Határzár - a biztonsági kerítésről még egyeztetnek
2015. június 19. péntek, 04:37    PDF Nyomtatás E-mail
Felelősségteljes döntést hozott a kormány a magyar-szerb zöldhatáron létesítendő biztonsági kerítésről, amelyről még egyeztetnek a következő napokban - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 aktuális csatorna műsorában csütörtök este. 

Arra a kérdésre, hogy végleges döntés született-e a a 175 kilométeres magyar-szerb határszakaszra építendő négy méter magas kerítés, fizikai határzár helyszínéről, a kormányszóvivő azt mondta: a kormány döntött arról, hogy szükség van a biztonsági kerítésre, azért, hogy megvédje az ország határait és gátat vessen "az illegális migránsok áradatának".

A biztonsági kerítés megvalósulását firtató kérdésre úgy reagált: a jövő heti kormányülésen részletes jelentést kapnak a kivitelezés ütemezéséről, és csütörtökön már elkezdődött a terület kijelölése, valamint felmérése.

Hozzátette ugyanakkor: az, hogy mi történik a következő napokban akár európai szinten - a görög válságra is utalva -, és hogy mi történik július 1-jén a szerb-magyar közös kormányülésen, "a jövő kérdése".

Azzal kapcsolatban, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön vállalhatatlannak nevezte a Kúria döntését Magyar László tényleges életfogytiglani büntetésének ügyében, a kormányszóvivő azt mondta: a politika ritkán nyilvánul meg másik hatalmi ág működésével kapcsolatban, de vannak olyan ügyek, amelyek "áthágják" a társadalom igazságérzetét, és a kormány azt vallja, hogy akkor van rend, és akkor működik jól az igazságszolgáltatás, ha ezekben az ügyekben a bírósági ítéletek egybeesnek a társadalom igazságérzetével.

A Kúria mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést egy elítélt ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi döntése miatt múlt csütörtökön.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Orbán Viktor: minden lehetőséget számba veszünk
2015. június 15. hétfő, 04:21    PDF Nyomtatás E-mail
A kormány szerdán hallgatja meg a belügyminiszter által javasolt megoldásokat és hozza meg döntését a bevándorlással kapcsolatban  – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. 

Minden lehetőséget végigvesznek, ide értve a teljes fizikai határzár lehetőségét is – tette hozzá a kormányfő.

Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy a szerb és a magyar kabinet július elején tart kormány-csúcstalálkozót, ahol számba veszik a tisztázandó kérdéseket.

"Nem tartjuk helyesnek, hogy ránk küldik a menekülteket, már Szerbia területén fel kellene tartóztatni őket" – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: az Európai Unió költségén, de azon kívül kellene fogadóállomásokat kialakítani, és lehetővé kellene tenni, hogy a tagállamok eldönthessék, befogadják-e a belépni szándékozókat.

A kormányfő elmondta: a schengeni határokat értéknek tekinti, amelyekhez még nem kell nyúlni, most a külső határok megerősítésére van szükség.

Orbán Viktor a legnagyobb nehézségnek tartja és abszurdnak minősítette, hogy Görögország az unióban nem minősül biztonságos országnak, amelyen keresztül a bevándorlók egy jó része érkezik. Kijelentette: a visegrádi országok is egyetértenek Magyarországgal abban, hogy a problémát a görög határnál kell kezelni.

A miniszterelnök azt is mondta, elsősorban az embercsempészekhez szól a kormány bevándorlással kapcsolatos plakátkampánya, amelynek célja, hogy minden embercsempészhez, útvonaltervezőhöz és megélhetési bevándorlóhoz eljusson a hír: Magyarország az a hely, amelyet el kell kerülniük.

Nem tudunk munkát adni a bevándorlóknak - szögezte le a kormányfő. Hozzátette, a plakátok azt is üzenik: nincs esélyed arra, hogy itt maradj, ez nem az a hely, ahol sikerülhet neked a boldogulás.

Orbán Viktor kijelentette, az emberek nagy többsége egyetért azzal, hogy a bevándorlás veszélyes, az "életszerűtlen" elméletet képviselő politikai erők azonban hangosabbak. A miniszterelnök a liberális értelmiség akcióit egy rendkívül kicsi, de hangos kisebbség képviseletének tekinti, amely azonban "teljesen szemben áll az élettapasztalattal". Hozzátette: a véleményüket joguk van elmondani, garázdasághoz azonban nincs joguk.

A kormányfő szerint a plakátok megfogalmazása inkább enyhének mondható. Arra helyezi a hangsúlyt, hogy Magyarország nyitott és barátságos ország; nem azt mondja, hogy ide nem lehet jönni, hanem azt, hogy be kell tartani a törvényeket – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök az uniós nemzetállamokkal szembeni "tiszteletlen trükközésként" értékelte, hogy az Európai Bizottság egy a tagállamok kormányfőinek állásfoglalásával ellentétes megoldást szorgalmaz. Hozzátette, a kvótajavaslat olyan erős ellenállásba ütközött, hogy azóta más javaslatok is felmerültek.

Orbán Viktor az Altus-ügyről szólva azt mondta, az szimbolikus európai kérdés lesz a következő időszakban, amellyel a nemzetközi közösség hosszasan foglalkozik majd, és komoly tanulságokat von le abból.

A kormányfő kifejtette: bár nehéz elképzelni máshogy az európai politikát, mint az egyívású, egy fészek aljáról jövő pártok együttműködésének rendszereként, "de az, hogy az Európai Unió a költségvetéséből ilyen kültelki trükkökkel ellenzéki vezetők cégein keresztül pénzt juttasson a nemzeti politikai küzdőtérre, befolyásolva így a nemzeti politikai küzdelmeket, mélyen idegen az Európai Unió eszméjétől".

Gianni Pittellának, az európai szocialisták frakcióvezetőjének üzenetére, amely szerint Európának vannak problémái, amelyek azért születtek, mert vannak olyan konzervatívok, mint Orbán Viktor, a kormányfő úgy felelt: azt kívánja minden európai országnak, különösen a szocialisták által kormányzottaknak, akiknek ez "a legnehezebben megy", hogy sikerüljön 3 százalék feletti gazdasági növekedést elérniük, valamint azt, hogy olyan arányban csökkenthessék a munkanélküliséget, mint Magyarország. Azt is kívánta nekik, hogy a költségvetést és az államadósságot érintően annyi bajuk legyen minden európai uniós országgal, mint Magyarországgal. "Jó, hogy idejöttek, jó is, hogy körülnéznek, talán van is mit hazavinniük" – jegyezte meg Orbán Viktor.

A kormányfő szólt arról is, szerinte Magyarország méltó egy olimpia megrendezésére, a kérdést ugyanakkor nem szeretné politikaivá tenni, a vezérszerepet az olimpiai bizottságra hagyja. Mint arról beszámolt, a szükséges létesítmények 70-80 százaléka már megvan vagy az olimpia nélkül is megépül.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Raffay Ernő: Trianon egy hosszú folyamat következménye
2015. június 04. csütörtök, 04:33    PDF Nyomtatás E-mail
A trianoni békediktátum egy hosszú folyamat következménye volt, Magyarország sorsa nem a békekonferencia néhány hónapja alatt dőlt el - mondta Raffay Ernő történész szerdán Szegeden. 

Az első világháború előtt az Osztrák-Magyar Monarchia Európa második legnagyobb birodalma volt - mondta az Antall-kormány egykori honvédelmi államtitkára a Fidesz és a KDNP szegedi szervezetének a trianoni békediktátum aláírása 95. évfordulójának előestéjén rendezett megemlékezését követő beszélgetésen. Akkor kezdődött azonban el a világtörténelem legnagyobb fegyverkezési versenye, Magyarország pedig "a nagyhatalmak őrlő malomkövei közé került" - fogalmazott.

Az első világháborút lezáró békeszerződésekkel a győztes antanthatalmak célja Németország meggyengítése volt és az, hogy a németeknek soha többé ne lehessen nagyhatalmi szövetségese - fejtette ki Raffay Ernő.

A győztesek érdekei egybevágtak a cseh, a román és a szerb nemzeti elit céljaival, így a Magyar Királyság területének mintegy kétharmadát, lakosságának pedig több mint felét elvesztette - idézte fel a történész.

A békediktátumban közrejátszott a Károlyi-kormány hibás politikája és a Tanácsköztársaság gyilkos kommunista diktatúrája - mondta az egykori államtitkár, hozzáfűzve: "a rossz kormánynak és a rossz döntéseknek a nép issza meg a levét".

A beszélgetést megelőzően a Fidesz és a KDNP szegedi szervezete néma főhajtással és koszorúzással emlékezett a Délvidéki Országzászló Emlékműnél.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Elindult a Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors
2015. május 22. péntek, 03:55    PDF Nyomtatás E-mail
Elindult a Csíksomlyó Expressz és Székely Gyors a csíksomlyói búcsúba. 

A Csíksomlyó Expressz éjfélkor indult Szombathelyről, majd Budapesten, a Keleti pályaudvaron csatlakozott hozzá hajnalban a Székely Gyors. A két vonat Budapestről egy tizenhat kocsiból álló, csaknem fél kilométer hosszú szerelvényként indult Erdélybe.

Az 1100 zarándokot szállító vonat mozdonyát idén II. Rákóczi Ferenc tiszteletére díszítették fel halálának 280. évfordulója alkalmából. A mozdonyon az erdélyi fejedelem arcképe és jelmondata, "Istennel a hazáért és a szabadságért" látható.

A Kárpáteurópa Utazási Iroda által szervezett négynapos program legfontosabb eseménye a csíksomlyói Mária-ünnep, a pünkösdi búcsú, valamint a zarándoklat Gyimesbe, a történelmi Magyarország ezeréves határához.

A másik, Boldogasszony zarándokvonat tegnap reggel indult Erdélybe.

Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában.

A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak oda.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Csemer Boglárka Boggie döntős
2015. május 20. szerda, 04:05    PDF Nyomtatás E-mail
Bejutott Csemer Boglárka Boggie és a Wars For Nothing című dal a 60. Eurovíziós Dalfesztivál fináléjába kedden este Bécsben.

A Magyarországot képviselő énekesnő a verseny első elődöntőjében a 16 előadóból a tíz legjobb közé került a szakmai pontok és a közönségszavazatok kombinációja alapján kialakult összesítésben, így lett a 27-es döntő résztvevője. A tizedikként színpadra lépett Csemer Boglárka Boggie produkciója nagyszerűen sikerült, a Wiener Stadthalle tízezres közönségétől nagy tapsot kapott.

A Duna Televízióban a helyszínről élőben közvetített elődöntőben Csemer Boglárka Boggie kiválóan énekelt (a versenyben a produkciók énekhangja élőben hangzik el, a zene azonban előre rögzített felvételről megy). Előadása alatt látványos háttérvetítés volt, Csemer Boggie hosszú, vörös színű ruhát viselt, a színpadon négy vokalista, Sapszon Orsolya, Szeder-Szabó Krisztina, Dely Domonkos és Szakonyi Milán kísérte. A produkció koreográfusa Tihanyi Ákos.

A Wars For Nothing háborúellenes dal, amelyet az előadó Sebestyén Áronnal és Bori Sára Helénével közösen írt. "Szerintem ez a téma nagyon fontos üzenet lehet az Eurovíziós Dalfesztivál színpadán is, és jó, hogy Magyarország egy ilyen dallal képviselteti magát, büszke vagyok erre" - hangsúlyozta korábban az énekesnő az MTI-nek.

Szintén bekerült a fináléba az öt kontinens örmény gyökerű énekeseiből álló Genealogy, a belga Loic Nottet, a görög Maria-Elena Kirjaku, az észt Elina Born és Stig Rasta, a szerb díva, Bojana Stamenov, az orosz Polina Gagarina, az albán Elhaida Dani, a román csapat, a Voltaj, amely a vendégmunkások gyerekeire hívta fel a figyelmet, valamint a 20 éves grúz énekesnő, Nina Sublatti.

A keddi 16 elődöntősből a tíz továbbjutót úgy választották ki, hogy egyrészt az érintett országok, valamint a kiemeltként eleve döntősök közül Spanyolország, Ausztria, Franciaország és Ausztrália részéről pontozott egy ötfős szakmai zsűri (ez még hétfőn este megtörtént), másrészt az utolsó dal elhangzása után negyedórán keresztül a tévénézők szavazhattak a verseny applikációján, telefonon és/vagy sms-ben. A kettő kombinációja adta ki a tíz továbbjutót; az egyes országok szavazói nem voksolhatnak saját fellépőjükre.

A 28 éves Csemer Boglárka Boggie azzal vívta ki a jogot az Eurovíziós Dalfesztiválon való részvételre, hogy februárban megnyerte a magyarországi válogatóversenyt, A Dalt.

Világszerte évente 100-120 millióan kísérik figyelemmel az Eurovíziós Dalfesztivált, amely az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) által szervezett verseny. Idén 40 ország képviselői vesznek részt Bécsben; a verseny szabályai szerint mindig az előző évi győztes ország a rendező, tavaly Koppenhágában egy osztrák énekes, Conchita Wurst nyert Rise Like A Phoenix című dalával. Ő a keddi elődöntő megnyitóján újra előadta a számot és házigazdaként is feltűnt.

Magyarország a kilencvenes évek első fele óta vesz részt - kisebb-nagyobb megszakításokkal - az Eurovíziós Dalfesztiválon. A legjobb helyezést 1994-ben Bayer Friderika érte el, Kinek mondjam el vétkeimet? című dalával negyedik lett Dublinban. Tavaly Kállay-Saunders András és a Running az előkelő 5. helyen végzett.

Az Eurovíziós Dalfesztivált először 1956-ban rendezték meg, a korábbi győztesek közül sokan világsztárokká váltak, köztük a svéd sikercsapat, az ABBA vagy az egykor svájci színekben induló, kanadai Céline Dion.

Az idén Building Bridges (Hidakat építünk) szlogennel zajló dalfesztivál második elődöntőjét csütörtökön, a döntőt szombaton rendezik, a Duna Televízió mindkettőt élőben közvetíti 21 órától.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


8. oldal / 167