Délkelet-Európa egyik legnagyobb őslényparkja nyílik
2015. június 15. hétfő, 04:14    PDF Nyomtatás E-mail
Délkelet-Európa egyik legnagyobb őslényparkja nyitja meg kapuit pénteken Romániában, a Brassó megyei Barcarozsnyón (Rasnov) – írja csütörtöki számában a Krónika erdélyi magyar napilap. 

A szórakoztató központ 1,4 hektáron terül el és 45 életnagyságú dinoszauruszt sorakoztat fel. A parkban faágak közé épített házikók, mozi és számos meglepetés várja az érdeklődőket, akik a dinoszauruszok fejlődését végigkövető látványos úton haladnak végig. A parkot ötmillió eurós beruházással létesítették, a pénz 70 százaléka uniós forrásból származik, 30 százaléka pedig önrész.

Az életnagyságú, üvegszálból készített őslények némelyikének a hosszúsága a 24 métert, magassága a 20 métert is eléri. A dinókat Romániában készítették, olyan szakemberek technikai és tudományos hozzájárulásával, akik hasonló jellegű parkot működtetnek Németországban. A létesítmény tervezőit a Steven Spielberg 1993-as filmje, a Jurassic Park ihlette.

A múzeumként is működő dinópark a hét minden napján látogatható, a belépti díj felnőtteknek 28, gyerekeknek 22 lejbe kerül. A befektetők több mint százezer látogatóra számítanak az első évben.

A dinópark alig pár kilométerre fekszik az egyik leglátogatottabb romániai műemléktől, a - tévesen Drakulához kötött - törcsvári kastélytól. A környékre utazók ugyanakkor a barcarozsnyói várat is meglátogathatják, mely a legépebben megőrzött erdélyi szász parasztvár.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
900 000 evezőcsapás a Dunán
2015. június 10. szerda, 11:42    PDF Nyomtatás E-mail
40 nap kajakozás után beevezett a Fekete-tengerbe a Vitéz Kürtős Team, a Duna 2860 elnevezésű túra véget ért - tudta meg a Más Rádió a székelyföldi származású Bálint F Gyulától

Bálint Gáspár
és Bálint F Gyula tavaly találta ki, hogy a csapat végigevezzen Európa második leghosszabb folyóján. A túrához egy kétszemélyes tengeri kajakot választottak, és indulás előtt egy hónappal bekopogtattak a Budapest Evezős Egyesülethez a Népszigeten, hogy meg szeretnének tanulni evezni. Úgy találták ugyanis ki ezt a túrát, hogy előtte egyikük sem ült kajakba. 


A túra hossza miatt (majdnem másfél hónap) az eredeti elképzelés szerint három csapat tette volna meg a Donaueschingen – Sulina távot, ám nem nagyon sikerült vállalkozókat találni. Egyedül Donka Attila jelentkezett, aki szintén csapattag, miután tavalyelőtt a Vitéz Kürtős Team maratoni csapatának tagjaként, kürtőskalács jelmezben lefutotta a 28. SPAR Budapest Maraton ráeső részét. Attila végül a Budapest – Mohács szakaszon evezett három napig Gyulával, majd szintén három napig Gáspár Lóránth Péterrel Apatintól – Belgrádig. A negyven nap végül 17-10-13 osztásban valósult meg: Donaueschingen – Budapest, Budapest – Vaskapu, Vaskapu – Fekete-tenger. 

„Eredetileg mi az első szakaszt, a mintegy 1280 kilométeres Donaueschingen – Budapest szakaszt teljesítettük volna Gáspárral, de örvendek, hogy így alakultak a dolgok. Így mindketten elmondhatjuk, hogy végigjártuk a Duna teljes szakaszát, hiszen azon a három-három napon, amikor nem eveztünk, a kísérőautóval követtük a kajakot a parton” – nyilatkozta Bálint F Gyula. 

Mint Gyula nyilatkozatából is kiderült, a vízen lévő csapatot egy autó kísérte, amely a felszerelést szállította, a kísérő ember pedig (felváltva Mihálydeák Antal, Bálint F Gyula, Bálint Gáspár, András Tünde és Sztojka Sándor) filmezett, fotózott, bevásárolt, szálláshelyet keresett.

A túra 39 éjszakájából mindössze négyet töltött panzióban vagy rokonoknál a csapat, a többi sátorban telt. Németországban, Ausztriában, Szlovákiában és Magyarországon kempingekben aludtak, Szerbiában, Bulgáriában, Romániában végig, Németországban két éjszakát vadkempingeztek a Duna-parton. 

A csapat felszerelésének most már elmaradhatatlan része a Bake'n'Roll kürtőskalács sütő, amellyel ahol lehetőség adódott sütöttek az erdélyi finomságból, és a kempingekben a szomszédok közt osztották szét. Kürtőskalácsok sültek a Duna Deltában is. Letea falu óvodásai, kisiskolásai először találkoztak ezzel az édességgel, és olyannyira ízlett nekik, hogy páran szüleiknek is félretettek egy-két tekerintést. 

„A Dunát a Breg és Brigach folyók összefolyásától nevezik Dunának. Hivatalosan nincs forrása, csak eredete, ám legtöbben a távolabb, 49 kilométerre lévő Breg forrást tekintik Donauquellének, a Duna forrásának” – magyarázta Gyula. Az indulás előtt meglátogattuk mindkettőt, így végigkövethettük, ahogy egy 10-20 centiméter széles csermelyből egy több, mint egy kilométer széles folyam lesz, majd három ágra válik, és létrehozza Európa legjobb állapotban megőrzött delta-torkolatát, amely 1991 óta az UNESCO Világörökség része.” 

Az útjuk során a fiúk változatos tájakon evezhettek végig, hiszen a 2860 kilométeres folyam néhol hegyeket, dombokat tör át, néhol síkvidéken kanyarog, sok helyen pedig áll, Németországban ugyanis olyan szakasz is van, ahol 7-8 kilométerenként erőmű épült, így a gát alatt már gyakorlatilag a következő erőmű felvizén kell tovább evezni. Természetesen a kontinens egyik legjelentősebb vízforrása és vízi közlekedési útvonala mellett számos település épült, a folyó négy fővároson halad keresztül, miközben 10 országban lévő partjait mossa. Nem könnyű a különböző szakaszok összehasonlítása, ám abban mindketten egyetértettek, hogy a Duna legszebb szakasza a Kazán-szoros, Románia déli részén. 

A túra tanulságát Gáspár fogalmazta meg: „Kis lépésekkel és kitartással bármit el lehet érni, mint ahogy napi 70-80 km evezéssel át lehet szelni fél Európát. Az ember szabadnak érzi magát a Duna közepén, ám tudja, hogy itt minden rajta múlik, hogy hova, milyen irányba és milyen tempóban halad. És ez igaz az életben is!” 

Végezettül említsünk meg még egy, a Vitéz Kürtős Team számára fontos dolgot. Ahogy azt a tavalyi Tusványoson tartott előadásukban is említették, tudomásuk szerint ez az első alkalom, hogy a székely zászló végighajózott a Duna teljes hosszán, vagy hogy pontosabban fogalmazzunk: ez az első alkalom, hogy valakik a székely lobogó alatt hajóztak végig a Dunán. Abban pedig teljesen biztosak, hogy a csapat az első, amely ezt úgy tette meg, hogy közben a székely süteményt, a kürtőskalácsot népszerűsítette útja során. 

Ahogyan eddigi útjaik során, ezúttal is naponta fényképes beszámolók kerültek fel a túráról a Vitéz Kürtős Team weboldalára (www.vitezkurtosteam.hu), a mintegy 240 gigabyte-nyi videó feldolgozása után pedig egy úti filmmel is jelentkezik a csapat.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Alapítványt hozott létre a brit trónörökös Erdélyben
2015. június 03. szerda, 04:01    PDF Nyomtatás E-mail
A romániai Walesi Herceg Alapítvány megalapítását jelentette be kedden az erdélyi magánlátogatáson tartózkodó Károly herceg, brit trónörökös – közölte a Digi 24 hírtelevízió. 

Az alapítvány az örökségvédelem, a mezőgazdaság és a fenntartható fejlődés területén kíván oktatási tevékenységet folytatni. Székhelye a Brassó megyei Szászfehéregyházán (Viscri) lesz, azon a birtokon, amelyet a herceg Nagy-Britanniában bejegyzett alapítványa vásárolt meg korábban. Amint a hírtelevízió közölte, az alapítvány felújítja és továbbképző központtá alakítja a szász falusi birtokot.

A kialakítandó konferenciaterme hetven személy befogadására lesz alkalmas. Az alapítványt a herceg által kinevezett kuratórium irányítja, melynek Kálnoky Tibor gróf az egyik tagja.

Az alapítvány közleménye szerint a herceg azt vállalta, hogy támogatja Romániát egyes, jószerével elfeledett falusi mesterségek újbóli felfedezésében. Ez az első lépés, amelyet továbbiak követnek a falusi közösségek igényei szerint.

A Digi 24 hírtelevíziónak adott nyilatkozatában Károly herceg megerősítette, hogy ez az első alapítványa, amelyet a brit államközösségen kívül létesít. Magyarázatként hozzátette: szereti Romániát, és erdélyi felmenőkkel is rendelkezik.

A brit trónörökös vasárnap érkezett Romániába. Miután Bukarestben Klaus Ionahhis államfőnél tett látogatást, a székelyföldi zalánpataki (Valea Zalanului) birtokára utazott. A Háromszék napilap tudósítása szerint a herceg hétfőn egy kaszálóverseny zsűrijében is szerepet vállalt. A versenyt a zalánpataki székely kaszások nyerték, akiknek meglepetésre sikerült megelőzniük a hegyi kaszáláshoz szokott gyimesbükki csángó kaszásokat.

Károly herceg visszajáró vendégnek számít Romániában. Többször is lelkesen nyilatkozott az ember és a környezet sajátos erdélyi viszonyáról, amelyet szerinte Európa más tájain már alig lehet megtalálni.

A brit királyi család erdélyi magyar gyökerekkel is rendelkezik: II. Erzsébet királynő ükanyja, Rhédey Klaudia a Maros megyei Erdőszentgyörgyön született 1812-ben, és az ottani Rhédey-kastélyban nevelkedett.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Székelyföldre érkezett Károly walesi herceg
2015. június 02. kedd, 04:28    PDF Nyomtatás E-mail
A székelyföldi zalánpataki (Valea Zalanului) birtokára érkezett vasárnap este Károly walesi herceg, brit trónörökös, aki évek óta Erdélybe látogat a május végi, június eleji időszakban. 

Az Agerpres hírügynökség hétfői jelentése szerint a herceget a falu összesereglett népe várta a zalánpataki birtoka előtt. A látogatás programját nem közölték, de a hírügynökség úgy tudja, a herceg hétfőn kaszálóversenyt néz meg, és a környékbeli gyermekek is előadással készültek a köszöntésére. A herceg az elkövetkező napokban várhatóan a szászfehéregyházi (Viscri) birtokát is meglátogatja.

Károly herceget vasárnap délután Bukarestben fogadta Klaus Iohannis elnök. A találkozó után az államfő közösségi oldalán közölte: „Károly herceg értékeli Romániát, és bárhová megy a világban, hirdeti az erdélyi tájakat. (…) Úgy beszél Romániáról, mint a lelke részéről” - közölte az elnök.

A román elnöki hivatal közleménye szerint a megbeszélésen Klaus Iohannis köszönetet mondott a hercegnek azért, hogy szerepet vállal „az erdélyi közösségek sajátosságainak a megőrzésében”, a környezet és a biodiverzitás megőrzésének a bátorításában. A közlemény szerint arról a közös erőfeszítésükről is tárgyaltak, hogy közkinccsé tegyék Románia természeti és történelmi hagyatékát.

Klaus Iohannis nyomatékosan hangsúlyozta, elnöki mandátuma idején figyelmet fordít az örökség megőrzésére, a történelmi hagyományok megőrzésére, és a környezetvédelemre. Károly herceg a brit nemzeti parkok pozitív gyakorlatát ajánlotta tárgyalópartnere figyelmébe, és nagy-britanniai látogatásra hívta meg a román államfőt.

Károly herceg visszajáró vendégnek számít Romániában. Többször is lelkesen nyilatkozott az ember és a környezet sajátos erdélyi viszonyáról, amelyet szerinte Európa más tájain már alig lehet megtalálni.

A brit királyi család erdélyi magyar gyökerekkel is rendelkezik: II. Erzsébet királynő ükanyja, Rhédey Klaudia a Maros megyei Erdőszentgyörgyön született 1812-ben, és az ottani Rhédey-kastélyban nevelkedett.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Cannes: az Ifjúság megosztotta az újságírókat
2015. május 21. csütörtök, 04:23    PDF Nyomtatás E-mail
A sajtóvetítésen az újságírók egy része hatalmas tapssal, mások búgással, az esti díszbemutatón pedig negyedórás ovációval fogadták Paolo Sorrentino Oscar-díjas olasz rendező angolul forgatott filmjét, amelyet szerdán mutattak be a 68. cannes-i fesztivál hivatalos programjában. 

Az Ifjúság című alkotást ellentmondásosan fogadta a sajtó Cannes-ban, pontosan úgy, mint két évvel ezelőtt az olasz rendező legutóbbi, A nagy szépség című filmjét, amely a fesztiválról díj nélkül távozott, néhány hónappal később viszont elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.

A szépségről, a művészet lényegéről, az emlékezésről és mindenekelőtt az elmúlásról szóló, hollywoodi sztárokkal forgatott, groteszk hangulatú Ifjúság című filmet az újságírók egy része azonnal az Arany Pálmával jutalmazná, míg mások, mint például a The Guardian és a francia filmes lapok kritikusai egy giccses és gyenge szórakoztató filmnek tartják. A Variety filmes szaklap szerint eddig ez a film osztotta meg legjobban a Croisette-et (a fesztivál közönségét).

A svájci Alpokban, egy elképzelt luxus termálhotelben játszódó történet főhőse két régi barát, egy karmester (a 82 éves Michael Caine) és egy filmrendező (a 76 éves Harvey Keitel), akik életük legszebb pillanatainak felidézése mellett elsősorban prosztatagondjaikat osztják meg egymással. Olyan abszurd figurák veszik őket körül, mint a labdarúgó Maradona elhízott hasonmása, aki hátára Karl Marx portréját tetováltatta, s csak bottal és oxigénpalackkal tud közlekedni, de egy teniszlabdával percekig képes a sarkán "dekázni".

A karmester, aki egész életében elhanyagolta családját, és akit a magyar származású Rachel Weisz által megformált lánya apatikusnak talál, a film végére teljesen visszanyeri életkedvét. Az utolsó, végrendeletnek szánt filmjén dolgozó rendező viszont belehal abba, hogy a 77 éves Jane Fonda által játszott, karikatúraszerű hollywoodi sztár, akit ő indított el a pályán, meglátogatja és visszautasítja a neki ajánlott szerepet, miután egy mexikói tévésorozatban kapott három évre szóló szerződést.

"A szereposztás briliáns, és ha valamelyikünknek járna díj, azt mindhárman megkaphatnánk" - mondta Michael Caine a bemutató előtti sajtótájékoztatón.

Paolo Sorrentino elmondta, hogy az idő múlásáról szóló, álomszerű és melankolikus alkotás optimista, mert a belső félelmeink feloldását szolgálja.

A szerdai másik versenyfilmet, a kínai Csia Csang-ko Mountains May Depart (A hegyek megindulhatnak) című érzelmes alkotását nagyon jól fogadták az újságírók. A rendező nem először kapott meghívást Cannes-ba, A bűn érintése című drámájáért 2013-ban a legjobb forgatókönyv díját érdemelte ki, hazájában viszont betiltották a kínai társadalmi egyenlőségekről szóló kritikus filmet.

A hegyek megindulhatnak kevésbé érint politikai kérdéseket. 25 éven át, három részben követi egy Fenjangban, a rendező szülővárosában élő nő, Tao életét: 1999-ben, amikor a nő férjet választ, s a pár a születendő gyermeknek a Dollár nevet adja, a jelenben, amikor Tao már elvált férjétől, aki a közös gyermekükkel a gazdagabb Sanghajba költözött, illetve 2025-ben, amikor a volt férj és az egyetemista fiú már Ausztráliában élnek, de egymással nem tudnak kommunikálni, mert a fiú már csak angolul tud, de közben visszavágyik anyjához Kínába. Mindhárom rész arra a kérdésre keresi a választ, hogy az adott korban mit jelent kínainak lenni.

"Az identitás elvesztése áll a film középpontjában. Rengeteg barátom van, akiknek a gyerekei emigráltak, és nem tudnak velük beszélni. Kínai ellentmondás, hogy az emberek a jobb élet reményében emigrálnak, de gyakran vesztesként kerülnek ki a történetből" - mondta a rendező Cannes-ban.

 
FacebookTwitterGoogle bookmark


5. oldal / 267