Trócsányi: egész Európát gazdagítja a csángók művészete
2016. február 01. hétfő, 05:08    PDF Nyomtatás E-mail
A csángó bál a nemzeti összetartozás kulturális kifejeződése, a csángók művészete nemcsak minket, magyarokat gazdagít, hanem egész Európát - emelte ki Trócsányi László, igazságügyi miniszter a XX. Csángó Bálon szombaton, Budapesten. 

A miniszter ünnepi beszédében a csángó kultúra legnagyobb seregszemléjének nevezte a bált.

Trócsányi László idézte az alaptörvényt és rámutatott: Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megtartására irányuló törekvéseit, és a szülőföldön való boldogulásukat.

A miniszter azt mondta, az alaptörvénynek jogi kultúrává és kultúrává kell válnia, jelző nélkül.
Kiemelte a csángók kivételes helytállását és hűségét, magyarságuk megőrzését, és kitért arra, hogy a csángók "különlegességek" hordozói. Néhány évtizede Magyarországon még kevesen és keveset tudtak létezésükről, a nagyvilágban pedig jóformán semmit.

A moldvai magyar népköltészet azonban mára a világ szinte minden jelentős pontjára eljutott, és a magyar kultúra szerves része. A csángó nyelvjárás és művészet nemcsak minket magyarokat gazdagít, hanem Romániát is, ahol élnek, és egész Európát - hangsúlyozta a miniszter, aki szerint nem véletlen, hogy az európai kisebbségvédelem immár évtizedek óta foglalkozik a csángók ügyével.

Trócsányi László a magyar összefogás és kölcsönös felelősségvállalás ékes példájának nevezte a moldvai magyar oktatási programot, aminek köszönhetően 31 oktatási helyszínen 2064 gyermeket tanít 45 szakember magyar nyelvre.

Kitért arra is, nem szabad elkényelmesedni, az igazi érték örök, de nem elpusztíthatatlan.
Hozzátette: a kultúra, a nyelv és a népcsoport fennmaradásához az elmúlt évtizedekben lerakták az alapot, most a megerősödés és építkezés ideje van. Történelmi pillanatban vagyunk ma, éljünk vele - szólított fel Trócsányi László, aki szerint a munkában mindenkire szükség van.

A jubileumi rendezvény, amelynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök volt, válogatást kínált az eddigi bálok legjobb műsoraiból.

A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség által szervezett programon Visszapillantás mottó alatt színpadra léptek idős hagyományőrzők, fiatalok és gyerekek Pusztinából, Magyarfaluból, Forrófalvából, Klézséről, Somoskáról, Trunkból, Gyimesből, Setétpatakáról, Hétfaluból.

Az új helyszínen, a SYMA Rendezvénycsarnokban tartott bálon közreműködött Antal Tibor, Bálint Erzse, Benke Róbert, Bolya Mátyás, Hodorog András, Kicsi Kóta Károly, Legedi László István, Nyisztor Ilona, Petrás Mária, Roman Stefan, Szokolay Dongó Balázs, Tímár Jánoska, Tímár Viktor, Dresch Mihály Quartet, Fanfara Complexa, Kőketánc Gyerektáncház, Naskalat Zenekar, Somos Együttes, Szigony Együttes, Tázló Együttes, Válaszút Táncegyüttes és a Zurgó Együttes.

A színpadi műsorhoz a hagyományoknak megfelelően több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok kapcsolódtak. A műsort követő, hajnalig tartó táncházban a nézőközönség is tevékeny részesévé válhatott e kultúrának, és moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatták meg az érdeklődők a csángó magyar táncokat.

A bálhoz kapcsolódó kiállításon a Prima Primissima díjas Petrás Mária keramikus alkotásait tekinthették meg a vendégek, a színpadi műsort követően bemutatták Diósi Felícia Csángó élet című könyvét, a kötetet Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke ismertette. Ugyanekkor adták át a Petrás Incze János Díjat, amelyet Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke vehetett át.

A színpadi műsort megelőzően idén is volt Kőketánc Gyermektáncház, amelynek a korábbi évekhez hasonlóan hatalmas sikere volt a kisgyermekes családok körében.

Szintén a színpadi műsor előtt Fülöp Attila - Zappa A moldvai csángó magyarok táncai szakmai szemmel címmel tartott előadást, majd gasztronómiai bemutató következett, ahol jellegzetes csángó ételeket mutattak be csángó asszonyok.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Magyar film kapta Emir Kusturica fesztiváljának fődíját
2016. január 28. csütörtök, 05:06    PDF Nyomtatás E-mail
A Wartburg című magyar film nyerte el az Emir Kusturica által alapított szerbiai film- és zenei fesztivál, a Kustendorf fődíját, az Aranytojást - közölte a díjátadóról beszámolva a B92 belgrádi televízió szerdán késő este a honlapján. 

Borbás Dávid rövidfilmje egy 2010-ben megtörtént abszurd és tragikus postarablás eseményeit, körülményeit kísérli meg felidézni: két tisztességes családapa filmekből felkészülve saját Wartburggal indult rabolni, de a tököli börtön előtt lerobbant a kocsi.

Emir Kusturica szerb filmrendező fesztiváljának legfőbb díjaiért tizenhét film indult. Az Ezüsttojást a palesztin-francia-német koprodukcióban készült Ave Maria, a Bronztojást pedig az Erkin visszatérése című orosz alkotás érdemelte ki. A zsűri különdíját a Város című szerb film kapta.

A bolgár, kínai, horvát, magyar, izlandi, iráni, mexikói, palesztin, orosz, spanyol és szerb alkotásokról háromtagú nemzetközi zsűri döntött, amelyet Majida Abdi etióp producer, Divna Vuksanovic szerb filozófus és Flaminio Zadra olasz producer alkotott.

A fényképezésért járó Vilko Filac-díjat - amelyet az Underground, az Arizonai álmodozók és a Cigányok ideje című filmek szlovén operatőréről neveztek el - a magyar származású, Svédországban élő Borbás István és a francia Diane Baratier ítélte oda az Ave Maria operatőrének, Erik Mizrahinak.

A fesztivált kilencedik alkalommal szervezték meg a Mokra Gora hegységben, a Montenegró, Szerbia és Koszovó határán felépített autentikus faluban.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Magyar Levente: soha nem exportáltunk annyit, mint 2015-ben
2016. január 20. szerda, 05:03    PDF Nyomtatás E-mail
Magyarország soha nem exportált annyit, mint az elmúlt évben, az előzetes adatok alapján a külkereskedelmi többlet eléri a 8 milliárd eurót (2500 milliárd forintot) - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára kedden Berettyóújfaluban, amikor átadta az Epack Kft. új gyártócsarnokát. 

Magyar Levente szerint ehhez az eredményhez hozzájárult a mezőgazdasági bálázó hálókat és zsinegeket gyártó, és termékeit 90 százalékban exportáló Epack Kft. is, amelynek izraeli tulajdonosa, a TAMA cégcsoport 2009 óta 9 milliárd forintot invesztált a bihari térségben lévő gyár fejlesztésébe.

A magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az elmaradottabb térségekre is felhívja a külföldi befektetők figyelmét - tette hozzá Magyar Levente.

Tavaly az ipari termelés "hatalmasat ugrott", a költségvetési hiány 2 százalék alatt van, a magyar gazdaság növekedése pedig az európai uniós átlag fölötti - sorolta az eredményeket a gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár.

Magyar Levente elismerését fejezte ki a TAMA cégcsoportnak, amely "a gazdasági válság legnehezebb évében, 2009-ben vágott bele a vállalkozásba egy olyan térségben, amely - valljuk be - nem először jut eszébe a befektetőknek".

Hozzátette ugyanakkor, hogy a bihari régió közúti elérhetősége hamarosan jelentősen javul, amikor 2016-17-ben az országos gyorsforgalmi úthálózat eléri Berettyóújfalut, az M4-es pedig a román határt.

Dori Ivzori, a TAMA cégcsoport vezérigazgatója elmondta: mezőgazdasági csomagolóanyag gyártással foglalkozó, több mint 1200 dolgozót alkalmazó cégük tavalyi árbevétele elérte a 350 millió eurót (108 milliárd forintot).

Az Epack Kft. 2009-ben, a megalakulás évében 45 dolgozót foglalkoztatott, jelenleg 290-et, árbevételük pedig 744 millió forintról 16 milliárd forintra nőtt - ismertette a termelés adatait.    Győrfi Sándor, az Epack ügyvezető igazgatója hozzátette: 2011-ben 5400 négyzetméteres bálaháló-gyártó csarnokot avattak, most pedig 4000 négyzetméteres zsineggyártó csarnokkal bővült a vállalkozás.

Utóbbi beruházással, amely 2,2 milliárd forintba került, 40 új munkahelyet teremtettek Berettyóújfaluban - jegyezte meg.    Muraközi István (Fidesz-KDNP) reményét fejezte ki, hogy az izraeli csoport immár folyamatosnak nevezhető terjeszkedése más külföldi vállalkozókat is ösztönöz majd térségi fejlesztésekre.

Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke "bihari köldökzsinórnak" nevezte a TAMA nagymérvű, összesen 9 milliárd forintos térségi beruházását, ami komoly vonzerőt jelenthet további külföldi fejlesztőknek.

Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiemelte: az Epack hétszeres létszámbővítés mellett tizenötszörös árbevétel-növekedést ért el a térségben 2009 óta, s ezzel hozzájárult, hogy Hajdú-Bihar immár két éve Magyarország legdinamikusabban fejlődő megyéje.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Magyar film nyert a Golden Globe-on
2016. január 12. kedd, 05:06    PDF Nyomtatás E-mail
A Saul fia kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Golden Globe-díjat, Nemes Jeles László rendező munkája az első magyar alkotás, amely elnyerte a Hollywoodban akkreditált külföldi újságírók szervezetének (HFPA) elismerését. A legjobb dráma A visszatérő, a legjobb vígjáték a Mentőexpedíció lett. 

A Saul fia a Mustang című francia, az El Club című chilei, a Legújabb testamentum című belga-francia-luxemburgi és a Miekkailija című finn-német-észt filmmel volt versenyben.

A díjat átvéve Nemes Jeles László köszönetet mondott a stábnak, a producereknek, a Magyar Nemzeti Filmalapnak és a film amerikai forgalmazójának. "A holokauszt hosszú ideig absztrakció volt, számomra azonban inkább egy emberi arc. Ne felejtsük el ezt az arcot" - fogalmazott.

A helyi idő szerint vasárnap este Los Angelesben rendezett gálán A visszatérő rendezőjét, Alejandro González Inárritut és a film főszereplőjét, Leonardo DiCapriót is jutalmazták.

A drámai alkotások mezőnyében a legjobb női főszereplő Brie Larson lett A szoba című filmben nyújtott megrázó alakításáért.

A vígjátékok között a HFPA a legjobb férfi főszereplő díját a Mentőexpedíció hősének, Matt Damonnak ítélte oda, a színésznőknél pedig Jennifer Lawrence, a Joy című film főszereplője diadalmaskodott.

A mellékszereplők közül Kate Winslet és Sylvester Stallone kapott díjat, a brit színésznő már a harmadik Golden Globe-díját vehette át a Steve Jobs című filmben nyújtott alakításáért, a veterán amerikai színész viszont csak az elsőt. Stallone a Creed - Apollo fia című film Rocky Balboájaként részesült az elismerésben, amelyre 1977-ben már jelölték az első Rocky-film forgatókönyvéért. A sztárt állva ünnepelték kollégái.

A legjobb forgatókönyv a Steve Jobs-film szkriptje lett Aaron Sorkintól, a legjobb betétdalnak pedig a 007 Spectre - A Fantom visszatér címdalát, a Writing's on the Wallt választották.

A legjobb filmzene Ennio Morricone munkáját dicséri, a világhírű 87 éves olasz zeneszerző évtizedek után komponált újra westernfilmhez, Quentin Tarantino Aljas nyolcas című alkotásához. Morricone távollétében a díjat a rendező vette át.

Az animációs filmek között a Pixar stúdió műve, az Agymanók nyert.

A televíziós alkotások mezőnyében a legjobb drámai sorozat a Mr. Robot, a legjobb vígjátéksorozat a Mozart in the Jungle lett.

A drámai sorozatoknál Jon Hamm, a Mad Men - Reklámőrültek sztárja kapta a legjobb férfi főszereplőnek, Taraji P. Henson pedig a legjobb női főszereplőnek járó díjat, az Empire című sorozatért.

A komédiáknál ugyanezeket a kategóriákat Gael García Bernal, a Mozart in the Jungle és Rachel Bloom, a Crazy Ex-Girlfriend főszereplője kapta.

A legjobb minisorozat vagy tévéfilm a Hilary Mantel Farkasbőrben című könyvsikerét feldolgozó Wolf Hall lett.
Ugyanebben a műfajban a színészek között Oscar Isaac, a Mutassatok egy hőst főszereplőjét díjazták, a színésznőknél pedig a világhírű énekesnő, Lady Gaga kapta a földgömböt mintázó szobrocskát az Amerikai horror történet Hotel című évadában nyújtott alakításáért.

A televíziós műfajban a mellékszereplők között Christian Slater és Maura Tierney gazdagodott Golden Globe-díjjal, előbbi a Mr. Robot, utóbbi a The Affair című sorozatban nyújtott alakításáért.

A Cecil B. DeMille-életműdíjat Denzel Washington vehette át.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Szijjártó: fontosak a kölcsönös bizalmat erősítő lépések
2015. október 26. hétfő, 04:57    PDF Nyomtatás E-mail
Pragmatikus együttműködéssel kell a kölcsönös bizalom légkörét megteremteni a magyar-román kapcsolatokban is, úgy, ahogy az Szlovákia esetében történt - hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a román Digi24 hírtelevíziónak adott interjújában, amely szombat este, a Diplomata-útlevél című külpolitikai magazinban került képernyőre. 

A miniszter azt mondta, a Kárpát-medencében a történelmi örökség miatt komoly feszültségek állhatnak elő a kétoldalú kapcsolatokban, ezért mindig nagy a jelentőségük a kölcsönös bizalmat építő lépéseknek.

"Szlovákia esetében a gazdasági, energetikai, közlekedési pragmatikus együttműködés olyan bizalmi alapot teremtett már, amire ráállva a nehéz kérdések is könnyebben vitathatóak meg. Románia esetében is szeretném ezt elérni, hogy legyen egy olyan kölcsönös bizalom egymás iránt, amelyre alapozva a mégoly nehéznek tűnő ügyeket is a siker reményében meg tudjuk vitatni" - fogalmazott Szijjártó Péter.

Az utóbbi időben a bevándorlási üggyel kapcsolatban elfogadhatatlan kritikák érték Magyarországot a román miniszterelnök részéről - mondta -, amire "megfelelő hangnemben" kellett reagálni, de hozzátette: azt szeretné, hogy ezek az ügyek zárójelbe kerüljenek és a kétoldalú kapcsolat pozitívumai kerüljenek előtérbe. A magyar-román kapcsolatokban is sikerült felszámolni néhány "ésszerűtlen helyzetet" - példaként a gyorsforgalmi úthálózat és a szélessávú digitális telekommunikációs hálózat összekötését említette -, megjegyezve, hogy a 21. században "nonszensz" volt, hogy ezek eddig nem léteztek.

Az ideiglenes határzárról szólva Szijjártó Péter elmondta, Magyarország "nem jókedvében" épít kerítést, "nem szereti", hogy a magyar-szerb és magyar-horvát között kerítés van, de a helyzet ezt indokolta. Mielőtt a kerítés megépült volna, napi öt-tízezer illegális bevándorló érkezetett Magyarországra ellenőrizetlenül, ma pedig alig 10-20 illegális bevándorlónak sikerül bejutnia naponta - hívta fel a figyelmet.

A magyar kormánynak egy nagyon komoly bevándorlási nyomást sikerült megállítani, de világos, hogy Európa akkor lenne képes megbirkózni a bevándorlási hullámmal, ha vissza tudja szerezni a saját határai feletti ellenőrzési képességét - magyarázta a miniszter.

Ami a magyar-román határt illeti, elmondta, ott csak előkészítő földmunkák zajlanak. Megerősítette: Magyarország csak akkor fog Románia irányában a zöldhatár lezárását biztosító, az illegális határátlépéseket megakadályozó kerítést építeni, ha erre feltétlenül szükség lesz.

"Különböző szolgálataink figyelik az embercsempészek által irányított bevándorlók mozgását, és csak ha olyan információk lesznek, amelyek arra vonatkoznak, hogy a bevándorlási útvonal Románia irányába fog eltérni, és újabb százezres bevándorlási számra lehet számítani, akkor fogjuk eldönteni, hogy kell-e kerítést építeni a román-magyar határon" - jelentette ki Szijjártó Péter.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


5. oldal / 167