajtóban olyan riasztó, mindannyiunk életére közvetlenül, vagy közvetve kiható jelenségeket, folyamatokat lehet tapasztalni, amelyeket erős üldözési mániával felvértezve sem tudtunk volna korábban elképzelni.

Ha mi magyarok nem akarunk elmerülni ebben az abszurd világban, akkor három dologra kell figyelni: egymásra, az értékeinkre és az érdekeinkre - mondta.

Ha elveszítjük azonosságtudatunkat, elfelejtjük egymást és önmagunkat, akkor már nem tudjuk felismerni értékeinket sem. Ha nem tudjuk felismerni értékeinket, akkor az érdekeinket sem tudjuk megfogalmazni, és még kevésbé tudjuk megvédeni őket - fejtette ki a házelnök.

Az Országgyűlés elnöke azt kérte, hogy minden körülmények között "védjük meg értékeinket".

Emlékeztetett arra, hogy egy ideje a Parlament épületén a székely zászló leng, és ha rajta múlik, ez addig így is lesz, amíg az unióban fel nem fedezik, az uborka görbületén kívül más problémák is megosztják Európát.

Tarlós István főpolgármester köszöntőjében kiemelte: a nemzeti összetartozás kifejezésére is szolgál a székely bál, amely mostanra rangos rendezvénnyé nőtte ki magát, és fontos missziója van.

Erősíti a magyar-magyar kapcsolatokat, közelebb hozza Székelyföldet és az anyaországot, emellett segíti a rászoruló nemzettársainkat - sorolta a bál védnöke.

Mi magyarok sokfélék vagyunk, nem mindig örömteli történelmünk összeköt, éljünk a Kárpát-medencében, vagy bárhol a nagyvilágon - mondta Tarlós István, aki hangsúlyozta: a bál által támogatott szervezetek fontos szerepet töltenek be a kárpátaljai és székely közösségek életében.

Arra biztatott mindenkit, hogy az év hátralévő részében se feledkezzenek meg a rászorulókról, és hangsúlyozta, hogy a székelyek a magyar nemzet elválaszthatatlan részei.

Szász Jenő, a bált rendező Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke felidézte: két évvel ezelőtt azért hozták létre a rendezvényt, hogy erőt, reményt és jókedvet merítsenek a távolélő testvérek találkozásából.

A bál teljes bevételét jótékonysági célokra ajánlják fel.

Az idén rendhagyó módon az est három székely kedvezményezettje mellé egy kárpátaljai közösséget is választottak, mert az Ukrajnát sújtó gazdasági válság és a fegyveres konfliktusok miatt most nekik van a legnagyobb szükségük az anyaország kinyújtott kezére - mondta el korábban Szász Jenő az MTI-nek.

A kedvezményezettek idén így a marosvásárhelyi Szent Erzsébet Társulás árvái, a székelyudvarhelyi Szent Ferenc Egyesület sérült gyermekei, az oklándi unitárius közösség, valamint a Derceni Református Egyházközség Kárpátaljáról lettek. A külhoni magyar közösségeket rövidfilmen mutatták be a bál résztvevőinek, akik egy mesén keresztül párperces ízelítőt kaptak a Székelyföldi Legendáriumból  is.

A hagyományokhoz híven a program és a vacsora menüválasztása a székely tradícióra épített, a bálon énekelt Sorbán Enikő, színpadra lépett a Magyar Állami Népi Együttes a Megidézett Kárpátalja című produkcióval, Pál István Szalonna, a zenekar prímása vezetésével.

A rendezvényen tiszteletbeli székely címeket is átadtak, a 2004-es, kettős állampolgárságról szóló népszavazásra válaszul létrehozott elismerésben részesültek Pál István Szalonna kárpátaljai származású zenész szülei, Pál Katalin és Pál Lajos, valamint Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) csepeli polgármester, Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes jászsági származású művészeti vezetője.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Szijjártó: a visegrádi országok Schengen barátai
2016. február 04. csütörtök, 05:12    PDF Nyomtatás E-mail
A visegrádi országok (V4) Schengen barátai, ezért olyan értelmes alternatívát kell tudniuk felmutatni, amellyel megvédhető a schengeni övezet - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatorna műsorában szerdán. 

A politikus kifejtette: azért hívták meg a V4 következő, prágai csúcstalálkozójára Macedóniát és Bulgáriát, mert az EU jelenleg délről védtelen, ezért egy második védvonalat kell létrehozni.

Ezért van szükség e két országra, és furcsa helyzet, hogy a schengeni zóna védelmét két olyan országtól várják, amelyek nem tagjai az övezetnek, sőt az egyikük még az uniónak sem - mutatott rá.

Azzal kapcsolatban, hogy Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke bírálta Magyarországot, Szijjártó Péter közölte: tisztességtelen az EP-elnök magatartása, lenézi a közép-európai országokat, amit kifejezetten sérelmeznek és visszautasítanak.

Magyarországnak járnak az uniós források, amelyek "nem könyöradományok", hanem a szerződéseken alapulnak - magyarázta. Mint mondta, ehhez semmi köze annak, hogy milyen álláspontot képvisel Magyarország a bevándorlás ügyében.

Az EP elnöke "európaiatlan magatartást tanúsít ebben az ügyben" - tette hozzá.

A külügyminiszter kitérve Nagy-Britanniára, elmondta, az EU érdeke, hogy a szigetország az unió része maradjon, "az EU erősebb Nagy-Britanniával, mint nélküle".    

Egyes brit elképzeléseket támogat is Magyarország - közölte. Emlékeztetett: hétfőn Budapestre látogat a lengyel miniszterelnök, aki pénteken a brit kormányfővel tárgyal, így közös álláspontot igyekeznek majd kialakítani az ügyben.

A Nagy-Britanniában tisztességesen dolgozók érdekeit meg akarják védeni - fűzte hozzá.

Szijjártó Péter a szerdai, lengyel kollégájával folytatott megbeszéléseiről azt is elmondta: kölcsönösen elismerték, hogy vannak olyan ügyek, amelyek megoldásához pragmatikus együttműködésre van szükség Oroszországgal, ilyenek az energetikai kérdések vagy Szíria ügye.    

A minszki megállapodásokat mindenkinek teljes mértékben be kell tartania, de párbeszédre van szükség Oroszországgal, mert az európai versenyképesség további csökkenéséhez vezetne, ha Oroszország és Európa még csak beszélni sem tudna egymással - vélekedett.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Busójárással, tikverőzéssel és rönkhúzással zárul a farsang
2016. február 03. szerda, 05:13    PDF Nyomtatás E-mail
A három legérdekesebb magyarországi farsangi népszokást, a mohácsi busójárást, a mohai tikverőzést és a Rába-vidéki szlovének rönkhúzását ismerhetik meg az eseményekre ellátogatók a napokban. 

A mohácsi busójárás - mely 2009 óta az emberiség szellemi kulturális örökségének UNESCO reprezentatív listáján szerepel - csütörtöktől február 9-ig tart. A nemzeti jegyzéken szereplő legfrissebb örökségelemet, a Rába-vidéki szlovének rönkhúzását szombaton tekintheti meg a közönség a Vas megyei Kétvölgyön. Február 9-én rendezik meg a mohai tikverőzést, amely 2011-ben került fel a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére - közölte a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum az MTI-vel.

A mohácsi busójárás maszkos télűző szokása farsang csütörtöktől húshagyó keddig tart, főszereplői a rémisztő külsejű, faálarcos, bundába öltözött busók. A tánccal, zenével kísért, immár nemzetközi hírű népünnepéllyé alakult eseménysorozatban részt vesz a város lakossága, busócsoportok, a maszkokat és eszközöket készítő kézművesek, zenészek, táncosok és a közönség.

A mohai tikverőzés a farsang utolsó napjához, húshagyó keddhez kapcsolódó szokás. A falu fiatal legényei jellegzetes maskaráikban házról házra járva adományt gyűjtenek és bekormozzák az emberek arcát. A szokás a tojásadomány begyűjtése közben végzett "tyúkverésről" kapta a nevét, amely a jószág termékenységét igyekszik szimbolikus cselekedettel segíteni: a tyúkok fenekét a bottal jelképesen megérintik. Eredetileg az ország más vidékein is sokféle változatban ismert volt a szokás, amely mára a Fejér megyei Mohán maradt fenn. Az egyes generációk továbbadják egymásnak az öltözeteket és a szokás menetrendjét a külső szemlélő számára láthatatlan fortélyokkal együtt. Az önkormányzat és a helyi civil szervezet is tudatosan segíti a megőrzést.

A Rába-vidéki szlovének rönkhúzását akkor tartják meg, ha senki sem házasodik a faluban farsang idején. A hajadon lányok és nőtlen fiúk koszorúslánynak és vőfélynek öltözve egy körülbelül 25 méteres, feldíszített fenyőrönköt húznak végig a falun. A rönkön menyasszonynak és vőlegénynek öltöztetett fiatal pár ül, akiket a násznép kíséretében kikérnek. A menetet hintón kíséri a bíró, a kisbíró, a jegyző és a pap. A faluba érve esketéssel és lakodalommal ér véget az esemény. Az elhangzó beszédek szlovénul és magyarul zajlanak. A vőfély a 200 éves vőfélykönyv szövegével, régies helyi szlovén nyelvjárásban hívja a résztvevőket a lakodalomba. A szokás nemcsak a nyelv megtartását segíti, hanem az identitás megerősítésében is fontos szerepet játszik - olvasható az összegzésben.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
A romániai magyarság jogaiért áll ki Balassagyarmat
2016. február 01. hétfő, 05:22    PDF Nyomtatás E-mail
Balassagyarmat képviselő-testülete arról döntött, hogy a Civitas Fortissima városünnep alkalmával hagyományteremtő szándékkal minden évben felhívja a figyelmet a határon túli magyarságot érő kisebbségi jogsérelmekre; az idei első határozatban a romániai magyar kisebbség jogaiért áll ki a Nógrád megyei város önkormányzata - tájékoztatta a település alpolgármestere pénteken az MTI-t. 

Csach Gábor (Fidesz-KDNP) utalt arra: 97 évvel ezelőtt, 1919. január 29-én magyar katonák és polgárok űzték ki a megszálló csehszlovák katonaságot Balassagyarmatról, ezzel elérték, hogy a település Magyarország része maradt. Az Országgyűlés 2005-ben a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város címet adományozta a Nógrád megyei településnek.

Az évfordulón ez évtől kezdve felszólalnak a határon túl maradt magyarság védelmében, akiket magyarságukért ér sorozatosan hátrányos megkülönböztetés - tette hozzá.

A határozatban a képviselő-testület az Európai Unió alapokmánya értelmében nyilvánította ki tiltakozását "a romániai magyarság kisebbségi jogait és a székely autonómiatörekvéseket érő, még mindig tapasztalható visszásságok ellen".

Egyben felkérte Medvácz Lajos (Fidesz-KDNP) polgármestert, hogy kezdeményezze Magyarország önkormányzatainál hasonló szolidaritási nyilatkozatok megtételét, ezzel is kifejezve a magyarság egységes kiállását - közölte Csach Gábor.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


4. oldal / 167