Tiszteletvacsorát adott az államfő
2016. március 31. csütörtök, 03:57    PDF Nyomtatás E-mail
Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutatót, a Corvin-lánc kitüntetettjét, Novák Ferenc Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas koreográfust, rendezőt és Csukás István Kossuth- és József Attila-díjas költőt, írót szerdán tiszteletvacsorán látta vendégül Áder János köztársasági elnök. 

Kallós Zoltánt 90., Novák Ferencet 85., Csukás Istvánt pedig 80. születésnapja alkalmából hívta meg a Sándor-palotába az államfő.

A tiszteletvacsorák hagyományát Áder János 2012-ben azzal a szándékkal teremtette meg, hogy felhívja a figyelmet a tiszteletre méltó értékek megteremtőire és azokra a kiemelkedő teljesítményekre, amelyek hozzájárulnak Magyarország hírnevének öregbítéséhez.

Ezeken az alkalmakon a köztársasági elnök körbevezeti vendégeit a Sándor-palota történelmi termein, majd együtt megtekintik az épület teraszáról a kilátást. A tiszteletvacsorákon a legnevesebb magyar éttermek és séfek alkotta négyfogásos menüsort szolgálják fel a vendégeknek.

Az államfő eddig tudósokat, sportolókat, művészeket látott vendégül, mások mellett Polgár Judit nemzetközi sakknagymestert, Hosszú Katinka ötszörös világbajnok úszót, Buzánszky Jenőt, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett labdarúgót, Kozma Imre atyát, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítóját és Lech Walesa egykori lengyel államfőt is, de meghívást kaptak a Sándor-palotába már Európa-bajnok szakmunkások is. Legutóbb Törőcsik Marit és Makk Károlyt látta vendégül az államfő tiszteletvacsorán.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Orbán azt üzente Brüsszelnek, az uniónak meg kell változnia
2016. március 16. szerda, 04:46    PDF Nyomtatás E-mail
Kiszelly Zoltán politológus szerint Orbán Viktor egyértelműen azt üzente keddi, múzeumkerti ünnepi beszédével Brüsszelnek, hogy rossz irányba megy

Az elemző az M1 aktuális csatorna esti műsorában arról beszélt, az ugyan nem kérdés, hogy Magyarország is az unió tagja, és ebből a helyzetből az ország és a szervezet is profitál. Azonban az utóbbi időben az unió kezd olyan irányba menni, ami már nem előnyös - tette hozzá.

"Tehát az uniónak meg kell változnia, erről szólt a beszéd; nem kilépni akar a miniszterelnök, nem kivezetni az országot ebből az egyébként jó szövetségből, hanem meg szeretné változtatni" - hangsúlyozta.

A politológus szólt arról is, hogy a beszéd emlékeztetett a kormányfő február végén mondott évértékelőjére: azt is két részre lehet bontani, mint a mostani ünnepi szónoklatot, hiszen volt egy történelmi, visszatekintő, és egy aktuális, a mostani problémákkal foglalkozó rész.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
A Petőfi-program ösztöndíjasaival ünnepelnek a szórványban
2016. március 14. hétfő, 05:13    PDF Nyomtatás E-mail
A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának a Petőfi Sándor-programban részt vevő ötven ösztöndíjasa is hozzájárul ahhoz, hogy a szórványterületeken élő magyar közösségek méltó módon ünnepelhessék meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját - közölte az államtitkárság pénteken az MTI-vel. 

Az államtitkárság közleménye szerint az ösztöndíjasok hagyományőrző, értékteremtő, közösségszervező munkájukkal és ötleteikkel segítik a helyi közösségek felkészülését az ünnepi programra.

Kitértek arra is, hogy Erdélyben Vicén az iskolákban, óvodákban műsorral készülnek a gyerekek, Szászrégenben a megemlékezés mellett 48-as történelmi vetélkedőt szerveznek középiskolások részére. Szeben megyében a Medgyesi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége a Báthory István Általános Iskola diákjaival készül a Miért éppen piros-fehér-zöld? című előadással.

Temesváron a száz éve közadakozásból állított Petőfi-emlékműnél tartanak megemlékezést. Kőhalomban a gyülekezetek műsora mellett a szórványdiákotthonban is megemlékeznek, idén első ízben a Petőfi-program ösztöndíjasának köszönhetően a műsor gerincét zenés-táncos betétek adják.

A program ösztöndíjasának vezetésével a fiatalok is készülnek egy rövid műsorszámmal, amelyet az unitárius egyházban az ünnepi megemlékezésen adnak elő. Krassó-Szörény megyében - ahol Resicabányát és Boksánbányát leszámítva évek óta nem volt március 15-ei ünnepség - három nap alatt öt településen tartanak koszorúzást.

Kárpátalján a magyarság hagyományosan idén is megünnepli az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseit, a magyarlakta területeken csaknem kivétel nélkül mindenütt. A legnagyobb megemlékezéseket a helyi magyar politikai tömörülések szervezik.

A Délvidéken nagyon változatos képet mutat az ünnep szervezése: a pancsovai televízió magyar szerkesztősége minden évben külön adást készít a nemzeti ünnepről. Pancsován és Hertelendyfalván huszadik alkalommal ünnepelnek együtt a magyar művelődési egyesületek tagjai.

Horvátországban Dályhelyen nagyszabású műsorral készülnek, amelybe az óvodásokat, iskolásokat, fiatal felnőtteket és az idősebb korosztályt is bevonják. A program egyik ösztöndíjasa Horvátországban több településen történelmi előadásokat tart a 48-as eseményekről. A Délvidéken is déli végnek számító szemérségi szórványban Nyékinca, Mitrovica, Feketics és Dobradó közössége hat éve döntött úgy, hogy távol a tömbmagyarságtól közösen ünnepel.

A felvidéki Dunaszerdahelyen, Komáromban és más nagyobb, magyarlakta nagyvárosban, ahol stabil magyar közösség van, városi szervezésben az anyaországi megemlékezésekhez hasonlóan koszorúzás és műsor az ünnep jellemző formája.

A legnagyobb akadályt az jelenti, hogy Szlovákiában nem munkaszüneti nap március 15. - olvasható az összegzésben.   

Prágában 26 éve rendszeresen koszorúzással és ünnepi műsorral emlékeznek meg március 15-éről, a szervező a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége és az Ady Endre Diákkör.

Hivatalos és nyilvános megemlékezés csak a 1989-es bársonyos forradalom óta lehet Csehországban.

Az ausztriai magyar szervezetek az ünnepet megelőző hétvégén tartják megemlékezéseiket szerte Ausztriában - írta a nemzetpolitikai államtitkárság.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Magyar Becsület Renddel tüntették ki Tőkés Lászlót
2016. március 14. hétfő, 05:07    PDF Nyomtatás E-mail
Magyar Becsület Renddel tüntette ki Tőkés Lászlót a köztársasági elnök a kormányfő előterjesztésére, az indoklás hasonló, mint amivel 2009-ben megkapta a Románia Csillaga kitüntetést. 

A Magyar Közlöny pénteki számában megjelent határozat szerint bátorságának és emberi méltóságának - ami a személyes példa erejével a kommunista diktatúrát megdöntő temesvári forradalom kirobbanásához vezetett, s ezáltal megnyitotta a szabadság útját Románia és az erdélyi magyarság előtt - kivételes elismeréseként adományozza a kitüntetést Tőkés László európai parlamenti képviselőnek (Fidesz-KDNP), volt királyhágó-melléki református püspöknek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének Áder János államfő.

Tőkés László 2009-ben, a romániai forradalom huszadik évfordulóján kapta meg Traian Basescu román államfőtől a legrangosabb romániai kitüntetést, az indoklás szerint annak a kivételes bátorságának és emberi méltóságának az elismeréseként, amely "a személyes példa erejével a román nép kommunista diktatúra elleni történelmi forradalmának kirobbanásához vezetett".

Az elismerést idén március 3-án visszavonta Klaus Iohannis román elnök. A lépést Victor Ponta volt kormányfő kezdeményezte 2013-ban, miután Tőkés László európai parlamenti képviselőként felvetette, hogy Magyarország vállaljon "védhatalmi" szerepet Erdély érdekében.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Kiosztották a díjakat, a Liza, a rókatündér a legjobb film
2016. március 07. hétfő, 04:59    PDF Nyomtatás E-mail
A Liza, a rókatündér című alkotás nyerte el a legjobb nagyjátékfilmnek járó díjat a 2. Magyar Filmhéten, amelynek vasárnap esti gáláján először adták át a Magyar Filmdíjakat összesen 18 kategóriában. Különdíjat kapott az Oscar-díjas Saul fia. 

A Liza, a rókatündért 15 kategóriában jelölték és végül 7 díjat nyert el a film: a legjobb rendezőét Ujj Mészáros Károly, a legjobb női főszereplőét Balsai Móni vehette át. A Liza alkotói kapták a legjobb látványért, zenéért, vágásért, valamint a legjobb smink-, fodrász- és maszkmesternek járó Magyar Filmdíjat.

Ujj Mészáros Károly a rendezésért elnyert díjat átvéve a Saul fia alkotóinak viccesen megköszönte, hogy nem indultak a versenyen és így esélyt kaphattak más filmek is a díjak elnyerésére. Mint felidézte, a Liza, a rókatündér nyolc évig készült.

A Félvilág lett a legjobb tévéjátékfilm, ez az alkotás 11 jelölésből négyet - legjobb férfi mellékszereplő, legjobb tévéjáték, operatőr és forgatókönyvíró - váltott díjra. Az egykori kurtizán, Mágnás Elza életének utolsó napjait bemutató film rendezője Szász Attila.

A legjobb férfi főszereplőnek járó elismerést ifj. Vidnyánszky Attila kapta a Veszettekben nyújtott alakításáért.

A legjobb női mellékszereplő Csákányi Eszter lett az Utóéletben nyújtott teljesítményéért. A legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat Kulka Jánosnak ítélték oda a Félvilág című filmben játszott szerepéért.

A legjobb ismeretterjesztő filmnek a Vad Kunság - A Puszta rejtett élete című filmet, Mosonyi Szabolcs rendezését választották a Magyar Filmakadémia tagjai. A kisjátékfilmek közül Kovács István Betonzaj című munkáját ítélték a legjobbnak.

A legjobb animációs filmnek járó Magyar Filmdíjat Gauder Áron rendezése, a Kojot és a szikla című alkotás kapta.

A dokumentumfilmek kategóriájában a Drifter, Hörcher Gábor rendezése nyerte el a díjat.

Az operatőrök közül a Félvilágot fényképező Nagy András kapta a Magyar Filmdíjat. A legjobb forgatókönyvíró díját Köbli Norbertnek ítélték oda a Félvilág című tévéjátékfilmért. A legjobb vágónak járó elismerést Czakó Judit a Liza, a rókatündér című nagyjátékfilmért nyerte el.

A Magyar Filmdíjakért folyó versenyben a Saul fia, Nemes Jeles László hétfőn hajnalban Oscar-díjjal jutalmazott alkotása nem indult, de a szervezők különdíjjal jutalmazták. Nemes Jeles László megköszönte a stáb munkáját, és arról beszélt, hogy amikor 2003-ban visszaköltözött Párizsból, mennyire fontos volt számára az az itteni filmes világ, amely befogadta és a stúdió, ahol első kisfilmjeit készítette.

Az este a Körhinta című filmből, Fábri Zoltán alkotásából és a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezte Körhinta című előadásából bemutatott részlettel kezdődött és zárult. A gála végén a színpadon megjelent a film főszereplője, Törőcsik Mari, a nemzet színésze is. Gratulált a Saul fia alkotóinak és felidézte, hogy egykor együtt játszott a film főszereplőjével, Röhrig Gézával az Eszmélet című tévéfilmsorozatban, aki abban a kis József Attilát játszotta.

Az eseményen megemlékeztek a magyar filmművészet elmúlt években elhunyt jeles alkotóiról is.

A Magyar Filmdíjakról a Magyar Filmakadémia tagjai döntöttek szavazással.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


2. oldal / 167