Európa legjobbjai között van a Hodworks kortárstánc-társulat
2015. április 10. péntek, 04:21    PDF Nyomtatás E-mail
Harmadik alkalommal szerepel a húsz legjobb európai kortárstánc-társulat között a Hód Adrienn vezette HODWORKS: a társulatot legújabb, A halandóság feltételei című darabjával hívták meg az Aerowaves Spring Forward fesztiválra, amelyet április 17. és 19. között rendeznek meg Barcelonában. 

A fesztivál zsűrije idén 449 táncelőadás közül választotta be a Hodworks produkcióját a húsz legjobbnak ítélt előadás közé - olvasható a társulat által az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A magyar kortárstánc merész, a korlátokat folytonosan megkérdőjelező koreográfusaként ismert Hód Adrienn tavaly szeptemberben jelentkezett A halandóság feltételei című darabbal, amelyet április 30-án láthat ismét a magyar közönség a MU Színházban.

A kétszeres Lábán Rudolf-díjas Hodworks tavaly a Pirkad, 2012-ben a Basse danse című darabjával szerepelt az európai kortárstánc-szcéna legnevesebb éves mustrájaként számon tartott fesztiválon.

A halandóság feltételei című darabban a táncosok - Marcio Canabarro, Cuhorka Emese, Garai Júlia, Molnár Csaba - új előadói szerepekben jelennek meg, a klasszikus zenei háttérhez olykor igazodó, máskor azzal szembemenő szituatív jelenetekben.   

Eközben a határtalanság keresése, a korlátoktól való szabadulás, a testiség, a meztelenség kérdései továbbra is a koreográfusi törekvés középpontjában állnak.

A Szabó-Székely Ármin dramaturggal folytatott közös munka révén megszületett előadás jelmezei túlmutatnak funkciójukon: díszletté és kellékké alakulnak.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Tizenöt nőt díjaztak az idei Terézanyu pályázaton
2015. április 08. szerda, 04:55    PDF Nyomtatás E-mail
Több mint 500 pályamű közül választották ki idén a Terézanyu pályázat 15 díjazottját, akik dolgozó nő mivoltukról vallottak írásban, képekben és videókon. A díjátadót kedden, a láthatatlan munka világnapján tartották. 

Alig egy hónap alatt 521 nő vállalta, hogy őszintén, tabuk nélkül vall arról, mit jelent számára a munka, mit jelent dolgozó nőnek lenni. Idén fotók és videók is érkeztek, ám a jelentkezők nagy része inkább megírta a történetét. A legfiatalabb pályázó 19, míg a legidősebb 74 éves volt - közölték a szervezők az MTI-vel.

A Terézanyau pályázat fődíjasa Szilágyi-Árkos Orsolya 38 éves édesanya lett, aki mindig arról álmodozott, hogy egyszer író lesz. Élete sokáig boldog és egész volt férjével, két gyerekével, jó munkájával, amikor nagy tragédia érte. Répamese című történetében egy édesanya gyermekéért folytatott harcát írta meg.

A második és a harmadik helyért járó díjakat megosztva két-két nő kapta, ezen felül kiosztották a Richter-, a Nők Lapja Psziché-, az Örökifjú-, a Csendtörő-, a Legyőzhetetlen-, a Példakép-, a Hősnő-, és az Anyutigris különdíjakat is. Külön ismerték el a fotó és a videó kategória legjobbjait, utóbbit a legfiatalabb pályázó, a 19 éves Oláh Dóra vihette haza, aki tanulás mellett vállal éjszakai műszakot egy gyorsétteremben, hogy megvalósítsa álmát, és színésznő lehessen.

A női lét tabuit döntögető, hatodik alkalommal meghirdetett Terézanyu pályázatra a zsűri ebben az évben olyan munkákat várt, amelyekben a nők őszintén vallanak arról, hogy mit jelent számukra a munka, miért dolgoznak, és közben milyen nehézségekkel kell megküzdeniük.

Az idei alkotásokból kitűnt, hogy gyereket nevelni, háztartást vinni vagy beteg hozzátartozót ápolni, mind olyan láthatatlan tevékenység, amelyet főleg nők végeznek, de ezért sem anyagi, sem erkölcsi elismerést nem kapnak. Elvárás, hogy ezeket szó nélkül végezzék, ám közben elvárás az is, hogy legyen másik, fizetős munkahelyük.

A beérkezett munkákat Beke Zsuzsa, Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs vezetője, D. Tóth Kriszta újságíró, Dobó Kata színésznő, Pásztor Anna énekesnő, Mangó Gabriella orvos és Rácz Zsuzsa író, a Terézanyu pályázat megálmodója bírálta el.    

A díjkiosztó ünnepséget azért április 7-én, a láthatatlan munka világnapján tartották, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a nők által végzett munka jelentőségére és értékére.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Orbán: a szuverenitásért folytatott harcnak sosincs vége
2015. március 16. hétfő, 04:56    PDF Nyomtatás E-mail
A szabadságot és a nemzeti függetlenséget nevezte a magyar történelem "páros vezércsillagának", vérvonalának Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap, a március 15-i nemzeti ünnepen a múzeumkerti állami díszünnepségen tartott beszédében. A kormányfő szerint a szuverenitásért folytatott harcnak sosincs vége. Azt is mondta, hogy az elmúlt években ismét egy erős magyar nemzet kezdett el kovácsolódni

A politikus, akit a pulpitusra menve "Viktor, Viktor" skandálás fogadtak, beszédét azzal kezdte: "legyen béke, szabadság és egyetértés". A nemzeti múzeum lépcsőjét a 167 évvel ezelőtti forradalom epicentrumának nevezve úgy fogalmazott: onnan sugárzott szét, áradt szerte a mágikus energia, amely "felvillanyozta és nagyszerű nemzetté formálta a magyarokat". Úgy folytatta, ha van szakrális lépcső a magyar történelemben, akkor ez az.

Orbán Viktor szerint 1848. március 15. szakrális momentuma, főnixpillanata a magyar lélek újjászületésének.

A miniszterelnök a szabadságot és a nemzeti függetlenséget nevezte a magyar történelem "páros vezércsillagának", vérvonalának, egyben céljának, értelmének és mércéjének. Ez "az örök zsinórmérték, amellyel a magyarok minden nemzedéke megmérettetik" - fogalmazott a kormányfő a Tisztelet a bátraknak! felirattal díszített nemzeti múzeum előtt.

Szerinte az országot nekünk magunknak kell berendezni úgy, ahogy nekünk testhez álló, megszervezni úgy, hogy minket szolgáljon, élni benne azon a nyelven, amit csak mi értünk, és azzal a kultúrával, amit csak mi adhatunk a világnak. Alkotmány, törvénykönyvek, Országgyűlés, kormányzat, akadémiák, nemzetgazdaság: mind ezt az egyetlen célt szolgálják - hangoztatta.

Kijelentette, a magyar történelem létparancsolata úgy szól: függetlennek lenni a nálunknál nagyobbak között; földet, hazát megvédeni; saját szabad magyar világot teremteni.

Szerinte 1848. március 15-e arra tanít, hogy sikerülhet nálunknál nagyobbakkal egyenrangúnak lenni. Talán azért vagyunk már 167 éve "beleszerelmesedve", mert ezt a forradalmat már az első napon megnyertük - mondta. Március 15-ét felidézve úgy fogalmazott: reggel 6 ember indult el a Pilvaxból, délelőttre több százan, délre több ezren, délutánra pedig már több tízezren voltak - "Facebook nélkül".

A forradalmat pedig hiába verték le, mi "győztesnek éreztük és azóta is győztesnek érezzük magunkat", mert mindig tudtuk, hogy igazunk volt, és tudta ezt az egész akkori világ, még azok is, akik elnyomtak bennünket - mondta, megjegyezve ugyanakkor, hogy nagy árat fizettünk érte, a miniszterelnök, az aradi vértanúk, a legnagyobb magyar költő, mintegy 25 ezer honvéd adta életét a szabadságért és a hazáért.

A miniszterelnök a levert szabadságharcot egy modern nemzet megszületése katartikus lenyomatának nevezte, "csillagvillanásnak", amelyre felemelt fejjel gondolunk, amíg magyar él a földön.

Szerinte a szabadságharc a megszállóknak csak "szégyent, kolerát és rossz lelkiismeretet" hozott, ráadásul két emberöltő sem telt el, és a magyarok ellen összefogók egymásnak estek: muszkák a labancoknak, labancok a muszkáknak.

Eltelt 167 év - folytatta -, de a magyar sors lényege nem változott: a magyarok keményen dolgoznak fennmaradásukért, a biztonságért, a megbecsülésért, hogy családjuk, gyermekeik boldoguljanak, hogy legyen egy hely, ami az övék, helytállásukért pedig elvárják az őket megillető tisztelet. Szavait nagy tapssal fogadták az ünneplők.

Orbán Viktor azt mondta, a rendszerváltás után 20 év kellett ahhoz, hogy "együtt tanuljuk meg újra": ha nem fogunk össze, ha nincs erős nemzeti törvényhozás és kormányzat, ha nem ébredünk nemzeti öntudatra, akkor a kemény munka hiábavaló lesz, mert annak haszna "a spekulánsok, az óriás vállalatbirodalmak, a pénzügyi hatalmak zsebébe, más országokba" vándorol, éppúgy, mint "amikor a Habsburg Birodalom hátsó udvara voltunk".

Az elmúlt 25 évben minden magyar megérthette: vagy együtt leszünk sikeresek, vagy sehogy, vagy együtt emelkedünk fel, vagy mindannyian ott ragadunk a sárban - mondta a tömeg folyamatos tapsa közepette, majd hangsúlyozta: "együtt vagy sehogy, ez volt a '48-as forradalom leckéje is".

Orbán Viktor szerint az elmúlt években ismét egy erős magyar nemzet kezdett el kovácsolódni.

Beszédét azzal folytatta, a szabadság azt jelenti: minden nemzetnek elidegeníthetetlen joga, hogy a saját útján járjon. Kossuth és Petőfi népe csak mosolyog, ha bárki oktatni akar bennünket szabadságból és demokráciából - fogalmazott, utalva például arra, hogy Kossuth Lajost hatalmas tömegek ünnepelték Amerikában, amely akkor még rabszolgatartó ország volt.    Európával kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: Magyarország Európa része, és jövőjét "a többi nemzettel együtt akarjuk alakítani". Hozzátette: Európa ma tele van kérdésekkel, Magyarország pedig tele van válaszokkal. Ezt úgy példázta: "mi pontosan tudjuk, hogy nem az uborka görbülete, hanem az európai ember testtartása jelenti a jövőt".

Beszéde végén arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a forradalom óta eltelt 167 év, a lényeg nem változott: az ország szuverenitásáért folytatott küzdelemnek soha sincs vége, és "ebben csak magunkra számíthatunk". "Az összefogás, az igazságba vetett hit és a kitartás vezet győzelemre, csak az erősek maradnak fent. Mi, magyarok egy nagy korszak küszöbén állunk. A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. Tisztelet a bátraknak, éljen a magyar szabadság, éljen a haza!" - zárta szavait a kormányfő.

A beszéd alatt tiltakozók részéről folyamatos sípszót, bekiabálásokat lehetett hallani, mire a tömeg egy része "Tarts ki, Viktor!" felkiáltással válaszolt.

A nemzeti múzeum előtti körúti részt megtöltő tömegben több magyar, székely és lengyel zászlót lehetett látni, utóbbiak mellé Orbán Viktort buzdító molinókat is magasba tartottak.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
A magyar kormány segíti a kárpátaljai magyarokat
2015. március 13. péntek, 05:39    PDF Nyomtatás E-mail
Az ukrajnai válsághoz kötődően, karitatív és szociális tevékenységet folytató szervezetek bevonásával a Kárpátalján élő magyar családok megsegítéséről hozott határozatot a kormány

A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent kormányhatározat rögzíti: "a kormány a határon túl élő magyarok iránt viselt felelősségéből adódóan fontosnak tartja a Kárpátalján élő magyar családok megsegítését".

Ennek érdekében a kormány arra kéri Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, hogy március végéig kössön együttműködési megállapodást a Katolikus Karitásszal a Kárpátalján élő magyar családok megsegítésére indítandó egyéves program lebonyolítására.

Ennek fedezetére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek 85 millió forintos költségvetési támogatást kell biztosítania - olvasható a határozatban.

A kormányhatározat értelmében Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter feladata, hogy áttekintse: a határon átívelő programokon belül milyen lehetőségek állnak rendelkezésre Kárpátalján munkahelyteremtő, gazdaságélénkítő programok indítására.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Székely szabadság napja - megemlékezés a Hősök terén
2015. március 11. szerda, 05:47    PDF Nyomtatás E-mail
A székely szabadság napja alkalmából a Székelyföldért Társaság megemlékezést tartott a budapesti Hősök terén kedd este, a székely vértanúk 1854-es kivégzésének évfordulóján. 

A demonstráció résztvevői petíciót fogadtak el, amelyben azt kérték Victor Ponta román miniszterelnöktől, haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat Székelyföld lakóinak legitim képviselőivel a régió közigazgatási státusáról.

A Hősök terén magyar és székely zászlók alatt összegyűlt - a szervezők becslése szerint mintegy ötszáz - megemlékező tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy Marosvásárhely polgármestere megtiltotta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) keddre tervezett, az etnikai arányokat megváltoztató román közigazgatási átalakítás ellen tiltakozó megmozdulását, és csak az emlékmű melletti megemlékezést engedélyezte.

Dorin Florea polgármester a felvonulást és a tiltakozó megmozdulást arra hivatkozva tiltotta be, hogy az elmúlt két évben a hatóságok rendbontásokat tapasztaltak, a felvonulás által érintett egyik helyszínre pedig korábban már más rendezvényt engedélyezett.

A budapesti megemlékezésen - a "Magyarok! Veszélyben a székelyek!" feliratú molinó előtt felállított színpadon - György-Mózes Árpád elnök, a Székelyföldért Társaság elnöke arról beszélt, a székelyek nyílt véleménynyilvánítása tilos Romániában, és a hatóságok igyekeznek tönkretenni épített kulturális örökségüket. Úgy fogalmazott, hogy "Románia a 21. század Európai Uniójának az Iszlám Állama", mert szerinte döntéseikkel hetente fejeznek le olyan alapvető demokratikus jogokat, mint a gyülekezési, a szabad véleménynyilvánításai és a nemzeti identitáshoz való jog.

Tóth Gy. László politológus pedig arról beszélt, hogy Románia csaknem egy évszázada nem tesz eleget önként vállalt kötelezettségeinek, a gyulafehérvári román nemzetgyűlésen tett ígéreteket ugyanúgy figyelmen kívül hagyja, mint a Párizsban 1919 decemberében aláírt szerződésben foglaltakat.

Székelyföldnek miért nem jár területi és kulturális autonómia, az unó illetékesei miért hallgatnak? - kérdezte. Ami jár a katalánoknak, a skótoknak, a svéd és a finn kisebbségeknek, az miért nem jár a palesztinoknak, a kurdoknak és a székelyeknek? - vetette fel. Székelyföld autonómiájának az elismerése nem sértené Románia érdekeit - jelentette ki.

A Hősök terén a demonstráció résztvevői kék és sárga színű mécsesekből Székelyföld térképét és a "Je suis Sekler" (Székely vagyok) feliratot rakták ki sötétedéskor, majd elénekelték a székely és a magyar himnuszt. A szavalatokkal, énekléssel tagolt rendezvényen a felszólalók közül többen is Székelyföld autonómiájáért álltak ki, és ezzel egyetértő román közéleti szereplőket idéztek.

A Hősök terei rendezvényen megjelent Schiffer András, az LMP társelnöke is.

A demonstráción felolvasott petícióban egyebek mellett azt írták Victor Pontának: sajnálattal tapasztalják, hogy huszonöt évvel a rendszerváltás után a székelyek jogai továbbra sem biztosítottak.

Közölték, úgy látják, a román kormány képviselői rendszeresen megszegik a parlament által is ratifikált nemzetközi egyezményeket, amelyeknek pedig irányadóknak kellene lenniük a közigazgatási átszervezés, a székelyek által igényelt sajátos jogállás, valamint a nyelvi jogok gyakorlatba ültetésének a terén.

A szervezők elmondták: egy másik - hasonló tartalmú, a romániai helyzetről szóló tájékoztató - levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek is elküldenek majd.

Kedden Romániában és több magyarországi településen, köztük Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, valamint Budapesten, Székesfehérváron, Esztergomban és Szolnokon is tartottak megemlékezéseket a székely vértanúk 1854-es kivégzésének évfordulójára emlékezve, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a székely szabadság napjává nyilvánított.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


10. oldal / 167