Lótrágyával fűtenének otthonokat Finnországban
2015. június 16. kedd, 03:32    PDF Nyomtatás E-mail
Lótrágyával fűtenének otthonokat a jövőben Finnországban.

Az Yle finn közszolgálati műsorszóró szerint a kormány célja, hogy a következő évtizedekben az ország leálljon a szénhasználattal és felére csökkentse az importolaj-fogyasztását, ezért a kormány alternatív megoldásokat keres az energiaszükséglet kielégítésére.

A Fortum energiavállalat már hozzá is látott egy, lótrágya és faalapú szemét vegyítésével kifejlesztett bio-tüzelőanyag teszteléséhez. A vállalat szerint három ló éves "termelése" elegendő lenne egy családi otthon egész éves fűtéséhez. A Finnországban élő nagyjából 77 ezer ló tehát több mint 20 ezer otthon ellátásához lenne elegendő.

Az Yle szerint a lótrágya megújuló energiaforrásként való használata az istállók számára is könnyebbséget jelentene, hiszen egyre nagyobb problémát jelent számukra az állatok ürülékének kezelése.

A bélsár megtermékenyítő közegként való használata ugyanis tilos az olyan földeken, amelyek vízi utakkal vannak összeköttetésben, és a gazdák nemsokára a szeméttelepekre sem szállíthatják el lovaik ürülékét.

2016-tól tilos lesz szerves hulladékot kihelyezni a finnországi szeméttelepeken - emlékeztetett a BBC News.   

(http://www.bbc.com/news/blogs-news-from-elsewhere-33134670)
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Délkelet-Európa egyik legnagyobb őslényparkja nyílik
2015. június 15. hétfő, 04:14    PDF Nyomtatás E-mail
Délkelet-Európa egyik legnagyobb őslényparkja nyitja meg kapuit pénteken Romániában, a Brassó megyei Barcarozsnyón (Rasnov) – írja csütörtöki számában a Krónika erdélyi magyar napilap. 

A szórakoztató központ 1,4 hektáron terül el és 45 életnagyságú dinoszauruszt sorakoztat fel. A parkban faágak közé épített házikók, mozi és számos meglepetés várja az érdeklődőket, akik a dinoszauruszok fejlődését végigkövető látványos úton haladnak végig. A parkot ötmillió eurós beruházással létesítették, a pénz 70 százaléka uniós forrásból származik, 30 százaléka pedig önrész.

Az életnagyságú, üvegszálból készített őslények némelyikének a hosszúsága a 24 métert, magassága a 20 métert is eléri. A dinókat Romániában készítették, olyan szakemberek technikai és tudományos hozzájárulásával, akik hasonló jellegű parkot működtetnek Németországban. A létesítmény tervezőit a Steven Spielberg 1993-as filmje, a Jurassic Park ihlette.

A múzeumként is működő dinópark a hét minden napján látogatható, a belépti díj felnőtteknek 28, gyerekeknek 22 lejbe kerül. A befektetők több mint százezer látogatóra számítanak az első évben.

A dinópark alig pár kilométerre fekszik az egyik leglátogatottabb romániai műemléktől, a - tévesen Drakulához kötött - törcsvári kastélytól. A környékre utazók ugyanakkor a barcarozsnyói várat is meglátogathatják, mely a legépebben megőrzött erdélyi szász parasztvár.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
900 000 evezőcsapás a Dunán
2015. június 10. szerda, 11:42    PDF Nyomtatás E-mail
40 nap kajakozás után beevezett a Fekete-tengerbe a Vitéz Kürtős Team, a Duna 2860 elnevezésű túra véget ért - tudta meg a Más Rádió a székelyföldi származású Bálint F Gyulától

Bálint Gáspár
és Bálint F Gyula tavaly találta ki, hogy a csapat végigevezzen Európa második leghosszabb folyóján. A túrához egy kétszemélyes tengeri kajakot választottak, és indulás előtt egy hónappal bekopogtattak a Budapest Evezős Egyesülethez a Népszigeten, hogy meg szeretnének tanulni evezni. Úgy találták ugyanis ki ezt a túrát, hogy előtte egyikük sem ült kajakba. 


A túra hossza miatt (majdnem másfél hónap) az eredeti elképzelés szerint három csapat tette volna meg a Donaueschingen – Sulina távot, ám nem nagyon sikerült vállalkozókat találni. Egyedül Donka Attila jelentkezett, aki szintén csapattag, miután tavalyelőtt a Vitéz Kürtős Team maratoni csapatának tagjaként, kürtőskalács jelmezben lefutotta a 28. SPAR Budapest Maraton ráeső részét. Attila végül a Budapest – Mohács szakaszon evezett három napig Gyulával, majd szintén három napig Gáspár Lóránth Péterrel Apatintól – Belgrádig. A negyven nap végül 17-10-13 osztásban valósult meg: Donaueschingen – Budapest, Budapest – Vaskapu, Vaskapu – Fekete-tenger. 

„Eredetileg mi az első szakaszt, a mintegy 1280 kilométeres Donaueschingen – Budapest szakaszt teljesítettük volna Gáspárral, de örvendek, hogy így alakultak a dolgok. Így mindketten elmondhatjuk, hogy végigjártuk a Duna teljes szakaszát, hiszen azon a három-három napon, amikor nem eveztünk, a kísérőautóval követtük a kajakot a parton” – nyilatkozta Bálint F Gyula. 

Mint Gyula nyilatkozatából is kiderült, a vízen lévő csapatot egy autó kísérte, amely a felszerelést szállította, a kísérő ember pedig (felváltva Mihálydeák Antal, Bálint F Gyula, Bálint Gáspár, András Tünde és Sztojka Sándor) filmezett, fotózott, bevásárolt, szálláshelyet keresett.

A túra 39 éjszakájából mindössze négyet töltött panzióban vagy rokonoknál a csapat, a többi sátorban telt. Németországban, Ausztriában, Szlovákiában és Magyarországon kempingekben aludtak, Szerbiában, Bulgáriában, Romániában végig, Németországban két éjszakát vadkempingeztek a Duna-parton. 

A csapat felszerelésének most már elmaradhatatlan része a Bake'n'Roll kürtőskalács sütő, amellyel ahol lehetőség adódott sütöttek az erdélyi finomságból, és a kempingekben a szomszédok közt osztották szét. Kürtőskalácsok sültek a Duna Deltában is. Letea falu óvodásai, kisiskolásai először találkoztak ezzel az édességgel, és olyannyira ízlett nekik, hogy páran szüleiknek is félretettek egy-két tekerintést. 

„A Dunát a Breg és Brigach folyók összefolyásától nevezik Dunának. Hivatalosan nincs forrása, csak eredete, ám legtöbben a távolabb, 49 kilométerre lévő Breg forrást tekintik Donauquellének, a Duna forrásának” – magyarázta Gyula. Az indulás előtt meglátogattuk mindkettőt, így végigkövethettük, ahogy egy 10-20 centiméter széles csermelyből egy több, mint egy kilométer széles folyam lesz, majd három ágra válik, és létrehozza Európa legjobb állapotban megőrzött delta-torkolatát, amely 1991 óta az UNESCO Világörökség része.” 

Az útjuk során a fiúk változatos tájakon evezhettek végig, hiszen a 2860 kilométeres folyam néhol hegyeket, dombokat tör át, néhol síkvidéken kanyarog, sok helyen pedig áll, Németországban ugyanis olyan szakasz is van, ahol 7-8 kilométerenként erőmű épült, így a gát alatt már gyakorlatilag a következő erőmű felvizén kell tovább evezni. Természetesen a kontinens egyik legjelentősebb vízforrása és vízi közlekedési útvonala mellett számos település épült, a folyó négy fővároson halad keresztül, miközben 10 országban lévő partjait mossa. Nem könnyű a különböző szakaszok összehasonlítása, ám abban mindketten egyetértettek, hogy a Duna legszebb szakasza a Kazán-szoros, Románia déli részén. 

A túra tanulságát Gáspár fogalmazta meg: „Kis lépésekkel és kitartással bármit el lehet érni, mint ahogy napi 70-80 km evezéssel át lehet szelni fél Európát. Az ember szabadnak érzi magát a Duna közepén, ám tudja, hogy itt minden rajta múlik, hogy hova, milyen irányba és milyen tempóban halad. És ez igaz az életben is!” 

Végezettül említsünk meg még egy, a Vitéz Kürtős Team számára fontos dolgot. Ahogy azt a tavalyi Tusványoson tartott előadásukban is említették, tudomásuk szerint ez az első alkalom, hogy a székely zászló végighajózott a Duna teljes hosszán, vagy hogy pontosabban fogalmazzunk: ez az első alkalom, hogy valakik a székely lobogó alatt hajóztak végig a Dunán. Abban pedig teljesen biztosak, hogy a csapat az első, amely ezt úgy tette meg, hogy közben a székely süteményt, a kürtőskalácsot népszerűsítette útja során. 

Ahogyan eddigi útjaik során, ezúttal is naponta fényképes beszámolók kerültek fel a túráról a Vitéz Kürtős Team weboldalára (www.vitezkurtosteam.hu), a mintegy 240 gigabyte-nyi videó feldolgozása után pedig egy úti filmmel is jelentkezik a csapat.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Alapítványt hozott létre a brit trónörökös Erdélyben
2015. június 03. szerda, 04:01    PDF Nyomtatás E-mail
A romániai Walesi Herceg Alapítvány megalapítását jelentette be kedden az erdélyi magánlátogatáson tartózkodó Károly herceg, brit trónörökös – közölte a Digi 24 hírtelevízió. 

Az alapítvány az örökségvédelem, a mezőgazdaság és a fenntartható fejlődés területén kíván oktatási tevékenységet folytatni. Székhelye a Brassó megyei Szászfehéregyházán (Viscri) lesz, azon a birtokon, amelyet a herceg Nagy-Britanniában bejegyzett alapítványa vásárolt meg korábban. Amint a hírtelevízió közölte, az alapítvány felújítja és továbbképző központtá alakítja a szász falusi birtokot.

A kialakítandó konferenciaterme hetven személy befogadására lesz alkalmas. Az alapítványt a herceg által kinevezett kuratórium irányítja, melynek Kálnoky Tibor gróf az egyik tagja.

Az alapítvány közleménye szerint a herceg azt vállalta, hogy támogatja Romániát egyes, jószerével elfeledett falusi mesterségek újbóli felfedezésében. Ez az első lépés, amelyet továbbiak követnek a falusi közösségek igényei szerint.

A Digi 24 hírtelevíziónak adott nyilatkozatában Károly herceg megerősítette, hogy ez az első alapítványa, amelyet a brit államközösségen kívül létesít. Magyarázatként hozzátette: szereti Romániát, és erdélyi felmenőkkel is rendelkezik.

A brit trónörökös vasárnap érkezett Romániába. Miután Bukarestben Klaus Ionahhis államfőnél tett látogatást, a székelyföldi zalánpataki (Valea Zalanului) birtokára utazott. A Háromszék napilap tudósítása szerint a herceg hétfőn egy kaszálóverseny zsűrijében is szerepet vállalt. A versenyt a zalánpataki székely kaszások nyerték, akiknek meglepetésre sikerült megelőzniük a hegyi kaszáláshoz szokott gyimesbükki csángó kaszásokat.

Károly herceg visszajáró vendégnek számít Romániában. Többször is lelkesen nyilatkozott az ember és a környezet sajátos erdélyi viszonyáról, amelyet szerinte Európa más tájain már alig lehet megtalálni.

A brit királyi család erdélyi magyar gyökerekkel is rendelkezik: II. Erzsébet királynő ükanyja, Rhédey Klaudia a Maros megyei Erdőszentgyörgyön született 1812-ben, és az ottani Rhédey-kastélyban nevelkedett.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Székelyföldre érkezett Károly walesi herceg
2015. június 02. kedd, 04:28    PDF Nyomtatás E-mail
A székelyföldi zalánpataki (Valea Zalanului) birtokára érkezett vasárnap este Károly walesi herceg, brit trónörökös, aki évek óta Erdélybe látogat a május végi, június eleji időszakban. 

Az Agerpres hírügynökség hétfői jelentése szerint a herceget a falu összesereglett népe várta a zalánpataki birtoka előtt. A látogatás programját nem közölték, de a hírügynökség úgy tudja, a herceg hétfőn kaszálóversenyt néz meg, és a környékbeli gyermekek is előadással készültek a köszöntésére. A herceg az elkövetkező napokban várhatóan a szászfehéregyházi (Viscri) birtokát is meglátogatja.

Károly herceget vasárnap délután Bukarestben fogadta Klaus Iohannis elnök. A találkozó után az államfő közösségi oldalán közölte: „Károly herceg értékeli Romániát, és bárhová megy a világban, hirdeti az erdélyi tájakat. (…) Úgy beszél Romániáról, mint a lelke részéről” - közölte az elnök.

A román elnöki hivatal közleménye szerint a megbeszélésen Klaus Iohannis köszönetet mondott a hercegnek azért, hogy szerepet vállal „az erdélyi közösségek sajátosságainak a megőrzésében”, a környezet és a biodiverzitás megőrzésének a bátorításában. A közlemény szerint arról a közös erőfeszítésükről is tárgyaltak, hogy közkinccsé tegyék Románia természeti és történelmi hagyatékát.

Klaus Iohannis nyomatékosan hangsúlyozta, elnöki mandátuma idején figyelmet fordít az örökség megőrzésére, a történelmi hagyományok megőrzésére, és a környezetvédelemre. Károly herceg a brit nemzeti parkok pozitív gyakorlatát ajánlotta tárgyalópartnere figyelmébe, és nagy-britanniai látogatásra hívta meg a román államfőt.

Károly herceg visszajáró vendégnek számít Romániában. Többször is lelkesen nyilatkozott az ember és a környezet sajátos erdélyi viszonyáról, amelyet szerinte Európa más tájain már alig lehet megtalálni.

A brit királyi család erdélyi magyar gyökerekkel is rendelkezik: II. Erzsébet királynő ükanyja, Rhédey Klaudia a Maros megyei Erdőszentgyörgyön született 1812-ben, és az ottani Rhédey-kastélyban nevelkedett.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


5. oldal / 267