Internetfüggőség-klinikát hoztak létre Horvátországban
2017. február 07. kedd, 08:00    PDF Nyomtatás E-mail
Internetfüggőség-klinikát hoztak létre a zágrábi pszichiátrián, ez az első ilyen intézmény Horvátországban - közölte az N1 horvát kereskedelmi hírcsatorna hétfőn.

Az alkohol-, a szerencsejáték- és a drogfüggők mellett most a technológiai függőséget is gyógyítják a fővárosi kórházban.
Irena Rojnic Palavra pszichiáter elmondta, hogy elsősorban olyan fiatalok kezeléséről van szó, akik szinte képtelennek mutatkoznak a normális életre az internet, a számítógépes játékok és a mobiltelefon megvonása után.

A pszichiáter szerint ugyanakkor nem könnyű felismerni az internetfüggőséget.

"Amennyiben valaki négy-öt órát tölt naponta a világhálón, és közben nem végzi el az iskolával vagy munkával kapcsolatos feladatait, az már jel" - hangsúlyozta a szakember.

Hozzátette, hogy az interneten eltöltött idő mellett sokkal fontosabb, hogy milyen tünetek jelentkeznek.

"Amennyiben egyre több és több időt töltünk a számítógép előtt vagy okostelefon társaságában és elveszítjük az időérzékünket, továbbá problémáink adódnak emiatt a munkahelyünkön, az iskolában és a családban, valamint semmit sem tudunk tenni ellen, ideje, hogy szakember segítségét kérjük" - vélekedett Rojnic Palavra.

Horvátországban nincs pontos adat arról, hány internetfüggő van az országban. Szakértők szerint a lakosság közel 11 százaléka szenved a szenvedélybetegség ezen formájában, vagyis országszerte körülbelül 400 ezer ember - számolt be róla az N1.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Hatvanöt éve uralkodik II. Erzsébet
2017. február 06. hétfő, 07:37    PDF Nyomtatás E-mail
Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és más birtokok, területek királynője, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője - ma hatvanöt éve, hogy II. Erzsébet királynő viseli a fenti címeket.

Ő a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmos 1066-ban megszerezte az angol trónt, de a 91. életévéhen járó királynő egyik elődjének sem adatott meg ilyen hosszú élet és ennyi idő ezen a trónon.

Az uralkodás nagy-britanniai hosszúsági rekordját már 2015. szeptember 9-én megdöntötte. Ezt a rekordot addig a napig üknagymamája, az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynő tartotta 63 évvel, hét hónappal és három nappal.

II. Erzsébet királynő hivatalosan zafírjubileumnak nevezett 65. uralkodási évfordulója jóval csendesebben telik majd, mint a 60. évforduló öt évvel ezelőtti gyémántjubileuma. Akkor az Egyesült Királyságban és a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség 54 országában - köztük abban a 15-ben, amelynek II. Erzsébet királynő ma is az alkotmányosan elismert államfője - világraszóló ünnepségsorozattal köszöntötték az uralkodót.

Ezúttal azonban csak a Buckingham-palota melletti Green Parkban, illetve a Tower ősi erődje mellett felsorakozó tüzérségi díszszázadok tisztelgő sortüzei jelzik majd az évfordulót, a királynő az udvar tájékoztatása szerint családi körben tölti, és édesapja, néhai VI. György király emlékének szenteli a hétfői napot.

György király nem - és így idősebb leánya sem - volt egyenes ágon trónvárományos, mindketten György bátyja, VIII. Eduárd "jóvoltából" kerültek a brit trónra. Eduárd ugyanis a korona helyett egy elvált amerikai hölgy, Wallis Simpson kegyeit részesítette előnyben, és 1936. december 10-én, alig 327 napi uralkodás után, a koronázást meg sem várva távozott az Egyesült Királyság éléről, átadva helyét öccsének, Albert yorki hercegnek, aki csak uralkodói névként választotta a György nevet.

A magának való, zárkózott, beszédhibákkal küszködő, uralkodói szerepre egyáltalán nem törő új királyban valójában felesége, Erzsébet anyakirálynő tartotta a lelket, amíg lehetett. Nem sokáig lehetett: György király - bár népe nemzeti hősként tisztelte - a rároskadt felelősség, és főképp a háborús évek megpróbáltatásainak súlya alatt korán összeroppant, és 1952. február 6-án, alig 57 esztendősen elhunyt, a fiatal Erzsébetre hagyva az akkor még mindig világháborús sebeit gyógyítgató, súlyos áruhiány és kiterjedt jegyrendszer szorításában élő Egyesült Királyság trónját.

Erzsébet hercegnőt Kenyában érte atyja halálhíre. Amikor egy héttel korábban, férje, Fülöp herceg kíséretében elindult Afrikába, már ő is és az udvari illetékesek is sejtették, hogy nem látja többé nagybeteg édesapját. Poggyászában e meggondolásból fekete gyászruha is volt, valamint egy dosszié, amely trónra lépésének hivatalos írott deklarációját tartalmazta.

Első miniszterelnöke az eddigi tizenhárom közül Winston Churchill, a világháborús győző volt. A Kremlben és a Fehér Házban is még azok a vezetők ültek - Moszkvában Sztálin, Washingtonban Harry Truman -, akik közvetlenül részesei voltak a II. világháborúnak.
Az utóbbi húsz év négy brit miniszterelnöke közül három - Tony Blair, David Cameron és a jelenlegi kormányfő, Theresa May - már II. Erzsébet királynő trónra lépése után született, és a Blairt követő Gordon Brown sem volt még egyéves, amikor Erzsébetet a sors nem egészen 26 évesen, édesapja halálának pillanatában a trónra emelte.

Uralkodása alatt felépült, majd egy nemzedéknyi idő elteltével leomlott a berlini fal, és először látogattak űrhajósok a Holdra.
Ő volt az első brit uralkodó, akinek koronázását élő televíziós közvetítésben láthatták az alattvalók - legalábbis abban a 1,5 millió brit háztartásban, ahol 1953-ban már volt tévékészülék.

II. Erzsébet királynő uralkodásának eddigi hat év fél évtizede nem volt mentes családi megpróbáltatásoktól és tragédiáktól.
"Annus horribilis" - borzalmas év, mondta ki például 1992-re, könnyek között, az azóta szállóigévé vált minősítést.
Akkor vált nyilvánvalóvá ugyanis, hogy legidősebb fia, Károly trónörökös és Diana hercegnő egészen addig tündérmesének beállított házassága romba dőlt; különköltözésüket John Major miniszterelnök jelentette be az alsóházban.

Akkor vált el a királynő leánya, Anna hercegnő, abban az évben járták be a világsajtót a másodszülött fiú, András yorki herceg félpucér feleségéről, Sarah Fergusonról egy idegen férfi intim társaságában készült, súlyosan kompromittáló lesipuskás fotók, és akkor emésztették el a lángok a legősibb uralkodói rezidencia, a windsori kastély jelentős részét.

Az igazi "annus horribilis" azonban 1997 volt, Diana hercegnő - Károly trónörökös felesége - világszerte sokkot okozó párizsi autókatasztrófájának éve. Az udvari krónikások jórészt egyetértenek abban, hogy Diana halála és az azt megelőző kölcsönös házasságtörési, majd válási botránysorozat az utóbbi évszázad legnagyobb megrázkódtatása volt a brit monarchia életében, talán nagyobb, mint VIII. Eduárd lemondásának világraszóló botránya.

Mindezen megpróbáltatások közepette II. Erzsébet királynő - kifelé mutatott - rendíthetetlen nyugalommal és szilárdsággal tartotta egyben a monarchiát. Bár ezt a nyugalmat a sajtó és az alattvalók sokszor ridegségként érzékelték - így volt ez például a Diana halálát követő példátlan társadalmi felindulás idején is -, a történészszakma azonban teljes egyetértésben vallja, hogy a brit monarchia kizárólag II. Erzsébet kikezdhetetlen személyes tartásának köszönhetően élte túl az elmúlt hat és fél évtized hatalmas világtörténelmi változásait és családi megrázkódtatásait.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Északról jutott fel a Mount Everest csúcsára Neszmélyi Emil
2016. május 25. szerda, 03:52    PDF Nyomtatás E-mail
Neszmélyi Emil a hétvégén első magyarként északról, a hegymászók által jóval veszélyesebbnek ítélt útvonalon feljutott a Mount Everest csúcsára - közölte az expedíció kommunikációjával foglalkozó cég hétfőn az MTI-vel. 

Mint írták, Neszmélyi Emil révén Magyarország is bekerült azon nemzetek közé, amelyeknek legalább egy sikeres mászója Tibet felől ért fel a világ legmagasabb, 8848 - más mérések szerint 8850 - méteres csúcsára.

Az északi nemzetközi Mount Everest-expedíciók egyetlen magyar tagjaként Neszmélyi Emil április 5-én indult el Katmanduba, és április 21-én érkezett meg a tibeti alaptáborba. Az akklimatizációs folyamatot követően a hegymászó múlt pénteken kezdte meg a csúcstámadást.

A negyvenéves budapesti ügyvéd évek óta készült az expedícióra.

Erőss Zsolt, Jelinkó Attila és Ugyan Anita után ő a negyedik magyar állampolgár, aki felért a világ legmagasabb pontjára. A szlovák állampolgárságú, felvidéki magyar Demján Zoltán 1984-ben jutott fel a csúcsra.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Megfejtették a zsiráf hosszú nyakának genetikai titkát
2016. május 18. szerda, 04:26    PDF Nyomtatás E-mail
Összehasonlították tudósok a zsiráf és legközelebbi rokona, az afrikai esőerdők okapijának genomját, felfedték többek között azt is, milyen genetikai változások vezettek a zsiráf kivételesen hosszú nyakának evolúciójához, amely a világ legmagasabb szárazföldi állatává tette. 

"Az evolúció rendkívüli attrakciója a hosszú lábú, hosszú nyakú zsiráf, amely akár hat méteres magasságot is elérhet és amely legalább nyolcezer éve, a nigeri dabousi barlangábrázolások óta tartja ámulatban az embert" - idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál Douglas Cavenert, a Pennsylvaniai Állami Egyetem tudósát, aki Morris Agabával, a tanzániai Nelson Mandela Afrikai Tudományos és Technológiai Intézet munkatársával együtt vezette a Nature Communications keddi számában ismertetett kutatást.

Cavener és Agaba több mint negyven emlős - köztük a szarvasmarha, a juh, a kecske, a teve és az ember - génszekvenciáihoz hasonlította a zsiráf és az okapi génjeit, hogy megtalálják, milyen genetikai változások számlájára írhatók a hatalmas állat olyan egyedülálló jellemzői, mint az akár 60 kilométeres óránkénti sebességű sprintek.

"Az okapi és a zsiráf génszekvenciái nagyon hasonlítanak, mert csak mintegy 11-12 millió éve vált el egymástól a közös őstől származó két faj fejlődése. A közeli rokonság ellenére az okapi inkább a zebrára hasonlít, nem rendelkezik a zsiráf magasságával, sem döbbenetes szív- és érrendszeri kapacitásával, ezért az ő genomja segítségével meg lehetett találni a zsiráf tulajdonságainak genetikai gyökereit" - magyarázta Cavener.

Összehasonlító tesztek segítségével felfedezték azt a 70 gént, amely az adaptáció jeleit mutatta. Ezek azok a gének, amelyek a csont-, a keringési és az idegrendszer fejlődését és működését szabályozzák, vagyis éppen azok, amelyekről feltételezték, hogy a zsiráf csodáinak hátterében állnak.

Felfedezték a hosszú nyak és lábak evolúciójában szerepet játszó géneket is. A zsiráfnak ugyanannyi nyak- és lábcsontja van, mint az embernek, ezért ezeknek a csontoknak nagyon meg kellett nyúlniuk.

"Legalább két génre volt ehhez szükség: az egyik meghatározza a csontváznak azt a régióját, amelyiknek nagyobbra kell nőnie, a másik a nagyobb növekedést stimulálja" - mutatott rá Cavener.

A 70 azonosított gén között, amelyek a zsiráfnál markánsan eltérnek a többi állatétól, megtalálták azokat is, amelyek ezeket a feladatokat látják el.

"Reméljük, a zsiráf genomjának és egyedülálló testfelépítése titkainak publikálása felhívja a figyelmet a fajra, melynek populációi gyorsan fogyatkoznak: az elmúlt 15 évben az orvvadászat és élőhelyük pusztulása miatt negyven százalékkal lettek kevesebben. Ebben az ütemben a szabadon élő állatok száma a század végére 10 ezer alá eshet" - mondta Cavener.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Brit adakozási rekord
2016. április 18. hétfő, 04:09    PDF Nyomtatás E-mail
Adakozási rekordot döntöttek tavaly a leggazdagabb britek, a legtöbbet közülük Elton John, a brit pop veteránja, Joanne K. Rowling, a példátlan sikerű Harry Potter-regényfolyam szerzője és David Beckham, az angol labdarúgás egykori szupersztárja áldozta vagyonából jótékony célokra. 

A The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap minden év tavaszán összeállítja listáját - Rich List - a Nagy-Britanniában élő leggazdagabb ezer mágnás becsült vagyonáról.

Az idei összesítés a jövő héten jelenik meg, de a lap szokásához híven egy héttel korábban külön összeállítást közölt arról, hogy a felső ezres mezőny az elmúlt egy évben mennyit fordított segélyszervezetek támogatására és egyéb nemes célokra.   

A vasárnap ismertetett kimutatás szerint a legvagyonosabb britek tavaly 2,66 milliárd fontot áldoztak jótékonyságra. A listát Elton John vezeti, aki 26,8 millió fontot adományozott HIV-fertőzöttek és AIDS-betegségben szenvedők támogatására külön e célra létrehozott nagy-britanniai és amerikai alapítványain keresztül.

J.K. Rowling a második helyre került 10,3 millió font adománnyal. A Skóciában élő írónő ugyancsak saját alapítványai révén jótékonykodott. Ezek egyike a Lumos, amely azért dolgozik, hogy 2050-re egyetlen hátrányos helyzetű vagy fogyatékos gyermek se nevelkedjen állami intézetekben, hanem lehetőleg maradhasson saját családja körében vagy befogadó családokhoz kerüljön.

A Lumos jelentős figyelmet fordít Kelet-Európára. Rowling néhány éve egy lapinterjúban elmondta, hogy a szervezet alapítójaként "rendszeres és titkos látogatásokat" tesz például Moldova, Ukrajna és Románia állami gyermekgondozó intézményeiben, amelyekben sokszor "szívszaggató körülményeket" tapasztal.

David Beckham tavaly ötmillió fontot áldozott szintén gyermekeket segítő jótékonysági szervezetek támogatására, ezzel az adományozó szupergazdagok élmezőnyének harmadik helyére került.

A The Sunday Times kimutatása szerint a legvagyonosabb ezer brit közül tavaly 178 adományozott egymillió fontot vagy ennél többet. Közéjük tartoznak a Coldplay együttes tagjai 1,7 millió fonttal, Ringo Starr, a Beatles egykori dobosa 1,6 millió fonttal és Jamie Oliver sztárszakács 1,4 millió font jótékonysági adománnyal.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


1. oldal / 267